Falcus
Kis kordédon lassan haladtál eddig, de nem is volt hova igyekezned. Családodtól fiatal korodban váltál el, és azóta leginkább Északon voltál, így sem te nem láttad őket, sem ők téged. A legvalószínűbb, hogy szüleid már elhagyták ezt a világot, és testvéreid vették át a birtok igazgatását. Mindezt persze csak sejted, hiszen semmilyen hírt nem kaptál felőlük eddig...
Hazádat még meg sem közelítetted, mikor kiderült, hogy az Istenek más utat terveztek neked. Lovas küldönc talált rád két fogadó között, és feltűnően tudta, hogy kit kell keresnie. Az üzenet amit hozott Cyon DiNael-től, egy Déli Városállamok-beli nemestől érkezett, és már a tény felkeltette az érdeklődésedet, hogy mit is kereshet egy északi ennyire délen, egy város élén. A levélben a nemes ajánlatot tett: különböző, különleges (kalandozóhoz méltó szó szerint idézve) feladatokat kellene neki csinálnod, cserébe kalandjaid során lehetőséged lenne képességeidet és tudásodat gyarapítani. Egy éjszakányi mérlegelés után (mely során "vendégül láttad" a küldöncöt is) úgy döntöttél, hogy elhalasztod a hazatérést, és beállsz a nemes mellé. Első feladatnak meg is kaptad, hogy találkoznod kell Ordanban egy másik kalandozóval, majd elmennetek Shadon határába egy elhagyatott toronyba.
Az Ordanba vezető út eseménytelen telt, a tűzvarázslók kézben tartották a bűnözést a városuk környékén. Bent viszont annál több élményben volt részed. Először is, meglelted társadat, egy északi barbárt. Másodszor, egy-két alkalommal úgy érezted, mintha a családod kísértene, ugyanis az egyik tűzvarázsló nagyon hasonlítod ifjabb bátyádhoz, de soha nem akadt alkalmad megvizsgálni közelebbről. Kissé zavarodottan, de távoztatok Ordanból a barbárral, hogy megkezdjétek utatokat Shadon felé.
Shadonig ugyan utatokba akadt néhány fosztogató csapat, de annyit értek kettőtöknek, mint szúnyog a vaslemeznek.
(folyt. lejjebb)
Norgen
Utadat elsősorban az északi városok felé vetted, miután elhagytad az utolsó törzsedet. Volt is mit látni, nem egyszer rácsodálkoztál a városlakók bolondságaira, de előbb-utóbb te is hozzászoktál, ha át nem is nagyon vetted őket. A tudás, amit néped köreiben szereztél, itt vajmi keveset ér, gyakorlatilag csak arra futja. hogy zsoldosnak állj és karavánokat kísérgess - egy ideig. Egy nap a törzshelyednek nyilvánított kocsmában (ahonnan kiebrudaltad az előző párost akiknek nem tetszettél) levél vár, melyben hosszabb munkát, sok harcot, tapasztalatot, és még több dicsőségeget és hírnevet ígérnek - valamint mellékesen egy szebb szobát egy várban. Cserébe mindezekért csak annyit kéne tenned, amit eddig is: harci és természeti képességeidet bevetve vigyáznod kéne két emberre különféle kalandok során. Az ajánlat messze jobb, mint amit jelenleg itt remélni tudsz, és már amúgy is kezdted unni a helyi utakat, így útra kélsz. Az első megálló Ordan, ott találkozol egyik társaddal, majd onnan tovább Shadon határába egy elhagyatott toronyhoz. Ordanig sima, szinte unalmas az utad, rablókkal alig találkozol.
Ordanban sem kerül eléd nagyobb probléma, idősödő társaddal könnyedén megtaláljátok egymást, és már indultok is tovább. Shadon felé már eseménydúsabb az út, bár az itteni banditák nem jelentenek túl nagy kihívás. Míg te fegyvereddel tizedeled őket, addig útitársad valahogy az elméjüket bolondítja meg.
(folyt. lejjebb)
Ladien
Életed nem telt túl igalmasan mostanában. Pyarron ügyökeként információt küldesz haza a helyiekről, minden szövetség ellenére a két ország között. Szinte egészen ellustultál már, egészen addig, míg egy nap galacsin helyett Daquot találod a padon. Öregedő mentorod rád pillant, de egyenlőre némán várjátok a mise végét. Nem kell soká neked se várnod, az imádkozás végeztével a dzsad int neked, majd távolabb sétáltok a többi embertől. Új feladatot kapsz: egy Cyon DiNael nevű nemesnél kell dolgoznod (és ki nem mondva, írnod róla a Titkosszolgálatnak). Első küldetésedként el kell menned egy, Shadon határában fekvő elhagyatott toronyhoz. Az épületről nem tudsz sokat, csak annyit, hogy egy öreg remete élte ott kései éveit.
Nem sokkal ezután hazaindulsz, majd egy gyors búcsú után útra is kelsz kevés holmiddal a torony felé.
(folyt. lejjebb)
Mind
A toronytól nem messze fut össze a három kalandozó. Laden, a kém, Norgen a barbár, és Falcus, a pszi mestere. Éjjel lévén úgy döntötök, hogy csak másnap tesztek próbát a toronnyal. Jól is döntötök, mint kiderül, ugyanis másnap az ajtó előtt egy ismeretlen "kopogtat", tehetetlenségében a kardjával. A ti jelenlétetek ugyanúgy meglepi őt is, mint fordítva, de valamiért úgy dönt, dühét így a váratlan látogatókon tölti ki, ami érthetően nektek nem tetszik. Egy gyors megmérkőzés után - mégiscsak hárman vagytok egy ellen, még ha ketten nem is a fegyverek terén remekeltek - máris a földön hever. És mégis, valami furcsa humort láthat ebben, mert elvigyorodik.
-Még találkozunk, uraim. - majd egy villanás kíséretében eltűnik, csak egy megégett foltot hagyva hátra, és a kérdő tekinteteiteket. Mivel ezzel nem tudtok mit kezdeni, egy idő után visszatértek az eredeti célhoz: a toronyhoz. Röpke pár óra alatt rájöttetek a nyitjára: az öreg valószínűleg ugyanúgy tudta használni elméjének hatalmát ahogy Falcus, mivel a zár az ajtón belül van, kívül még egy kilincs sincsen. Bent már nem kellett sokat keresgélnetek, a naplót a legfelső emeleten, a dolgozószobában berendezett helyiségben találjátok meg. Ezen kívül egyébként sincs sok hely a toronyban, az alsón az öreg a vendégszobát rendezte be, felette volt a hálószobája, harmadiknak egy nagyon megrakott könyvtár (off: aki akar, keresgélhet könyveket amik érdeklik a karakterét), és végül az emlegetett dolgozószoba, mely tulajdonképpen egy íróasztalból és kellékeiből, egy székből, és egy gyönyörű kilátású erkélyből állt.
A visszautatok ugyanolyan könnyedén ment, mint az oda, főleg mivel hárman boldogítottátok a lopkodósabb kedvűeket. Pyarronból a Városállamok felé indultatok tovább, ahonnan gyér információk és kérdezősködés után eljutottatok Cyon DiNael várához.
A vár egy kisebb hegyen áll, nem túl nagy, de jól védhető. Alatta terül el egy nem túl nagy falu, közepén keresztülfolyva egy folyó, melynek nem ismeritek a nevét (off: térkép hamarosan). A faluban közömbösen fogadnak, valószínűleg szoktak itt átutazni. A várhoz egy szekérnyi széles úton kell felkaptatni (vagy Falcus kocsiján). Jelenleg az emelkedő lábánál álltok.
