Kincsvadászok - ingame

[Haldirien]

£adien

Hamar felkeltem, még hamarabb indultam felfedezni, esetleg ha úgy adja lehetőség kutakodni. Baj ha nincs pontos utasítás... Nem tudod mit várnak el tőled.
Lehet hogy vendéglátónkra kell figyelnem vagy ő keresztül kapok küldetést, vagy csak egy jelentéktelen szál,  vagy kimenőre tettem szert..  Ki tudja?
Lényeg a lényeg elindulok felfedező útra, folytatva ott ahol tegnap éjszaka vagy ma hajnalban abbahagytam.
Csak rövid "látogatást" teszek hiszen az idő szorítja a sarkamat, és egy reggelit nem árt nem kihagyni.
Sietve visszatérek, ahol a harcossal és az ágyból épp ki kelt köpönyegessel találkozok.
A köpenyes tudor megemlíti hogy valami kis lény van ott. "Egy törpe?"
Gondolom, hisz mi más lehetne ott?
- Van ablak a szobában? - kérdezem.
"Esetleg lehet meg tudnánk kukkantani..."
- Ha van, akkor lehet mászkálok egyet és beleütöm az orromat.
Utána Nogrennel megyek a konyhára, és azután útbaigazgatást kérek a könyvtárhoz, és átvizsgálom azt...sokat szokott elárulni az ember személyiségétől... Bár vannak akik saját könyvtárat emeltek a valóban érdekes témák számára a szobájukban, remélem ez az úr nem.
Ha van ablak, akkor utam arra megy és a zárt ajtós melletti szobába menve az ablakhoz sétálok, majd megpróbálok áászni a másik szoba ablakához.

[Nata108]

Falcus

-Gyanítom, hogy hasonló szoba, szerintem nincs ablak.
Túrok bele szakállamba, majd követem a kis csapatot útjukon. Mindenesetre valahogy ki kell derítenünk ki lakik ott, talán majd az uraság válaszol. Végül aztán a könyvtárba igyekszem én is, és a slan psziről keresek valamit, ami ötletet adhat menet közben, és így lesz olvasni valóm is, remélem elvihetem egy körre.
Dél előtt, még egy utolsó pakolászásra a szobámba térek vissza, elteszem a könyvet, mindent ismét jól bezárok, remélve, hogy senki nem lop, majd a lépcső aljára döcögvén várom a többi kosztost, meg a küldöncöt.

[seth]

Ladien

Reggel a felfedezőutat ott folytatod ahol abbahagytad. A konyhában már ott van a szakács és az inasai, készítik a reggelit. Innen az udvarra mész, ahol szembe veled ott van a szolgák épülete. Korgó gyomrod itt jelzi, hogy jobb lesz sietned, ezért csak kívülről szemléled meg a házat, ahogy a mellette lévő barakkot is. Az udvar túlsó felén az istálló sem fog meg, a kovácsműhely viszont leköt egy pillanatra. Ugyanis a kis épület hátsó fala tele van aggatva különböző fegyverekkel, látsz ott kétkezes kardtól kezdve buzogányokon át tőrökig mindent. Egy hordóban még nyílvesszőket is találsz.
Ezután visszatérsz társaidhoz, ahol már a másik kettő is ébredezik. Itt elbeszélgetsz az öreg mesterrel, ám mivel ablak nincs a szobákhoz, egyenlőre békén hagyod a titokzatos helyet.

Mindenki

Ezután közösen levonultok reggelizni. A nagyteremben már felállítottak nektek egy asztalt, és telerakták finomságokkal, mint különböző gyümölcsök, rántotta, péksütemények, és a többi. Rendesen belakmároztok, elvégre az elmúlt pár hétben nem volt lehetőségetek ilyen jót enni. Majd megint mindenki megy a maga dolgára.

Norgen

Reggeli után te is körbejárod újdonsült lakhelyedet, csaknem ugyanazt az utat követve, mint az elmúlt éjszaka és ma reggel Ladien. Annyi különbséggel, hogy egy pár percre megállsz a barakkoknál és nézed ahogy gyakorlatoznak a katonák, illetve a kovácsműhelyben, ahol a kovács meg is szólít, miután kitanulmányoztad a felakasztott fegyvereket.
-Segíthetek valamiben?

Ladien, Falcus

Reggeli után útbaigazítást kértek a könyvtárba, és meg is kapjátok. A nagyteremben a trón mögötti ajtó nyílik oda. Mikor beléptek, elámultok a rengeteg könyv láttán. Összesen körülbelül két tucat könyvespolc magasodik előttetek, két oszlopba rendezve. Mindegyiken áll egy-két betű, és gyorsan rájöttök, hogy betűrendbe vannak rendezve a könyvek és tekercsek.

Falcus

A slan psziről csak olyan könyveket találsz, amik jellemzik, vagy ötleteket írnak le működését illetően, olyat nem amiben diszciplínákról írnának.

[Haldirien]

£adien

Hamar felkeltem, az idők során hozzászoktam hogy célszerű hamar felkelni. Testem nagyjából hozzászokott a rövid pihenőkhöz, révén hogy néha este is szükségem van rá, de reggel is korán kell ébredni, hogy ne keltsen feltűnést. A kutatást hamar befejezem, mert a gyomrom sétmar, mégis szánok még pár percet arra, hogy megnézzem a kovácsműhelyet.
Tele van fegyverekkel. Nem tudom lerázni magamról a késztetést, így megnézem a kétkezes kardot, a nyílhegyeket, a lándzsát. Hogy mennyire élesek. Ha falra szánták, életlenek. Ha harcra, a nyílhegyek bizonyosan szúrják majd az ujjam, és a pengék meg vágni fogják. Nem hallottam éles fegyverről melyet kiállításra szántak volna.
A reggelit elköltöm, csendben. Nem kívánok bizonytalan dolgokat állítani társaimnak.
Azután a csuhással a könyvtárba vezet minket egy szolga.... Ami egy óriási gyűjtemény.
Látszólag céltalanul sétálok a sorok között, megvizsgálva szememmel a neveket, címeket.
Ha találok egy ismerős nevet, vagy egy nevet aki nem közönséges könyveket ír, vagy címekben dolgokat varázslásról, és hasonlók, akkor megnézem azokat.
Persze most is a fő célpontok azok a könyvek melyek legkevésbé porosak.
"Bár attól tartok takarítják a könyvtárat."

[Nata108]

Falcus

Na hihetetlen, mindig csak az elmélkedés, meg a giccses Slan szellem felemlegetés.
Szinte köpnék, de így csak a nyolcadik könyvet dobom az asztalra.
-Gyere ifjú komám, hagyjuk itt ezt a molyfogót.
Mondom a ravaszdinak, és pár csontkattanás mellett felállok ahogy a déli nap besüt az ablakon.
Ideje már, hogy megjelenjen az uraság, és ne csak itt szórakozzunk a darázsfészkébe zárva.
Ezekkel a gondolatokkal keresek egy emberkét, aki illetékes lehet.
-Vigyél az ebédlőbe kérlek, nem baj, ha még nincs kész.
És követem, leülök, aztán figyelem a készülődést, figyelek a részletekre, mindenre.

[Nasirius]

Norgen:

Lassan körbeballagom a várat. Nézelődöm, próbálom elütni az időt. Kicsit unatkozom is, nem nekem való a tétlenség. A kovácsműhelyben a fegyvereket tanulmányozom, amikor  a kovács megszólít.

- Csak nézelődöm, hogy errefele miféle fegyverekkel bánnak a népek.

Azzal leplezetlenül tanulmányozom a fegyvereket, hogy vajon mennyire alkalmasak egy komolyabb harcra.

[seth]

Ladien

Helyesen ítéled meg, a könyvtárat valóban takarítják, így poros könyvet nem is nagyon találsz. Ahogyan kiemelkedően érdekes könyveket sem, vagyis semmi olyat amit érdemes lenne hosszabban tanulmányozni. Egyébként a könyvtárban meglepően sok leírás van Ynev különböző tájairól, városairól, szinte mindenről van egy-két könyv vagy tekercs. Még a nagyobb klánokról is találsz, persze nem bennfentes írótól. Összefoglalva: kiterjedt, de felszínesnek mondható gyűjtemény.
Majd Falcus hív, hogy induljatok ebédelni, és te el is indulsz vele.

Falcus

Gyorsan túlesel a könyvek átvizsgálásán. Ezután Ladienhez fordulsz, ő pedig jön veled. Kilépve az ajtón egyből a nagyteremben vagytok ahol már felállítottak egy kisebb asztalt, 2-2 székkel a hosszabbik oldalai mellett, az asztalfőn pedig egyet, a trón előtt.

Norgen

A fegyverek komolynak tűnnek, a kovács jó munkát végzett. Ekkor azonban egy inas jön érted, hogy elkísérjen az ebédre. A nagyteremben már ott ül két társad az öt fős asztalnál.

Mindenki

Helyet foglaltok - kihagyva természetesen az asztalfőnél lévő helyet, ahova az íratlan szabályok szerint a ház ura ül illetve még egy széket. Nemsokára érkezik a vendéglátótok is, Cyon DiNael. Viszonylag fiatal, a harmincas éveinél járhat. Alkata vékony, ha forgat is fegyvert, akkor is csak vékonyabbakat, kisebbeket. Nemesi élete beleivódott vékony arcvonásaiba is, tekintete azt tükrözi, hogy tud valami vicceset a világról amit senki más nem. Egyébként göndör fekete haja, szintén feketébe hajló szemszíne és hegyes orra alapján akár dzsad felmenőkkel is büszkélkedhetne, míg neve alapján az ember egyből északinak állítaná be.


-Üdvözlöm az Urakat! - lép az asztalhoz mosolyogva. Közben intésére a szolgák elkezdik behozni ebédeteket. Kerül elétek egy szép darab sült disznó (hagyományosan almával a szájában) és egy fürj is, körülöttek különböző köretek, zöldségek és gyümölcsök külön tálakon. Cyon int hogy vegyetek, majd ő is szel a disznóból és a zöldségek közül.
-Akkor beszéljünk jövetelük céljáról. Mint azt szerintem tudják, mindannyiukat idehívtam különböző úton-módon. - itt vet egy gyors pillantást Ladienre. - Különböző kapcsolataim azt mondták, hogy maguk rátermett kalandozók, akik hajlandók a megfelelő árért cserébe küldetésekre menni. Így most feltenném a kérdést: valóban hajlandók erre?

[Nata108]

Falcus

Igen, ez tipikus úrfi, akire számítottunk. Mondom az ételt vizslatva, hátha valami ismertebb szer, vagy méreg van benne, ki tudja.

Spoiler: megjelenítés

Dobás 1d10: ( 10 ): Össz = 10

Végül ha nem találok benne semmit, akkor maradok a jól bevált evésnél, miközben a szónokló szépfiút figyelem.
-Ha megfelelő az ár, akkor természetesen, viszont a biztos halálba nem megyek bele, szóval elmesélhetné miről van szó.
Vetem oda annak a kis szófukar nemesuraságnak, hogy tudja nem ő tesz nekünk szívességet.

[Nasirius]

Norgen:

Felvezetnek a véóendéglátónkhoz, aki kicsit később érkezik. Addig ételt szolgálnak fel. A disznóra mohón rávetem magam, és gátlás nélkül zabálok, amíg el nem telek. Mikor megjelenik a vendéglátónk, elővezeti a mondandóját. Ahogy elmondja, kissé ököllel az asztalra csapok, és azt mondom:

- Persze, hogy rátermettek vagyunk. Miről lenne szó? Bökje már ki.

Ezután egy jóízű böffentéssel toldom meg a fentit.

[Haldirien]

Ladien

Reménykedtem abban hogy itt találok valami fontos könyvet, de inkább csak a nagyúr érdeklődési köreit ismertem meg. Azután a köpenyes úriember szól hogy ideje menni ebédelni
- Értem, menjünk is! - majd követem a folyosóra.
Megkér egy inast hogy vezessen minket a fogadóterembe, így hát elindulunk mögötte, és végül megérkérkeztünk oda hol találkozhatunk az urasággal. A vendéglátónk pillanatokig megvárat minket, majd utolsóként megérkezik. Amikor belép felállok a székemről, majd meghajtom a fejem, azután megvárom míg leül, s csak akkor foglalok helyet. Hosszú pillanatokig legeltetem rajta a szememet, megvizsgálom, próbálok a szeme és arca mögé látni, majd leülök.
Előáll az ittlétünk okával. Közben egy gyord pillantást vet rám, amit megpróbálok értelmezni. Majd felteszi a kérdést... Rátermettek vagyunk e?
- A többi vendég nevében nem beszélhetek bár úgy látom ők rátermedtnek vêlik magukat. Én azzal a kérdéssel toldanám meg. Mire lennénk rátermedtek? Miféle doligra.. Ha nem kívánja nem kell konkrétan...

[seth]

Falcus

Nem találsz semmilyen mérget az ételben.

Mind

-Most tisztázzuk, hogy nem egy, hanem több feladatról van szó, és út közben aligha engedhetem meg hogy kiszálljanak, túl sokat tudnának. A munkák önmagukban pedig egyszerűek: felkutatni embereket, tárgyakat, helyeket, és információt gyűjteni nekem törvényes vagy törvénytelen módszerekkel. Veszélyes lesz, de megéri a fáradtságot. Többet sajnos nem mondhatok a téma rejtett mivolta miatt. Magukon a sor, hogy elgondolkodjanak, mennyit ér meg a tudás, a hírnév, a népük vagy rendjük felé irányuló kötelesség teljesítése, és nem utolsó sorban a gazdagság. Nos?

[Nata108]

Falcus

Elrágódva gondolkodom a szavakon, aztán felnézek a nemesre.
-Szar ez a leves.
Picit kanalazok még, ha már van, de mert tényleg nem finom, ez nem lesz sok.
-A Pantheonra esküszöm tényleg az.
Megtörlöm a számat, aztán mint a legöregebb tagja a csapatnak átveszem a szót.
-Nos, legyen. Annyit ígérhetek, hogy jómagamat bizonyos tudás érdekel, amit jelenleg forrás híján nem tudok elsajátítani, de ha Ön megszerzi nekem ezeket, ám legyen, az első feladatot vállaljuk. Néhány kikötéssel: az első, mindig az adott feladat előtt egyezünk meg az árról, a második pedig, hogy szabad kezet kapunk a módszerben. A harmadik, és egyben utolsó, hogy nem etet velünk többet ilyen macskahugy ízű levest.
Jól beszélek fiúk?
Nézek körbe, és részemről le van tudva a dolog, már csak az apró szobatársunk dolgait kéne megtudni.

[Haldirien]

£adien

A köpenyes elkezdi a levest  bírálni, így én előzékenyen nem emelem meg a kanalamat. "Hátha igaza van"
Tovább eszik, de csak nem javult semmit az étel. Szóvá is teszi.
 Majd hozzálát válaszolni a vendéglátónknak. Figyelmesen végighallgatom, és bólogatok egyetértésem jeleként.
Mikor befejezi, átveszem.
- A tudás valóban fontos, és igencsak drága... De veszélyes is. Remélem maga nem akar majd feltakarítani maga után, miután elvégeztük a feladatokat. - mondom, közben a férfi arcát tanulmányozom, hátha elárul valamit.

[Nasirius]

Norgen:

Ismét az asztalra csapok:

- Nem szeretem a titkolózást. De aszondom, én benne vagyok. Engem nem érdekel más, csak, hogy dicsőséget szerezzek magamnak, és a népemnek. Ha ezzel a maga feladatával ez kijut nekem, akkor jöhet.

[seth]

Mind

-Csak azok lesznek félreállítva később, akik elárulnak, efelől biztosíthatom Önöket. Nos, akkor íme a lényeg: jómagam is egyfajta tudós lennék, aki Ynev rejtelmeit kutatja. Jelenleg egy igencsak bonyolult ügybe fogtam bele, és emiatt kértem a segítségüket. Néhány éve megvizsgáltam egy várost - pontosabban annak maradványát, mivel a nagy részéből csak egy kráter maradt. A legtöbben, mint Pyarron kémei is, arra gyanakodtak, hogy egy ritka faj műve volt: véletlenül telefúrták a város alatti földet alagutakkal, az pedig a fejükre omlott. Én viszont mágia nyomait fedeztem fel, valamint egy túlélőt, aki elmondta, hogy mindez egyetlen gyermek műve volt. Régebbi, másfajta esetek támasztják ezzel együtt alá, hogy ez lehetséges, hogy valóban léteznek olyan emberek, elfek, törpék, vagy más fajúak, akiknek rendelkezésére áll ekkora hatalom születésüktől fogva. Biztos forrásból tudtam meg, hogy a naplóban amit elhoztak, szintén szerepel valamilyen információ ezekről a teremtményekről. És akkor el is érkeztünk ide: kérem adják át a könyvet, hogy tanulmányozhassam. Jutalomért forduljanak az inasomhoz, ő mindenben áll rendelkezésükre. Addig is amíg megtalálom a kellő információt, nyugodtan nézzenek körbe itt a vidéken, tegyék amit kedvük óhajt, persze csak a törvények keretén belül.