Fénytelen Citadella - a kaland

[Nasirius]

Tanakodtok egy darabig, hogy mi legyen, aztán egyértelmű, hogy az egyetlen épkézláb lehetőség a torony falán lévő ajtót megcélozni. El is indultok, és az a sorrend alakul ki, hogy óvatos sorban, élén az elffel átvágtok a törmeléken. Hilenn próbálja fürkészni a környezetet, de az egyik lépésnél kattanó  hang hallatszik, majd a vándor úgy érzi, mintha megindulna lefelé alatta a talaj. A többiek nyomban megtorpannak.

[Nasirius]

Ahogy Hilenn óvatosan halad előre, egyszercsak halk kattanás hallatszik. Az elf az utolsó percben ugrik félre, amikor a talaj megsüllyedni látszik, és egy 1X1 méteres csapóajto nyílik le. A csapda egy vermet fed, amiben karók vannak és két csontváz fekszik.

[Hipoforaccus]

Miután majdnem a halálba zuhant, az elf hevesen dobogó szívvel bámult le a verem aljába,  ahol két szerencsétlen fekúdt felnyársalva,  akiknek rosszabbak voltak a reflexeik az övénél. Ránézésre semmi nincs náluk,  tehát valószínűleg kifosztották őket, mielőtt újra aktiválták a csapdát. Miután szemügyre vette a dolgokat,  torkában dobogó szívével viaskodva igyekezett a lehető legnyugodtabb hangon hátraszólni: - Vigyázzatok,  gödör!,  és megpróbálkozott egy mosolyfélevel is.
Ezután a csapdát gondosan kikerülve,  az előzőnél óvatosabban továbbindult.

[Az Ezüst Utazó]

Na végre! Többszöri nekilendülés után végre ég a lámpás. Ezzel vacakoltam pár percig,  hátul soroztam be. Aztán jött  a katt és a csapóajtó.  Nekem biztos, hogy kihagyott a szívverésem bele is sétáltam volna. A látvány se kecsegtető. Mennyünk vissza, most azonnal míg lehet, ez az első gondolatom, de végül meggyőzöm magam mégse mondjam ki. Győz a csordaszellem eddig legalábbis úgy vélem. Levilágítok a gödörbe, mikor már rendbe jött a szívműködésem, mielőtt még újra lecsukódna.
-Emberek voltak, talán? Nem tudom hány éve lehetnek itt, csonttá aszalódva de nagyon sok lehet? Nem értek az ilyesmihez. Inkább az a kérdés, érthet e egy goblin efféle trükkös csapdát kitalálni és megcsinálni. Szerintem nem, ellent lehet mondani nekem. És a másik ha emberkéz műve, szerény véleményem szerint ennél már csak rosszabb lesz. -Hillen tempóját veszem fel, kivéve hogy én mindent körbevilágítok, vagy talán lassabb is vagyok nála. Azért ki tudja lehet megint ugrani kell.

[kalidar]

Kétpintes, Dorrmort Glim / Félbocskoros Daergel Flintentrencher


 A kialakult sorrend szerint óvatosan közelítik a torony tövében árválkodó ajtót,amikor a menet élén haladó
vándor hirtelen oldalvást ugrik szinte abban a pillanatban amikor egy kattanás hallható.
Az egész menet mozdulatlanná dermed,amíg tudatosul bennük hogy nem történt szerencsére baj.
Odagyűlnek a feltárult veremcsapda köré,szemügyre veszik az alant lévő két szerencsétlen vesztőhelyét.
Glim próbálja megtippelni a csontozatok alapján mifélék lehettek a szerencsétlenek,hátha tud választ adni a kishölgy kérdésére...
Valamint arra is próbál rájönni milyen régi lehet maga a csapda...hogy vajon a goblinok barkácsolták mostanság,vagy akár évszázadok óta meglévő szerkezet...

-Ha több időnk lenne,mindent meg tudnánk alaposan vizsgálni,de szerintem inkább haladjunk tovább az eddigi óvatossággal.
Óóó...kishölgy,nem is gondolná a goblinok milyen agyafúrtak tudnak lenni és bizony előfordulhat köztük egy két úgymond
"zseni" aki képes lehet ilyesmit megalkotni...bár én arra tippelnék hogy ez valami régi védelmi rendszer része lehetett...

Ha kinézelődték magukat,követi az élen haladókat tovább.

[Rigófütty]

Uatu Fürtösmormakk





Kicsit elmélázva a kis hölgy babrálásával, egy halk kattanásra felkapom a fejem és látom, hogy az elfnek sikerült egy verem csapdát aktiválnia, amire a fürgeségének köszönhetően nem esik bele. Látván, hogy a gödör szélén elkezdenek tanakodni, kicsit megnyugszom, hogy talán kicsit körültekintőbbek lesznek a többiek is, ám ez a nyugodtság hamar tovább repül amikor látom, hogy hasonló képen megy mindenki a feje után, amit már nem tudok szó nélkül hagyni.
-Urak és kedves Kara. Ez egyszer szerencsésnek nevezheti magát Hillen uraság, de ez hamar át fordulhat balszerencsébe is ha ezt a módszert követjük. Én ugyan keveset értek a csapdákhoz és efféle szerkezetekhez, mondhatni inkább egyáltalán nem értek hozzá. Egy zárt ajtó, zárva marad előttem kulcs, vagy a puszta testi erő nélkül. De nincs eme színes társaságban valaki, aki esetleg ért az ehhez hasonló szerkezetekhez? Vagy hagyatkozunk az elf szerencséjére és utána majd a sorban következőére? 

[Hipoforaccus]

Miközben a druida eszmefuttatását hallgatja, Hillen megtorpan és az állát dörzsölve hátra fordul.
- Ami azt illeti, Fürtösmormakk Uram, én konyítok egy keveset a csapdák hatástalanításához, de ha nem vesszük észre - mutat a csapóajtó felé -, hatástalanítani is nehéz őket.
- Mondandóját befejezve ismét az ajtó és a köztük lévő távolságra koncentrál, hátha bizonyíthatja is, mennyire ért az imént említett képességhez, és nem kell ismét egy, az előbbihez hasonló mutatványt előadnia.

[Nasirius]

A legnagyobb figyelemmel keresgélve, illetve a lehetö leghalkabban próbáltok továbbhaladni. Újabb csapdát, rejtett szerkezetet már nem találtok. Csakhamar odaér tehát a társaság az ajtóhoz, ami meglepő vagy épp nem meglepő módon nyitva van.

[Nasirius]

Óvatosan beléptek a helyiségbe. A kör alapú helyiség valaha toronyszerűség volt. A megrepedezett gránitpadlón 3 goblin teteme fekszik szanaszét. Egy negyedik pedig a nyugati falhoz van szögezve egy lándzsával. Azzal együtt, amin bejöttetek 3 fa ajtó vezet ki a teremből.

[kalidar]

Kétpintes, Dorrmort Glim / Félbocskoros Daergel Flintentrencher

Az első ijedtség után elérik a torony ajtaját majd óvatosan belépnek rajta.
Az egykori torony kor alakú padlóján három goblin tetem hever,még a falhoz lándzsával van egy szegezve.

Glim nem tudja legyűrni ősi gyűlöletét,köp egy hegyeset a tetemek felé:

-[gnóm] Megérdemeltétek zöld kis tetvek!-vigyorodik el-[közös] hogy rohadjon a korcs lelketek az idők végezetéig
a pokol legmélyebb bugyrába!
-Úgy látom az elveszett kompánia erre felé ment előttünk.A goblinok rossz prédára vetődtek rá!

Majd figyeli ahogy társa szemügyre veszi a tetemeket és a lándzsát,ő maga nem nyúl semmihez a helyen csak alaposan
körbejárja a helységet,hátha van valami nem szembeötlő nyom is,többek között esetleg látható e melyik ajtón távoztak
az előttük járók? Eltolt por,vagy bármi hasonló...
Majd minden ajtó előtt megáll,fülét az ajtóra tapasztja és hallgatózni kezd,hall e bármit mögöttük...

[Hipoforaccus]

A vándor, miután belépett a romos őrtoronynak tűnő, kerek helyiségbe, két dolgot konstatált. Az első, hogy két további kijárat van, a második, hogy goblintetemek vannak szétszórva a szobában. Az egyiket szó szerint felszögelték a falra egy dárdával. Ettől felhúzta az egyik szemöldökét, vajon miért nem vitte magával a fegyverét, bárki is tette ezt? gondolta, de mire hangot adott volna a kérdésének, szitkozódásnak tűnő gnóm beszéd csapta meg a fülét, amit közös nyelvű szitokáradat követett. A gnóm komolyan utálhatja a zöldbőrűeket.
Látván, hogy Glim az ajtók felé veszi az irányt és ott vizsgálódik, ő a tetemeket veszi szemügyre, hátha ki tudja silabizálni, milyen rég óta hevernek itt, vagy esetleg talál náluk valami érdekeset. A festményt játszó hullát hagyja utoljára, és mikor végez, kirántja a falból a dárdát, hogy azt is szemügyre vegye.

[Rigófütty]

Uatu Fürtösmormakk




Amint az elf közli, hogy ő bizony ért ezekhez a szerkezetekhez, a nyugtalanságom kissé sem apad. Igaz én csak a harmadik vagyok a sorban, gondolatokkal próbálom nyugtatni magam. Ezzel meg is indulunk az ajtó felé.

Ajtón belépve, ami a helységet illetően is nem éppen a lenne a legkedvesebb a számomra, még ráadásként három goblin tetem is csak ront a helyzeten. Két társam, a csapdák mestere és a vicces kis gnóm, ám éppen mintha valami nekem sem tetszene, mennek előre, látszólag nem sokat törődve az estleges árulkodó jelekkel, amiket lehet, éppen most taposnak össze. Igyekszem kicsit összeszedni magam és beljebb lépek én is, hátha kiszúrok valami apróbb jelet, ami az előttünk lévő társaság hagyhatott.

(Megvizsgálok egy tetemet, mikori lehet, nyomokat keresek merre távozhattak az előttünk itt járok és adott esetben mik is voltak, ha én is felfigyelek a kaparászásra és látom, hogy valaki elindulna arra, akkor megkérem, hogy várjon még vele.)

[Az Ezüst Utazó]

-Ez csak rosszabb lett!-Szóltam előre és íme így áll fekszik a "helyzet". Gnóm barátunk kimondottan rühellheti a goblinokat ha ennyi káromkodást bevetett, nem árulta el miért én meg úgy hiszem a múlt az múlt, mindenkinek van. Aki akar beszél róla, aki meg nem, az nem! Nemes egyszerűséggel kikerülöm Uatut. Végig a fal mellett haladok, ha kedve van nézegesse csak a hullákat de én inkább kihagyom. Az ajtón hallgatózó felé veszem az irányt. Az elsőt senki nem figyeli, nem tűnik érdekesnek amellett elmentem. Pár pillantást vetettem azért rá, van e rajta valami lakat a kilincset ha elforgatnám, bár nem teszem nyílvesszők suhannak ki a szerkezetből.
-Ulau ha már úgyis ott vagy kérlek nézd már meg van e rajuk kis egyenes nyílvessző, még az enyémnél is kisebb. Majd később elmondom!-Ott is hagyom de azért kérdésekkel vagyok tele.
Ekkora már a felnyársalt goblin is lekerült a földre, felkavarva a koszréteget amit szívből utálok tudtam,  hogy az a kendő még kelleni fog. Még egyenlőre bírom nélküle, a másik ajtón való hallgatókhoz lépek. Enyhén bekopogok, döngetni nem akarok félvén összedől a ki tudja hány éves ajtó.
-Hahóóó! Ha van ott értelmes lény kérem válaszoljon!-Ezt elismétlem az általam ismert összes nyelven.
-Próbálkozzatok egyéb nyelveken, ha nem jön válasz csak további kaparászás akkor valószínűleg csak patkányok. -Jó borult a sorrend egy kis időre, de én így láttam jónak. A dárdázott goblin háta mögött láthatóvá válik valami felirat, egyenlőre nem próbálkozom elolvasni. a mozgatható követ se babrálom. Körülnézek, ebben a rettentően koszos helyen hol tudnék leülni. Visszamegyek a lépcsőkhöz amin lejöttünk és némi fújással és törölgetéssel tiszta helyet tudok varázsolni. Előveszek négy piros gyertyát a hátizsákomból négyszögbe állítom és meggyújtom. Aztán egy ezüst pénzérmét helyezek középre, egyik oldalán egy ezüst pegazus az istennőm alap szimbóluma  a másik oldalán pedig az ezüst hajú istennő maga Tymora. Rám férne némi jószerencse, az biztos.
Aztán szintén ezüst dobókocka 20 alakú. Megpörgetem aztán még egyszer az istennő nevében, ha több akkor ha többet dobtam nála, (KM) akkor segít elolvasni a feliratot ha nem egy ideig tartozom neki egy pegazussal. Míg vissza nem nyerem. Addig odaadom Uatunak mivel nincs itt az istennő papja. De remélem nem sértődik meg egyikük sem.

[kalidar]

Kétpintes, Dorrmort Glim / Félbocskoros Daergel Flintentrencher


 Mindenki nekiáll a maga módján a kutatásnak.Újdonsült társuk és az elf vándor a hullákat veszik szemügyre majd a helységben bóklásznak.
Glim saját vizsgálata eredményt hoz,a goblinok feltételezett halálhozói az egyik ajtón távozhattak,avagy lehet hogy a goblinok onnan jöttek be...
 vagy mindkettő igaz, a nyomok eléggé el vannak mázgálódva a koszban.A másik ajtóhoz lépve annak túloldaláról kaparászás hallható.
Hm,talán patkányok...vagy óriás patkányok motoszkálhatnak. Épp itt tart a gondolataival amikor az ifjú hölgy odalép mellé és egy hirtelen ötlettől
vezérelve bekopog rajta,majd jó hangosan érdeklődni kezd ki van ott?!
A gnóm tágra nyílt szemekkel,csodálkozó tekintettel tekint fel a lány arcocskájára,amiről csak úgy sugárzik a naivság...miközben az arcocska gazdája
 további nyelveken kezdi ismételgetni a kérdéseit. Megcsóválja a fejét,sose értette egy ilyen nagyon-nagyon városi leányzót mi vitt rá a kalandozó életre
 valamint hogy maradhatott életbe eddig.

-[közös] Kicsi hölgy! Ez a naiv gondolat hogy fészkelte be magát a csinos kis fejecskéjébe? Lehet ugyan hogy csak valami állatkák kaparásznak a túloldalt,
de az fel sem merült kegyedben hogy valaki az ajtón túl áll állig felfegyverezve? Aztán meg jön a sírás,rívás meg jajveszékelés amikor az ajtón keresztül
 a pici pocijába döfnek egy lándzsát....

Eközben ő maga oldalvást is lép egyet az ajtó elől,ha valóban úgy történne ahogy vázolja a leányzónak a rosszabbik változatot ne álljon előtte.Ugyan ebben  a
pillanatban egy tompa puffanás hallik a ténykedő vándor felől,Glim a lány dereka mellett odapillant.Az odaszegezett goblin már a földön hever,a helyén pedig
felirat vált láthatóvá (*ha ismerős a gnómnak a nyelv,elolvassa közben).

A leányzó odébb áll és isteni szimbólumokat mintázó csecsebecséket vesz elő,egyfajta szertartásnak néz ki amit művel, a végén egy dobókockával dob az
előkészített rögtönzött oltár (?) előtt. Glim érdeklődve szemléli a jelenetet,sose árthat más vallások rítusait ismeri.Elvileg a lányról korábban nem derült ki hogy papnő lenne....de hát sose tudni...

[Hipoforaccus]

Miközben Hillen a felfedezett mozgatható követ vizsgálja a falban, kezében a dárdát tartva, fél szemmel a társai mozgását is figyeli. Uatu szintén a tetemeket veszi szemügyre, Glim a két ajtó körül keresgél, eközben Kara, miután a gnóm otthagyta a nyílászárót, ami mögül a neszek szivárognak, egyenesen odasétál és több nyelven bejelenti a csapat ottlétét a kaparászó hangoknak.
Az elf elszörnyedve néz oda, miközben Glim a maga módján leteremti a meggondolatlan leányt, és ellép az ajtó vonalából. Hillen ezzel egy időben a földre ejti a dárdát, és íja után kap, amivel, miután vesszőt helyezett a húrra, célba veszi az említett ajtót, remélve, hogy a gnómnak nem lesz igaza és nem ront be egy csapatnyi gnóm, akik a zsanérokon fenték a kardjukat.
- Hmmpff! Emberek! - Dörmögi a bajsza alatt, miközben feszülten figyel, egy-egy pillantást lövellve a másik ajtó felé is, hátha valami meghívásnak tekintette a fiatal teremtés elhamarkodottságát.
Ekkor vette csak észre, hogy az ifjú hölgy időközben a földre telepedett és gyertyákat gyújtogat, miközben Ó, egek... egy dobókockát vet közéjük.
Ami még rosszabb, hogy a Gnóm szeme is a mozdulatsorra tapadt, így, ha netán most érkezne támadás, szinte teljesen védtelenek lennének.
Elnézést kisasszony, - szólt oda Karának, ismét az ajtókra koncentrálva, - de miután így bejelentette, hogy itt vagyunk, nem gondolja, hogy nem alkalmas az idő a játszadozásra, vagy bármi is az amit művel?