Első fejezet - Német-Római Birodalom

[SentinelWex]

Helyszín: Anna birtoka, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 3. napján, éjjel 10:07
Jelen vannak: Anna

Anna kezét ökölbe szorítva ült szobájának apró asztalánál és Brujah vére indulatoktól forrt. Asztalán ott hevert a nem rég felbontott, ismeretlen pecséttel ellátott üzenet, mely felkorbácsolta érzelmeit. A levél írója - egy magát Hollónak nevező alak - atyjáról írt. Anna sohasem találkozott még ezzel a Hollóval, azt sem tudta, hogy kilétéről mennyit tud, de a levél tartalmát egyetlen pillanatig sem vonta kétségbe. A Holló szerint atyját - Otto von Battenberget - a vesztébe küldték. Mint Anna a levélből megtudta, Otto egy csapat élén indult el Erdélybe, hogy felvegye a betörő pogányokkal a harcot. Hűbérurai biztosították róla, hogy számos fegyverest küldenek még, de neki minél hamarabb Erdélybe kell utaznia, hogy megerősítse a keresztények védelmét.
Aztán valami történhetett, mert a német urak úgy döntöttek, nem küldenek további csapatokat oda. Árulás? Összeesküvés? A véletlenek kegyetlen egybeesése? Nem számít. A lényeg, hogy atyjára a halál vár. Tennie kellett valamit ez ellen.

Anna felállt az asztaltól, majd fel s alá járkálni kezdett, mint aki ettől várja a megmentő gondolatokat. Vére bosszúért kiáltott, s a benne lakozó bestia alattomos hangon sugallt kegyetlenebbnél kegyetlenebb dolgokat amivel megbüntethetné az atyját halálba küldő alakokat. De nem! Hiszen még életben van. Erre kell koncentrálnia. Megoldást kell találnia.

Kezébe vette a Holló levelét és ismét átfutotta a sorokat. Tudta, hogy Otto több, mint félszáz emberrel vonul. Kíséretében biztosan voltak szekerek - hogy élelmet és vizet szállítsanak a katonáknak és nappal menedéket nyújtsanak a vámpíroknak - márpedig akkor nem tudnak gyorsan haladni. Van hát még remény.

Anna végigmérte a lehetőségeket. Ó bár csak többet tudna erről a háborúskodásról! Kezében a levéllel ismét járkálni kezdett és terve körvonalazódni látszott. Neki kell további katonákat vinnie atyja seregéhez, hiszen akár egyetlen kardot kezében tartó katona is eldöntheti egy csata sorsát. Ha pedig a német urak úgy döntöttek, hogy mást már nem küldenek oda, talán lesznek más urak, akik megteszik ezt.

Gondolataiba merülve egy név ugrott be neki. Hallotta már korábban egy német ifjú történetét, ki igaz hittel harcolt a pogányok ellen. Ő lehetne az első, akit megnyerhetne magának és a szent ügynek.

[Az Ezüst Utazó]

Anna:

Helyszín: A birtokom: Német-Római Birodalom
Időpont:Az Úr 1211. évének április havának 3. napján, este 11. óra
Később Másnap április havának 4. napja hajnali 5 óra.
Majdnem egy óráig tart míg az első dühöm lecsillapodik és tiszta fejjel tudok gondolkodni. Sereget nem tudok toborozni hisz nem vagyok sem uralkodó sem herceg de még férfi sem, csak egy egyszerű nő. Hogy ki lehet ez a Holló idővel majd kiderítem, jobban aggaszt Otto von Battenberg halálba küldése. Az élő katonák meg fognak fagyni ott ilyenkor még kemény fagyok vannak, a vámpírokra pedig a vérfarkasok várnak. Miért mentek oda?A harcról csak annyit tudok amit megtapasztaltam Jeruzsálemben háború és politika kéz a kézben járnak. Ott találkoztam egy számomra még túl fiatal lovaggal a Venture klánból.
-Artemis Elena! Nyergeljetek, azonnal indulunk a Német Lovag Rendházba!-Kiáltok ki a másik szobába. Ők pedig nem kérdeznek teszik amit mondtam nekik.
Amikor birtokot vásároltam magamnak három szempont vezérelt. Eldugott helyen legyen, meg is tudjam venni, és olyan közel legyen atyám birtokához hogy még a nyári hónapokban is egy éjjel alatt oda tudjak lovagolni menedék keresése nélkül. Most viszont kora tavasz van reggel hétig biztosan nem kel fel a nap. Viszont én nem érek rá. Hajnali 5 órakor már ott vagyunk, a kapus majdnem ajtót is nyit mivel kiabálva dörömbölök a nagykapun.
-Siegfried Lovag a ! Siegfied Lovag  Hol van?-Kiabálom el többször, több nyelven ezzel valószínűleg jó nagy zavart okozva de ez zavar a legkevésbé. Meg kell találnom mielőtt fel kel a nap . Nekem is menedéket kell keresnem itt, de addig is kiabálok míg a torkomon kifér.

[SentinelWex]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:45
Jelen vannak: Anna, Siegfried, kapuőr

Anna erejét nem kímélve vágtatott a Német Lovagrend Rendházáig, s kísérői becsületükre legyen mondva, tartották vele az iramot. A rendház kapujához érve olyan hangosan kiabálja a lovag nevét, amennyire csak a torkán kifér.

**********************

Siegfried éppen a hálótermében tartózkodott és imádkozott az Úrhoz, amikor kiabálásra lett figyelmes. Valaki az ő nevét kiáltotta? Nem, az biztosan nem lehetséges - hessegette el a gondolatot, de aztán kristálytisztán meghallotta, amint valaki - egy nő? - az ő nevét kiabálja. Ez a tény felkeltette az érdeklődését, hiszen tudomása szerint egyetlen nő sem tartózkodott a rendházban. A legjobb lesz, ha utánajár a dolgoknak.

[Haldirien]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:45
Jelen vannak: Anna, Siegfried, kapuőr
Siegried.
-Siegfried Lovag a ! Siegfied Lovag  Hol van?
Hasít a kolostor csendjébe az éles kiáltás.
Jézusom, tudom hogy megvetetté váltam. Gyűlöletessé. Uram, te tudod az igazat, tudod hogy én nem akartam ezt az utat választani.  De mások rákényszerítettek a bűn, halál és a vér útjára.
Siegfied Lovag!
A barátok felpillantanak, majd Hermann biccent a fejével a kapu felé. Minél hamarabb megyek, annál hamarabb imádkozhatunk újra.
Felállok, és félek attól, ami a kapu túloldalán vár.
Nem sok nőt ismert meg a családtagjain kívül. Erős lépésekkel ment tovább. Azóta erősebbé váltam. Nem mutatkozhatok gyengének. Ez szégyen volna az egész rendre. Nyílván ő is erősödött. De velem van az istenem és Jézusom. Vele csak a pogány istenei, ha van valamije egyáltalán.
Érzem magamon a szerzetesek kutató szemét. "Miért keresi egy nő?"
Egyszer legyen rá alkalmam, és meg fogom ölni azt a magyart. Igaz, hogy nem szabad nőt ölni, nem szép, de a rendmester és a harc megtanított. Ha vámpír, lényegtelen hogy milyen nemű, egy nő lehet ugyanolyan erős mint egy férfi... Sőt...
Így hát nem számít galád dolognak megölni egy eretnek vámpírt... Még akkor is ha a a halálommal jár.
Hisz főbenjáró bűn az atyjáddal végezni, nem?
Amikor a kapuhoz érek, megszólítom a kapuőrt.
- Testvérem - hajtom meg felé a fejem
 - kérem nyissa ki a kaput, keres engem valaki. mondom, majd megállok, és várom hogy megpillantsam a lányt, aki elvette a lelkem, a lányt aki megbélyegzett, a lányt akiért a szívem, átkozom is érte, de a mai napig dobog, a lányt aki hatalommal és erővel ruházott fel, illetve azt, aki halhatatlanná tett.

[SentinelWex]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:47
Jelen vannak: Anna, Siegfried, kapuőr

A kapuőr - egy alig néhány éve a kolostorhoz csatlakozott szerzetes - elfordítja a vaskos kulcsot a kapuban és annyira nyitja ki, amennyi épp elég egy embernek, hogy kiférjen, majd a kezében lévő lámpást Siegfried felé nyújtja, s int neki, hogy vegye el tőle.
Ő maga visszább húzódik, a kapu melletti kis őrlakba, ahonnan halvány gyertya fénye pislákol.

*******************

Anna hívó szavára végül válasz érkezik és a rendház vaskos kapuja kinyílik. Egyelőre jobbnak látja, ha nem megy be, inkább megvárja, míg valaki kilép a kapun.  A kapu mögül fény és vaskos léptek zaja szűrődik ki.

[Haldirien]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:47
Jelen vannak: Anna, Siegfried, kapuőr
Biccentek a kapuőr felé.
Majd átlépek a résen.
"Vajon mit fog tenni? Miért jött? Legyőzhetném? Bizonyára nem."
És ekkor látom meg fáklyák fényében a nő arcát.
Nem Maria.
Egyszer csak rám tör a felszabadultság.
Az arc immáron élénken él az emléketetemben.
Ővele a Szentföldön találkoztam, az ispotályban. Kezeltük a sebesülteket... A neve... Anna, azt hiszem. Mást nem tudtam meg róla.
- Anna nővér, - hajtom meg a fejemet. - Üdvözlöm önöket a Lovagrend Rendházában. Azt nem tehetem meg, hogy meghívjam magukat ide, az a mester joga. De ha az estét itt töltenék, megkérdezem a mestert.

[Az Ezüst Utazó]

Nem szép dolog hazudni, de a szükség törvény bont.Egy kedves mosollyal nyugtázom a lovag meghajlását, és szép szavait. A jó modort még a zárdában megtanultam és alkalmazom is természetesen.
-Siegfired lovag! Kérem ne haragudjon rám amiért ilyen módon törtem magukra, de sajnos ez a dolog nem tűr halasztást. Természetesen megértem, hogy ön nem nyithat nekem ajtót. Íme eme levél tegnap kaptam megtenné, hogy átolvassa? Ma este visszatérek addig lesz alkalma beszélni a mesterével. Úgy is a birtokom ügyeivel kapcsolatban kell eljárnom a városban, egyszerű dolgok nem kedvelem de az intézőm sajnos egy másik birtokon van. A magam kis ügyeit egyedül végzem bár némi segítséggel.-Mutatok rá a két kísérőmre.
-Ő Artemis aki vigyáz ránk és Elena a társalkodónőm!- Mutatom be társaimat egy egyszerű apáca férfi kísérő nélkül nem kóborolhat egy nagyvárosban.

[Haldirien]

Átveszem a levelet, helyben elolvasom, majd felnézek rá.
- Mit kívánsz? - kérdezem tőle, majd amikor megfordul válaszolok. - Megkérdezem a mestert.
Meghajolok előtte.
- Remélem van hol tölteniük az éjszakát. Ha nincs, megkérdezem a rendházunk mesterét. Úgy hiszem, van egy szárny ahol eltölthetnék az este további idejét.

[SentinelWex]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:51
Jelen vannak: Anna, Siegfried

Siegfried átolvassa a levelet, melyet egy bizonyos Holló írt Annának. A levélben leírja, hogy tudomására jutott, hogy Otto von Battenberget, a brujah nemes lovagot a német előkelőségek azzal a feladattal bízták meg, hogy vonuljon Erdélybe, hogy megállítsa a kereszténységre törő pogány hordákat. Battenberg útnak is indult úgy két héttel ezelőtt egy kisebb csapat élén, mely az odavezényelt csapatok előörse lett volna. Közben a németek meggondolták magukat és úgy döntöttek, az előörsön kívül nem küldenek mást a magyarok megsegítésére. Ezzel a döntésükkel valószínűsíthető, hogy aláírták Battenberg halálos ítéletét, aki ugyan a jelenlegi erőkkel képes komoly veszteségeket okozni a pogányoknak, akik így nem tudják majd folytatni offenzívájukat, de német oldalról is komoly veszteségekkel kell majd számolni.
A Holló azt javasolja a levélben, hogy Anna toborozzon egy második csapatot - akár milyen kicsi is átbillentheti a mérleg nyelvét - és vonuljon Erdélybe a kereszténység védelméért.

[Az Ezüst Utazó]

Anna:

-Egyenlőre Magam sem tudom mit kezdjek ezzel a levéllel de valami azt súgta meg kellett mutatnom önnek. Hisz olyan vitézül harcolt Jeruzsálemben. A mesterét miattam ne ébressze fel ily korán. Egyéb teendőim mellett barátaim is bőven akadnak a városban. Ma este visszatérek, hogy hosszabban beszéljünk. Addig tud a mesterével is beszélni hogy ne ilyen módon kelljen bejutnunk. Üdv önnek!-Válaszolok a lovagnak És már indulok is lovamra szállva a közeli temető irányába. Nyakamon a hajnal sietni kell!

[Haldirien]

Siegfried

Elolvasom a levelet. Próbálom megérteni pontosan mit vár el tőlem. Majd megmagyarázza a dolgokat, kérve hogy szóljak a mesteremnek a levélről.
- A mester nem alszik, még imádkozunk a testvérekkel.
Válaszolom majd meghajtom a fejem.
- Akkor jó utat maguknak. Aludjanak békében.
Majd visszalépek a kapu túloldalára.
- Zárhatja a kaput, Hermann testvér. - mondom a kapuőrnek és toronyiránt a mester lakrésze felé veszem.. Ilyenkor ott szokott imádkozni.
Amikor elérem az ajtaját, bekopogok,
Siegfried testvér vagyok, aegy levelet hoztam a tisztelendő mesterhez.

[SentinelWex]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:58
Jelen vannak: Anna, Siegfried

Anna:

Miután a lovag elveszi tőled a levelet, szolgálóiddal együtt elhagyod a kolostor területét és északra indulsz. Alig fél órányi lovaglóút után éred el a szomszédos kisváros temetőjét. Jártál már erre párszor, úgyhogy nem okoz gondot számodra a legrövidebb úton megközelíteni a kriptát. Szolgáidnak azt az utasítást adod, hogy térjenek vissza ide napnyugta után egy órával. Úgy számolod, akkorra már te is ébren leszel. Szolgálóid segítenek kinyitni a kripta ajtaját, te pedig becsúszol a keletkezett résen. Alig van hely számodra, de megkönnyebbülsz, mert a gyilkos napsugarak elől kiváló védelmet fog nyújtani. Amint a szolgák visszatolják a kriptaajtót a helyére rád borul a teljes sötétség. Gondolataid atyád és Siegfried körül forognak, mikor a nap első sugarai lágyan megérintik a kripta ajtaját, téged pedig elragad a nappali álom.

----------------------------------------------

Siegfried:

A nő felbukkanása meglepetésként ért téged, s amíg a mester lakrésze felé tartasz a levél szövege jár a fejedben. Először nem tartod jó ötletnek, hogy megoszd a levél tartalmát vele, de aztán meggyőzöd magad az ellenkezőjéről. A mester ismeri a vámpír társadalom létét - bár ő maga nem tartozik közétek -, s úgy tudod, egy Ventrue osztja meg vele vérét rendszeresen. Az így kapott vérnek köszönhetően vak hűséggel szolgálja a Ventrue-t, de ennek ellenére megbízol benne, hiszen nagyon sok közös dolog van bennetek. Mindkettőtökben erős a hit és mindketten szörnyű átok hordozói vagytok. A kolostorban ő az egyetlen, aki ismeri valódi kilétedet és ő némán őrizte eddig a titkodat.
Amikor odaérsz a mester szobája elé, alázatosan kopogsz és csendben várod a választ. Bentről egy alig hallható hang közli veled, hogy fáradj be.

[Haldirien]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:58
Jelen vannak: Anna, Siegfried
Elgondolkodok, elbizonytalanodok, majd meggyőzöm magam. Az egyetlen ember aki itt tehet  bármit az a mester. A rendház helyi mestere.
.. Meg persze a nagymester, Hermann von Salza, a Szeplőtelen Szűz Bajnoka és rendünk feje.
Miután bekopogok, egy halk, mégis kedves hang ad engedélyt a belépésre.
- Mester. Egy nő jelent meg a kapunál, és ezt a levelet ruházta rám. - nyújtom át a levelet. Míg a mester olvassa folytatom a szövegem. - Segítséget kér tőlünk, az a bizonyos Battenberg részére, illetve a kereszténység védelmében. Ên megígértem neki hogy óhaját közlöm magával.

[SentinelWex]

Helyszín: Német Lovagrend Rendháza, Német-Római Birodalom
Időpont: Az Úr 1211. évének április havának 4. napján, hajnali 04:59
Jelen vannak: Siegfried és a nagymester

A nagymester átolvassa a levelet, s olvasás közben többször is felpillant rád. Miután elolvasta, visszanyújtja neked, te pedig epekedve várod, hogy mondjon valamit. De ő néma marad. Csak egymást nézitek anélkül, hogy egyetlen szó is elhangozna. Fogalmad sincs, hogy mi járhat a fejében, s bármennyire is koncentrálsz, hogy a láthatatlan reakcióit elkapd, nem jársz sikerrel. Azt nem tudod, hogy mennyi idő telt el némaságban, s hirtelen arra eszmélsz, hogy a nagymester arcára apró mosoly ült ki.

- Hosszú út áll előtted Siegfried. Örvendezz, mert Isten kinyilvánította akaratát.

[Az Ezüst Utazó]

Helyszín: Német-Római Birodalom Az Úr havának 1120. évének április havának 4. napja hajnali 7 óra.
A város temetőjének egyik eldugott kriptája.

Anna:

Már aludtam két órát de folyton felébredek, valamiért a lovag jár a fejemben aggódom Otto, miatt képtelen vagyok aludni. Utána kell mennem vagy a lovaggal vagy nélküle! Erdély nem hogy tele van pogánnyal de még vérfarkassal is, ők nem törődnek ki melyik klánba tartozik. Válogatás nélkül irtják a fajtánkat. Még nem tudom mit hoz a ma este minden ki fog derülni. Végre sikerül elaludni.