Shadon és a házasság nevében - Seth kalandja

[Haldirien]

A herald kajánul elvigyorodott.
- Emberek! Az itt álló lovag lebecsüli városunk hős férfiuit! Mondá büszkén, hogy mindet leverné egyetlen bökéssel. Ne hagyjátok magatok! Íradkozzatok fel a tornára, és taszítsátok le a büszke lovagokat a mélybe! Bátor vendég lovagurak, álljatok ki társatok mellett!
És esetleg megküzdhettek a nagybecsü Marico con Rabora rend lovagjaival! Srr Garlon, Mraudec, Hrakkok, Jerallo, Sethaklar és Silas lovag urak keresik méltó ellenfeleiket!

[seth]

Te mindenből reklámot csinálsz? - kérdezem immár cinikus hangnemben. - Az biztos hogy jó munkát végzel. - ezzel otthagyom, visszamegyek a kocsmába, és Magnust keresem.

[Haldirien]

A férfi megvonja a vállát, miután felírta a neved, egy ujabb ember felé hajolt.
- Értem jöjjön és álljon ki....
Negyed órába kerül hogy elérd a tavernát, ahogy belépsz, mindenki asztalnál ül, és lassú zene csörgedezik a zenészek felől.
Magnus eközben a sarokban az általa bemutatott lovaggal beszélt, míg a lány még mindig az ölében ül átkarolva a lovagot
Magnus éppen csodálkozott a férfi tettein, hogy mikkel bizonyíthatná azt, hogy neki kell nyernie. És akkor mégegyszer meg tudná mondani,  mit tervez csinálni a párbajsátorban, miután legyőzi Ser Garlont, a lovagrend leghíresebb lovagját?
- Ó! Hát majd megosztjuk a bort, aztán  elütjük az időt... Úgy is marad tizenkét perc mig át kell adnunk a helyet. Téged, - borzolja fel kissé a lány haját, - Szívesen látnálak majd a sátorban.  - Hosszú csókot nyom a kezére, majd az arcára.
Magnus végül kérdezett még a díj és az ellenfelei felől.
Aztán az asztalhoz leül.
- Hallottad, csak meked kérdeztem meg másodjára.

[seth]

-Remek. A lovag akit keresünk Sethaklar, a Marico rend tagja, és holnap kihívom, majd a sátorban kikérdezem.

[Haldirien]

- Értem, ne felejtsd el, holnap nem lesz sok időd. Lehet inkább egy semleges helyre kéne vinni a fickót. - szólal meg alvilági mosollyal. - Akkor induljunk a szobáinkba?

[seth]

-Remélem arra is lesz sor, de 9-kor kezdődik a móka, utána meg sátrakba megyünk édes kettesben. Ha van bármi ötleted hallgatlak.

[Haldirien]

A sátrak, feltehetőleg nem a torna közepén lesz. Mikor a sátorba mentek, én hátulról -amerre a jó lovag szerint najd a lovagoknak el kell hagyniuk a sátort, belépek, és kupán vágom.
Mikor hozzuk kifelé, ha megkérdezzük mi van mondjuk hogy kiütötte magát. A borral és visszük abba a fogadóba, melyet említett nekünk, de mi egy másikba megyünk, és majd onnan akar elvihetjük az első fogadóba.

[seth]

-Szóval cipeljünk egy eszméletlen helyi lovagot le-föl a városban? - kérdezem tőle kétkedve.

[Haldirien]

- Értem, én csak tippet adtam. De úgy tűnik az erős lovag mégse oly erős... Akkor kérdezd ki a sátorba'.

[seth]

Majdnem pofon vágom őt is. Ehelyett csak dühösen nézek rá, hogy lássa, nem vagyok fogékony a csipkelődésre. Az erőmmel semmi baj, bírnám én a cipelést, de nagyon hamar lebuknánk.
Inkább visszanyelem a nyers visszavágást, és elmegyek a szobámba felkészülni.

[Haldirien]

Magnus meglátja a pillantásod, majd  megszólal.
- Marcus, ne vedd magadra, csak egyszerűen gondolkodás nêlkül dobtad félre. - mondta utánad.
A szobádba vezető folyosó besötétedett, így volt egy pillanat amikor elbizonytalanodtál a szobad hollétét illetöen, végül csak bemegy a zárba a kulcs, majd  elfordul az és az ajtó kinyílik.
A szoba puritán, azonban ahogy leülsz az ágyra, és bebizonyosódik mennyire puha.

Harsannak a kürtök, peregnek a dobok, kurjongatnak a közemberek és a kíváncsískodók.
Az összes ember, úr, közember és csepűrágó a város falán kívülre igyekszik, ahol az éjszaka folyamán felállították az emelvényeket és sorompókat.
Az emberek kiözönlöttek és megálltak a számukra kijelölt helyeken.  Sátrak sokasága övezte a torna helyét. Köztük a bajvívók sátrai.
Az emelvényre nemes vendégek, a város nemesei illetve mindenki, aki be tudta bizonyítani hogy nemes székeket kaptak. Nem igen kényelmesek, de sokkal jobb mint azoknak kiknek állni kell.
Majd bevonulnak a lovagok. Negyvenegy lovag díszes, parádés vértben, vagy a Rabora rendre jellemző könnyűvértben, párukon a rend tunikánában, mások dísztelen vértekben vonultak fel, mindannyian egytől egyig elszántan, büszkén lovagoltak be, mellettük segédeik, egyfőtől három négy főig.
Majd felsorakoztak a nemesi emelvény elött, hátukban a  "csatatérrel"
Egyik lovag te magad voltál. Magnus fél órábban korábban fizette be a jelentkezést, ami tíz aranyba került.
Szenvtelen arccal néztél oldalaidra, keresve Sethaklar arcát, vártad hogy elkezdődjön a lovagok bemutatása.
- Damien a Lándzsaúr! Werasso, a Kóbor Kopja! Kquano, kóbor lovag! Ser Garlan, a Marico con Rabora rend bajnoka, a Szökkenő Őz! Silas Durgon, a híres Durgon családból. Kinek apai ágán nem egy parancsnok volt a shadoniakkal vívott háborúkban! ... Mraudec a Rabora rend fegyvermestere!
Ser Marcus, kóborló penge! ... Sethaklar! A rend lovagja!
Oldalra pillantva alaposan megfigyeled a karját felnyújtó férfit.gosszú fekete haj, megtört orr, apró borosta. A lova barna fehér folttal a nyakán.
Itt az ideje a lovagok kiválasztásának. Egymás után mennek a sínbe a lovagok, a Lándzsaúr győzelmet aratott egy Pörölyhozó nevű lovag felett, majd később Sethaklar került sorra , ki egy bivalyerős lovagot hívott ki és letaszította lováról Hedmundot, aki szintén kóborlovag volt.
Legkésőbb kerültél sorra , negyvenegyedikként
- Lovaguram! - szólt a herald. - Mint utolsó, maga egy különleges kegyben részesül. Minden épségben lévő lovagot kihívhatja..

[seth]

-Ser Sethaklar, hajlandó kiállni velem? - lépek a lovag elé. Figyelem, hátha észreveszek rajta valamilyen árulkodó jelet, hogy felismerne.

[Haldirien]

A lovag rádpillant, talán ha nagyon észre akartál venni valamit akkor láthattad hogy árnyék suhant át az arcán.
De utána rádöbbensz hogy szinte bizonyosan csak odaképzelted.
A lovag biccentett feléd, és lovával előrébb léptetett. Második pillantásra úgy tűnt arcát csak a megtört orr csúfítja, de így se sokkal marad el mögötted.
Mikor szembe ér veled, újra biccent, majd a herald szólal meg.
- A követjező bajvívók: Ser Marcus! Ser Sethaklar! Álljanak a helyükre, kérem!
Egymással szembe álltok, nyolcvan láb választhat el titeket.
A város zászlaját tartó herald lesúlyt a zászlóval és elindultok egymás felé, először csak léptettek, majd pár másodperccel később őrült sebességgel robogtok egymás felé.

[Haldirien]

Egymásnak rohantok, és a lándzsáitok megtörik  egymás testén. Erős lökést érzel a mellkasodban, de a nyeregben maradsz, míg ellenfeled a nyakába vágódik a te kopjád, lelökve őt a lováról. Az egyik csizmája beakadt a kengyelbe, így a ló még hat méteren keresztül.
- Sethaklar a földön! Kár azután a győzelem után!
Szolgák teremnek mellette, és leszedik a lóról, majd elviszik a fuldokló férfit.

[seth]

Lekászálódok a nyeregből, majd jó (meg bosszúálló) lovagként ellenfelem után eredek, aggódó arcot vágva. Aki lát, azt hiheti, hogy az életéért aggódok. Aki ismer (azaz Magnus), az tudja, hogy csak az információért amit kiszedhetnék belőle. Először csak követem, megnézve hogy hova viszik.