Hrissi Al Shard
Hrissi csak úgy tessék-lássék ássa az erdei talajt – úgy véli, hogy egy hajtónak zajt kell tudnia csapni, nem pedig nyomot eltüntetni – s nem akar kiríni a többiek közül. Márpedig, ha kiderül, hogy több esze van, mint a herceg lovának, akkor könnyen lebukhat. Így a valódi nyom eltüntetés helyett inkább úgy ássa fel a helyet, mint más a kiskertet a ház végiben. <Ha ez nem tűnik fel senkinek, akkor az vak...> véleményezi magában a végeredményt. Újdonsült társaival ásás közben nem próbál meg cimborálni – láthatólag ők sem repesnek a feladattól. Csendben baktat vissza velük a táborig, és azzal múlatja magában az időt, hogy társait fürkészi – vajon mely mesterséget űzhetik? Hiszen a kéz bőrkeményedései árulkodik a forgatott szerszámról, s a ruha kopása pedig arról – szokott-e térdelni, könyökölni, vagy inkább máshol koptatta-é ki valami? Az ásókat ő is a többi mellé teszi – s meglepetten mered a hórihorgasra, amikor az megszólal. Döbbenete kétszeres – egyrészt a hangja – másrészt az, hogy egy tó mellett ki az az ostoba, aki kutat ás a vízért? Aztán megvonja a vállát – nem az ő dolga – már ami a vizet illeti.
Az iddogálásból kimarad csak beleszagol a Húzósba, és anélkül,hogy beleinna, tovább is adja – pontosan emlékszik még, hogy legutóbb hogy járt – s most nem kockáztathat. A csigaverseny legalább olyan ostobaság, mint a másik tábortűznél a kockázás – nem hitte volna, hogy Kaskellonban ennyi egyszerű lélekkel találkozhat. Igazából arra, hogy őt jelölték ki őrnek, kicsit elhúzza a száját, hogy lássák – nem örül neki. Ám magában igencsak elégedett a dologgal – így legalább lesz némi nyugta, hogy azt tegyen amit csak akar.
Amikor végre kidől mind a három, vár még egy kicsit, aztán úgy dönt – itt az ideje átkutatni őket! Nem vesz el semmit, csak gyanúsabb felszerelés vagy rejtett fegyver után kutat. Bár véleménye szerint egy csizmaszárba dugott késen kívül semmit nem fog találni, azért nem szeretne meglepetést. Miután ezzel végzett, utána úgy dönt, meglátogatja a tavat. Magához veszi a dolgait, és lesétál a partra, hogy nyugodt körülmények között megfürödjön. Úgy véli, hogy a többi őrszem helyette is vigyázz az alvókra – ő pedig innen a tó mellől is tud figyelni...