Szerző Téma: Nadír Könnyei  (Megtekintve 36703 alkalommal)

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #120 Dátum: 2015. Október 03. 19:47:12 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Elassor

A Lan nevű utastárs utasítására a legénység egy jókora hordónak leütötte a tetejét, és megfúrván az oldalát, egy hatalmas vödörré alakították át. A korláton át a vízbe lökték, és felhúztak egy hordónyit a kellemetlen szagú, zavaros-feketés tengervízből, majd egy üres hordó mellé állították. Lan a két hordó mellett lassú, de kiforrott formagyakorlatot végez – amelyet biztos, hogy nem a zene ütemét, hanem valami más ritmust követ. A formagyakorlat végén a zavaros vízzel teli hordó fele int, mire régóta nem érzett, futó szellő simít végig Elassor arcán is. A legényég a vitorlák fele pislog, de azok  nem moccannak, és a hirtelen jött fuvallat is tovább állt – de aztán néhányan felnevetnek, és a hordó fele mutogatnak. Többen odalépnek, és elkezdik átmerni a tartalmát a nagyobbik, üres hordóba. Szemmel láthatólag a zavaros, sötét színű víz helyett kristálytiszta, gyémántként csillanó friss vizet töltenek át. Úgy tűnik, hogy mindenki  jócskán  megkönnyebbült – a hangulat sokkal oldottabbá válik. Lan ezek után a hajóorrban beszél a szakáccsal, aki nemsokára nekiáll az ebéd elkészítésének. Nisha és Kael segédkezik benne – de Nisha hamar megunja, és inkább a fedélzetköz fele veszi az irányt – akinek helyét Lan veszi át. Kiina pedig a kapitányhoz lépve faggatni kezdi – a csónak fele intve néhányszor. Aztán Xao csak rászól az embereire dún nyelven
-Lusta banda! Csak azt akarom látni ácsorogni a történetet hallgatva, akinek semmi dolga! - szól, aztán újra Kiina fele fordul. Az eddigi fél tucat hallgatóság hirtelen megfeleződik – hárman maradtak, a többiek pedig lesunyt fejjel eloldalognak.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #121 Dátum: 2015. Október 03. 19:48:35 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: mindenki

Végül csak elkészül az ebéd – Lan újabb formagyakorlata mellett. A szakács időnként morog, hogy így nehéz dolgozni, és hogy a Tiszteletreméltó (Lan) mindig útban van, hogy félő, nem találja el a fűszerezést, de mikor az étel elkezd kifutni a fém serpenyőből – na, akkor kezd el üvölteni és kapkodni – hogy valahogy mentse, ami menthető. Hirtelen ötlettől vezérelve lekapja a tűzről, és egy nagyobb lábasba kezdi el önteni – az összefutó legénység nagy megrökönyödésére legalább háromszor annyit önt ki a wokból, mint amennyi volt benne. Az ételt gyorsan elkezdi kiosztani a vigyorgó tengerészek között – akik kíváncsian bökdösik és kóstolják a megszaporodott ételt.
Az ebéd után Xao kisimult arccal magához int pár embert, és csónakba szállva a hajó elé evezve, egy kötél  segítségével elkezdik vonatni a Kufárt. Maga a kapitány is megragadva az egyik evezőt tisztességgel kiveszi részét a munkából.


Az evezősök gyertyaégésnyi időnként (óránként) váltják egymást a csónakban – hogy a helyüket pihent csapat vegye át. A csónakban egyszerre hat fő fér el, és a legénység három csónakot tud megtölteni – Osa kivételével. A negyedik csónakban pedig Kiina, Lan, Vanina, Kael, Haren és  Sterrard úr kapott helyet. Hajnalt továbbra sem engedik ki a kabinjából, Rashu mester pedig a korára való tekintettel maradhat távol a munkától. Így három gyertya lobban el, mire újra neki kell  veselkedni a lapátoknak. Haren, a nagydarab kovács állja a sarat, akárcsak a folyton izgő-mozgó Kiina – aki bár folyamatosan húzza az evezőt, de kissé ütemtelenül – mivel be nem áll a szája – ugyanis  Sterrard urat faggatja szülőföldjéről – akár kap választ, akár nem. A népviseletről, szokásokról, névadások mikéntjéről, az ott tisztelt istenségekről, főztjükről – egyszóval a mindennapi élet apró részleteiről. S bár könnyedén ugrál témáról-témára, de hajlamos vissza-vissza kérdezni apró momentumokra is akár. Vagy nagyon kíváncsi természet - és minden érdekli, vagy nagyon gyanakvó – s keresi a gyenge pontokat. Az evezés fárasztó, és szokatlan -a fegyverforgatáshoz nem nagyon szokott kezet bizony feltöri a kemény nyél – Kiina ujjaira, tenyerére jókora vízhólyagokat növeszt, melyeket a fedélzetre lépve fintorogva nyomogat, aztán lerobog a fedélzetközbe, hogy kisvártatva visszatérjen – immár bekötözött tenyérrel.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Október 06. 18:09:00 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető KLM

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 521
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #122 Dátum: 2015. Október 04. 12:48:22 »

Kael Lacrymatis



Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Kael és a Kufár, majd Vanina (Nisha), Lan és Kael

Kael válaszára a Kufár legyint
-Mindketten tudjuk, hogy nekem nem a legénységtől kell leginkább tartanom...
- Inkább a legénység hiányától.



Vanina, akit Kael még Nishának ismer:
- Mondod itt a sok okosságot, de egyre nem jöttem rá: miért részesítsem előnyben Mortart a többiek ellenében? Miért emeljem ki őt a többiek közül? Mint az anya, aki kedvencet választ a gyermekei közül: való ez? Engem úgy tanítottak, adjam meg az égiek mindegyikének, ami nekik jár.
Talán azért, mert MOST ez a gyermek sír a lelkedben a leghangosabban? Egyébként meg mintha nem mondtam volna, hogy el kell fordulnod
a "többiektől".
Megmenteni a drágakövet, ellopni a sárkányt és lecsapni a királylány fejét. Vagy valami...

Nem elérhető KLM

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 521
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #123 Dátum: 2015. Október 04. 12:53:15 »
Kael Lacrymatis



Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Kael és a fémlemez

Az ebéd után Kael elgondolkodva keresi elő a kis fémlemezt, ami pár napja (mintha hónapok lennének már) Lanhoz vezette
és az erők síkján ismét szermügyre veszi... Valahol ott kell lennie annak a szálnak is, amely plakettet létrehozó varázslóhoz vezet,
ha sikerül megtalálni, akkor finoman meghúzgálja.
Ki tudja, lehet, hogy már halott vagy nincs hatalmában segíteni... De megpróbálni nem kerül semmibe.
Megmenteni a drágakövet, ellopni a sárkányt és lecsapni a királylány fejét. Vagy valami...

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2583
  • Aktivitás:
    4%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #124 Dátum: 2015. Október 07. 00:46:33 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Elassor

Lassan már egy egész nyáj áll előttem, ami látására megnyugszik a lelkem.
"Nocsak csak vannak akik nem akarnak megölni" -villan át az agyamon
A csapat tagjainak egy része a fedélzeten van, köztük a Lan nevű férfi, akit figyelnem kéne. "Kéne, de ezek után semmi kedvem. Majd talán Kiinán keresztül sikerül szövetkeznem velük... Bár az a harcosnő amint meghallaná a dolgot végezne velem
 Végül is... Jobb mint a nemes által ígért szörnyű kínok közti halálnál a gyors, egyszerű felszabdalás. Nyers. Meg undorító... Inkább nem gondolok bele jobban."
Közben lopva néha ránézek a férfira, aki valami furcsa dolgot csinál minek a végén egy kis szellő támad.
"Végre feltámadt a szél!" - de a kezdeti örömöm szívdobbanásnyi idő alatt olyan messzire került egymástól, mint Fewario, a nagy Vándor hazájától.
Aztán az embernép a hordó köré tolong, majd boldogan társalog.
"Úgy tűnik bármit is csinált sikeresen csinálta."
Azután egy páran visszatérnek, de a kapitány utasítására: -Lusta banda! Csak azt akarom látni ácsorogni a történetet hallgatva, akinek semmi dolga!
Csupán hárman maradtak.
Lekászálódtam hát az ideiglenes üllőhelyemként szolgáló ládáról, majd a három férfira nézek, és öszintén sajnálva mondom:
- Bocsássanak meg, de úgy is pihenhetnem kell a torkom, ha majd még lesz idő, mondjuk a vacsora közben, szivesen folytatom majd maguknak. - fejezem ki szépen, majd továbblibbenek közöttük.
A szobámba megyek, elmélkedek egy keveset a jövőbeli életemről, vagy hogy ér az véget...
Végül egy másfél kvartályóra után az Osa nevű intéző kopogtat, meginvitálva az ebédre.
Amikor megérkeztem külön figyeltem hogy a tökéletes távolságba legyek a nővel. Elég messzire ahhot hogy ne sértödjön meg, és elég közel hogy ne gondoljanak gyávának.
Kezdetben óvatosan megpiszkálom az ételt, majd csak utána kóstolom meg.
- Izletes az étel hogy meg kell valljam. -szólalok meg

Azután, ebéd utáni gyakorlatként egy evezőt dobtak a kezembe. "Remek másra sem vágyok jóllakva. Azt reméltem hogy én megúszhatom ezt, és a zenémmel támogathatom a matrózokat.
Hiszen mindenki evez. Miért képeznék kivételt?
A csónakban folyamatos beszélgetés van, de ezt csak Kiina és én végezzük. Kiina kérdések ezreivel készült, illetve visszakérdezésékkel tarkítja
" Már a legelején az idős arc jelenik meg a szemeim előtt. Mesterem juttatja meg, ahogy kitaláltuk majd betanultuk a dolgokat. Még jó hogy betanultunk, így szerencsémre nem okoz gondot a felelevenítése.
- Zegherov, a központ egy település mely a sziget szívében van. Folyók ölelik, melyet kétszáz éve Lekrasz nevű herceg vezetette oda azokat.
Ott áll az Ében Palota, ami inkább egy ébenfából épült középmagas ház.
A népviselet igen egyszerű, általában egy teljes testet takaró általában valamiféle szinanyaggal befestett szövetruhát viselnek, melyet fekete és kék motívumok szépíthetnek. A férfiak szövetből készült inget és barna mellényt és juhszőr csizmát hordanak ha hideg van.
Nyakláncok, gyűrűk, az érme is ezüstből van, mi a kis hegységben egyedüli fémként megtalálható, kis mértékben.
Azonban ébenfaerdeinkre büszkék vagyunk, de igen ritkán szánjuk rá magunkat hogy akár egyiket is kivágjuk, ezért nem is kereskedünk azzal. Mivel jóformán mit sem vehetnek, mit sem adhatnak a kereskedők, nagyon ritkán tévednek arrafelé. - miközben mondom könny csordult a szemembe. - Elnézést... Szóval, fémek hiányában a milícia házban juhbőr vértek találhatóak, a szarvasbőr vért nagyon ritka.
Szokásaink java része a valláshoz kapcsolódik, például a Nap Hercege és a Holdúrnő napján, ami egy nap van, egyik nappal másik este. Ilyenkor gyönyörű lant és hárfajátékot hallhatunk, melyeket Zeio és a néhai Eilenhitar játszott. Amikor el kellett mennem, Eilenhitar velemjött. Azért is csordult ki a könnyem. Kezembe tartottam az utolsó perceiben. Ő tanított zenélni, énekelni.
Nos miközben a meseszép balladálat hallgatjuk, a Nap Hercege pompájában gyönyörködtünk. Ezen a napon ugyanis a nap színe egy kissé megváltozik, és általában bíborruhára cseréli aranyat, mint ahogy a Holdúrnő is Bíborba öltözik.
Odahaza csodás festmények ábrázolják őket.
Amikor a Sötétség ura napja jön el, az egész Zegherov a tárnák sötét mélyére vonul, mint ahogy a Kő vezére napján, bár ott nem a mélyére. Ott van fényesség. A Víz Ura tiszteletére különféle versenyek rendeződnek, amelyek mindegyike a tengerben zajlik
A Szerelem napján mindenki megvallhatja a szerelmét, és jogosult arra, hogy a szívét rabul ejtőtől egy csókot kérjen a szíve áráért.
A névadási szokások? Igen érdekes mert a Nevek első betűjét a nap adja meg amelyiken született. A napok az nagy istenekről kapták nevüket, s mivel nyolcan vannak, négy iker, így nálunk nyolc nap alkot egy egységet,  Rymras, Lovanras, Cyrtas, Arthiras, Uthras, Shitras,  Grodas és Meclharas. Én a Shitras napon születtem, ezért kezdődik a nevem S betüvel.
A többi, ha jól emlékszem nincs szabályhoz kötve, de hagyomány szerint olyan nevet választanak amit már a család viselt.
 Isteni pantheon? Nos csak annyit mondok előre hogy bonyolult .
Kezdetekben volt Khatyn, A Teremtő, ő alkotta meg az istenek és hatalmasok fajait.
Először az isteneket, ebben a sorrendben: Rymwellt, a Szárazföldet és a  Világot és ikernővérszörnyet.nnát, az Eget, hogy segítsenek egymáson. Cyrtenelt, a Napot és Arthiralt a Holdat, hogy fényt adjon. Utánuk egy ikret, Uthert és Shitart, a Fényességet és Sötétséget. Végül a hatalmasokat, e sorrendben, Gandereket, a Tudást és Kranacht, a szörnyet. Végül Meclandát és Grodalfot, a Túlvilág két oldalát. Azután Skrithet, a Halált.
Rymwell és Lovanna összeesküdtek, majd gyermekeik születtek.
Keren, a szilaj Tűz Hercege, Ritgond, a Víz Ura, Hebring, a Kő Vezére, Vannah, a Föld Királya, Elanna, az Élők Úrhölgye, és Velen, a Levegő Ura, ki nem egy anyjával, az Éggel.
Cyrtenal és Arthiral szintént összekötötték életüket, lányuk Brennhe, az Esthajnalcsillag, fiaik a Csillagok.
Ganderek eljegyezte Brennhét, és gyermekeik lettek a hatalmasok. Chen, a Bíró, ki elítéli a lelkeket, Grimband, a Kovács, fémek megmunkálója, Fringan, a Vadász, Fentarin a Mulatság, Étel-s Ital, Cytora, a Kereskedő, Echraton, a Varázslás, Drogauf, az Alvilágúr, a bűn és Fenfir, a Bölcsesség, Baeglin, a Védelmező, Kater, az Igazság, Findugal a Földművelés, Avorath a Gyógyítás, a Rettegett hírű Chratis, a Háború, és Laleina, a Szépség és Szerelem.
Meclanda és Grodalf gyermekei a következök, Trundil, a Sors, Feha a Végzet, és Reha a Szerencse.
Ételek? Nos az emberek többségének van juha, illetve mézet termelnek sokan mások különbözőféle  növényt termesztenek amikből sok mindent lehet csinálni. Zegherov legnépszerűbb étele a Hafjala, mézes  szarvashús dióval édesítve. - mesélek neki a világomról. - De utána kérem én is a maga hazájának,  vagy a maga kalandjainak történetét. Legalább lesz mikről ujabb dalokat irnom nekik. - biccentek fejemmel matrózok felé
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető Tiwanlil

  • Kezdő
  • **
  • Hozzászólások: 218
  • Aktivitás:
    1%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #125 Dátum: 2015. Október 12. 20:27:04 »


(Extrém módon idegesítenek ezek a sz*ros nyüzsgő emotikonok)

Kael találgat rólam meg az istenekhez fűződő aktuális viszonyomról, ez a tanult fők betegsége, de nem én leszek az, aki majd kigyógyítja ebből. Egy fontos részlet viszont az eszembe ötlik:
- Ahhoz, hogy méltón eltemess, ha a szükség úgy hozza, tudnod kéne a nevemet, nem? Anyám sosem hívott Nishának. Én gondolkozom azon, amit te mondtál, te meg gondolkozz ezen. Jobb, mint a Kufáron hergelődni.

Hajnal csöndes, de ért engem.
- Ha eszedbe jutna valami, keress meg - mondom neki, mert sokféle módja van a beszédnek, nem csak az, amit a torkával művel az ember.
Lan az élelmezés és a víz kérdését egy időre megoldja, ám a munka ezzel még nem múlik el. Beosztanak minket evezésre, nem feltétlenül ízlésemnek kedves módon.
- Bassza meg, hogy te is pont itt vagy - mondom a nyelvemen, amikor meglátom Sterrardot a csónakunkban. Ha ez még nem volna elég, Kiina nem bír csendben maradni, és beszélteti is. Ahogy telnek itt és így a napok durvulok, és még így sem vagyok olyan mord, mint egy külhont sosem látott földim. Nem mintha ez feljogosítana arra, büszke legyek magamra, vagy hogy felmentene a modorom milyensége alól.
- Legyen kuss! Erőt tart munkának, nem mesének! - mordulok fel közben ardúnul. - Hogy nem bírjátok befogni a lepcses pofátokat! - teszem hozzá a magamét.
A düh viszont jól jön, átforgatom evezésbe, de amint lejár a mi körünk, igyekszem vissza a Kufár fedézetére. A mosdás luxus, a tenger meg alkalmatlan rá.
Munka után inni kérek, bár szívem szerint csak elvenném, ami jár, a körülmények mások. Aztán megkeresem Lant, elé állok, és csípőre tett kézzel közlöm:
- Beszédem van veled. Most. Odalent, a fedélközben.
Ha eleve ott tartózkodik, akkor ott kutatom fel, kabinajtó sem tarthat engem vissza.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Október 12. 23:12:51 írta Tiwanlil »

Nem elérhető Filio Mortale

  • I. számú Patás
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2230
  • Aktivitás:
    13%
  • Karma 3
  • Szabadkőműves
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #126 Dátum: 2015. Október 12. 20:46:15 »
Lan Ro-Ryen (Lan A Lassú)
__________________________________________________
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: mindenki
__________________________________________________

A szakács felvilágosítása után pusztán aggodalmamat jelzem felé.

-   Remélem a tartósító védőmágiát nem a Kufár tartja fenn vagy hozza létre mert akkor egy kettőre meg fog szűnni, hiszen neki nem érdeke, hogy a segítsége nélkül keveredjünk ki az árnyak tengeréről.

Az étkezést követő evezés a kolostor testet próbáló szívósságra fejlesztő gyakorlataira emlékeztet, hiszen sokszor mondogatták, hogy teher alatt erősödik a pálma, vagy viharban ismeretszik meg a bambusz. Kiina folyamatos csacsogása és locsogása mellett az evezővel érintve megpróbálok ráhangolódni az Árnyak tengerének ideájára, ha ez nem sikerül figyelmem inkább Sterrard úr történetei felé fordul, nem vagyok nagy világjáró de megpróbálom letisztázni mesébe illő történeteit és a valóságot megfogni belőle vajon mennyi a valós igazság a elregélt történeteiben.

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #127 Dátum: 2015. Október 18. 16:23:19 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Kael és a Kufár

A Kufár a legénység hiányára bólint
-Valóban sok bosszúságot okozna, de nem áthidalhatatlan problémát. Nem úgy a szemtelen utasok hiánya...


Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Kael és a fémlemez

Kael rövid keresgélés után előveszi a vésett fémlapot. A rúnák halvány izzása arról árulkodik, hogy célhoz ért - Lan a közelben van. Az erők síkján megpillantja az összetett mintázatot, melynek szélein már felfedezni az elmúlás nyomait – pár tíznap, és semmivé foszlik a varázs. A készítőjéhez vezető halovány fonalat megrágatva Kaelt Mortar csendes békéje tölti el. Kael közelebbről is megvizsgálja a gyengülő varázs szálait. Az Erők síkján lüktető-tekergőző mintázatot nem most látja először – s h ilyen ütemben vékonyodnak el a mintázatot alkotó energia szálacskák, feltehetőleg 13-14 napnyugta múlva végleg a semmibe foszlanak. Készítője egyértelműen jártas volt a Térmágia minden szemitájában, és a Rúnamágiában.

A manapont és mozaik leírást most kihagynám - rosszul esne, ha ki kellene dolgoznom - de úgy veszem, hogy Kael tisztában lesz vele s a legfőbb paraméter a 70 manapont, s hegy tetején (a kilátás miatt), egy tengerszem partján (mint egy jóstál), a kelő nap sugaraiban (megvilágosodás, a távolabbra tekintést akadályozó sötét eloszlásának időpontja) történt a varázs az együttállás végett.
« Utoljára szerkesztve: 2015. Október 23. 18:27:41 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #128 Dátum: 2015. Október 18. 16:24:24 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Elassor

Elassor ahogy befejezte az előadást, a matrózok arcáról némi csalódottságot tud leolvasni. Az ígéret, hogy majd este lesz folytatás, némi vigaszt nyújt nekik.
-Legyen úgy – törődik bele az egyik, a többiek csak bólintanak erre.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #129 Dátum: 2015. Október 18. 16:25:09 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Vanina

Vanina kérésére, hogy ha valami az eszbe jutna – keresse meg – Hajnal az elfogadás jelét rajzolja fáradtan ujjaival a levegőbe. Úgy tűnik, hogy a bezártság, unalom, és az amit a Kufár csinált vele – a máskor vagány nőt igencsak megtörte. Remélhetőleg ha végre partot érve elhagyjátok a hajót, az jó hatással lesz rá.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #130 Dátum: 2015. Október 18. 16:26:20 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Lan

Lan aggodalmára a szakács megvonja a vállát
–Nem  tudom, de eddig hasonló helyzetben nem okozott gondot
– válaszolja a tisztelet jelét rajzolva a levegőbe.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #131 Dátum: 2015. Október 18. 16:27:33 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Elassor

Az ebédre jókora adag tojásos sült rizst adnak – amit a matrózok egymás közti beszédéből kiderült, hogy a Lan nevű útitárs varázslattal többszörözött meg. Az étel dicséretére a kerekded szakács hálásan meghajtja fejét, de az illemnek megfelelően nem szól semmit.
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Dierol

  • Global Moderator
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 3642
  • Aktivitás:
    8%
  • Karma 5
  • Digitális Nomád
    • Archívum
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #132 Dátum: 2015. Október 18. 16:35:51 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Mindenki

Nisha a csónakba szálláskor nem túl barátságos hangnemben mond valamit anyanyelvén Sterrardnak.
Kiina Lekrasz herceg említésére megrázza a fejét, és felnevet.

-Ez biztos, hogy csak mese  :giggle: Egy herceg sem parancsolhat a folyók szellemének hogy merre kanyarogjon. Legfeljebb csak nem ellenkezett – ha az új meder jobban megfelelt az ideájának.
-Illetve arra lennék kíváncsi, hogy ott miért nincs hideg, hiszen északon van... - kérdezi érdeklődve
-S ha az ezüst az egyedüli fém – akkor a fegyverek is abból készülnek?  ::)- töpreng el rajta
-Vagy a juhászokhoz hasonlóan fahusánggal harcolnak arrafelé? Esetleg puszta kézzel? Bár ez utóbbit kétlem...  :D- pislant Elassor orra fele. A valláshoz és ünnepekhez Kiina nem szól semmit, csak figyel – de az látható rajta, hogy magában már formálja a véleményét.
A neveknél viszont újabb kérdés ötlik fel benne

-Ha R,L,C,A,U,S,G,M betűkkel kezdődhet valakinek a neve, akkor Eilenhitar mitől lehet  Eilenhitar?
Lan a történeteket hallva szintén elgondolkozik – Kiina kérdése az éghajlati viszonyokra igencsak találó, hiszen Goragartól nem lehet messze Sterrard elbeszélése alapján. No meg, hogy soha nem hallott még arról a hercegségről – bár ez önmagában még nem jelent semmit.

-Szóval mit lehet tudni Arcantisról? - kérdezi Kiina – A legendák szerint Arcantisban összeér az alsó és felső világ, a húsos levelű fák között szellemlények járnak. Az itt élők nem ismerik a meséket, csak a mesés valóságot  :D S ezen nincs is mit csodálkozni. Lakosság szinte csak a Mortalistól Arusáig futó folyóközben él… A rengeteg számos titkot, veszélyt és csodát rejt. Elfeledett népek kincseit, palotáit, évezredes átkok helyszínét, régi csatatatereket, melyeken máig újra és újra összecsapnak az ellenfelek - míg világ a világ  8) Arcantisban bármi...
- Legyen kuss! Erőt tart munkának, nem mesének! - szól végül közbe Nisha
Kiina erre elhallgat, aztán miracleai nyelven válaszol Nishának
-Látom, neked nem a kezed, hanem a kedélyedet töri az evezés. Igazán akkor aggódnék éred, ha nem morognál ;) - vigyorodik el, de aztán csak csendben marad.

Az evezésből visszatérve a szakács hűs mentateát kínál – fejenként egy kancsónyit mindazoknak, akik igényt tartanak rá, hogy szomjukat csillapítsák. A hajó aurája ismét megváltozott – pontosabban visszatért – érzi meg Kael és Lan a fedélzetre lépve. Vanina miután oltotta szomját, Lanhoz siet, majd megállva előtte, csípőre tett kézzel megszólítja
- Beszédem van veled. Most. Odalent, a fedélközben.


A napok egyhangúan, fárasztóan telnek. Evezés, étkezés, pár gyertyaégésnyi pihenés, evezés, étkezés, pihenés követi egymást végtelen sorban. Az emberek egyre fáradtabbak, a kezdeti lelkesedés lassan fásultságba fordul – annak ellenére, hogy látható eredménye van a négy napos erőfeszítésnek – a hajótemető árbocai lassanként a távoli horizontra kúsztak. Ám a levegő továbbra is moccanatlan, a tenger pedig éjfekete tükörként terül el a hajó alatt. Kiinának sincs már kedve beszélgetni – tenyerét már sebesre törte az evező. Az evezések közben Kaelnak alkalma nyílik rá, hogy a magánál hordott fémlaphoz kötődő szálat időről-időre rendszeresen megpendítse, s ezzel a szál túlvégén apró rezonanciákat keltsen. Ám az eközben keletkező érzések minden esetben ugyan azok: Mortar csendje válaszol csak. Haren jól bírja – bár a kialvatlanság nála abban jelentkezik, hogy még kevesebbet beszél, és még csendesebb azaz már nem is köszön. Hajnal állapota nem sokat javul. Fizikailag úgy tűnik, hogy felépült, de élénksége, érdeklődése nem tért vissza – a négy fal, mely szűk kabinját határolja, nem foglalja le túlságosan – ráadásul mivel Kiina is egyre fáradtabb, a látogatásainak száma is csökkent. A Kufár is „eltűnt” - feladta fizikai formáját, és visszaköltözött a hajóba. Aztán az egyik csillagfényes hajnalon lábdobogásra ébredtek, s izgatott kiabálásra. A fedélzetre sietve a távolban lámpás és nem csillag fényét pillantjátok meg. A hajnali szürkület lehulltával a távolban meglepő látvány tárul a szemetek elé

Xao kissé gyanakodva nézi a távoli szigetecskét, és a térképeit.


Gyér szakállában babrálva végül megszólal
-Az Árnytenger nincs igazán feltérképezve, de tudtommal errefelé nincs sziget... - nézi elgondolkozva -Hacsak...
A kapitány ezek után új útiránynak a szigetet adja meg az evezősöknek – ami ezután pár óra alatt jócskán közelebb kerül, és immár kivehetőek a részletek. Kiina érdeklődve támasztja a korlátot, s meg is jegyzi hamarosan
-Olyan, mintha nem mi eveznénk közelebb, hanem a sziget közeledne...  :wtf: Vajon ezt is elkapta az áramlat? - teszi fel a kérdést... Délutánra már nyíllövésnyire van csak a furcsa, vízeséssel rendelkező szigetecske, és a partján kialakított mólón két alak ácsorog, s a Kufárt nézik. Mindkettő fegyveres – oldalukon csatakard, rajtuk pedig lakkozott, mélyzöld színű, könnyű páncél csataszoknyával, mellvértjük közepén pedig ismeretlen signum díszeleg. Valamely ház katonái lehetnek. Az egyik lekapja a sisakot a fejéről, hogy jobban megnézhesse a hajót. Végül Xao a korláthoz áll, és átkiált
-Hahóó! Üzletelhetnénk? - kérdi Dún nyelven.
Az egyik fegyveres a mólóra int
-Kiköthetnek, de nem léphetnek a szigetre, amíg más utasítást nem kapunk. Vizet, élelmet kaphatnak, vagy üzlet is köttethet – ha van olyan árujuk, amire szükségünk van – kiált vissza
A Kufár lassan közeledik a mólóhoz, és készülődik a kikötésre. Közben eligazítja az embereit
-Hallottátok – senki nem léphet a szigetre engedély nélkül – és figyeljetek – lehet, hogy csapda!
A Kufár kiköt, a távolból hallani a vízesés hangját, ahogy a tengerbe zúdul, alig látni a szikláktól, virágzó fáktól. Nem sokkal később újabb alak jelenik meg a mólón – egy nagydarab, korosabb férfi egyszerű szerzetesi viseletben.

Tetoválásai, ruházata, egyértelművé teszi, hogy Shinwara ősi útját járhatja.

A katonák utat nyitnak előtte, s nem sokkal Xao előtt megáll. Végigméri, aztán apró meghajlás után megszólal Dún nyelven
-Üdvözlet a Szigeten! Örömmel biztosítunk ételt, friss vizet, s ha óhajtják, kivontatjuk a hajót az Árnytengerről. Viszont arra kérném Önöket, hogy maradjanak a mólón. Ugyanis a helyi hagyomány alapján a szigetre csak nemesen születettek és kíséretük léphet.
Xao meghajol
-Örömmel vesszük a segítséget – és remélem felajánlhatok a raktérből valami csekélységet, hogy viszonozhassam nagylelkűségüket.
A szerzetes elmosolyodik
-Legyen úgy, kapitány! :)
A szigetecskére felhúzott épület igencsak tetszetős, és messze több kényelemmel kecsegtet, mint a hajó. Vajon lesz-e jobb lehetősége arra Elassornak, hogy puhítson egy kicsit utastársain, mint hogy magát (itt is) nemesnek kiadva megnevezi őket kíséretnek, és az út hátralévő részét nagyobb kényelemben teszik meg a szigeten?
« Utoljára szerkesztve: 2015. Október 23. 18:15:50 írta Dierol »
"Minden nagy kaland a rossz tervezés eredménye"

Nem elérhető Haldirien

  • Halacska, A Lelkes Klikkelgető
  • Legenda
  • *****
  • Hozzászólások: 2583
  • Aktivitás:
    4%
  • Karma 0
  • //Ha nem írok választ, csak rivallj rám ;)
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #133 Dátum: 2015. Október 19. 14:47:51 »
Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Mindenki

Kiinán az első kérdéseinél előtűnik, hogy okosabb azoknál akik eddig ezt a történetet hallották... Azt hiszem... eddig csak egy... talán pont Selianna volt az? Azt hiszem ő volt az egyetlen aki visszakérdezett a nevekre. Így eddig nem sok értelme volt a dolgok ilyen szintű részletességének. Bár Seliannát igencsak megpuhította a válasz.
- Nos, igen, valóban nem utasította a vizet, a valóság az hogy naphosszat kérlelte Lekrasz herceg, a családja, a házanépe, és a sziget összes lakója a Víz szellemeit. Voltak akik a hamar beleegyeztek, látva a népem szükségességét, de voltak akikkel csupán alku utján tudták meggyőzni, hogy segítsen a zegheroviakon. Sokideje fizetjük az adósságot, melyet azok a szellemek róttak ránk, mégis zokszó nélkül tesszük, mert tudja mindenki hogy az életüket mentették meg. A fegyverzetről nem igazán kívánnék beszélni, a végén még kedvük támadna elfoglalni a szigetet egy zsoldoskompániával. Igen, fém az nincs, Igen ritkán teszünk szert egy kevés vasra, azt is a kereskedők által jóformán. Nem igazán vannak acél és vas fegyverek, sőt talán az egyetlen acélkarddal rendelkező méltóság a hercegi testőrkapitány. Igazából a lándzsa és az íj népe vagyunk, amelyek éle jobb esetben élesre csiszolt kő, rosszabban fa. Szóval igen, ha úgy gondolja, akár mondhatjuk úgyis, hogy mint a juhászok. - kicsit a képzeletem gúnyos játékot játszik és szemem előtt eltűnik Kiina és egy széparcú, fekete hajú és smaragdzöld szemű lány jelenik meg ott, ahol az előbb még a hófehér lány ült. "Selianna..." - majdnem hangosan ejtem ki a nevet.
- Persze, kedves... - "Selianna"- fejezi be a gondolatom. - Kiina. Azonban Zeio és Eilenhitar  azonban nem keresztnevek. Zeio a zeia- szóból eredeztetett név, melyet címként viselt. Jelentése Folyam, mert a dalai egybefolyó, hullámzó dallamokból épültek fel. Eredeti neve.... azt hiszem Ravandir volt,  nem is, a neve Ravamir volt, igen. Eilenhitar pedig nevét a Shitarból származtatjuk, a Sötétség Ura nevének része a Sötétségre utal. De árvitt érrelemben kell értelmezni. Eilenhitar azt jelenti Sötétben játszó vagy Játszik a Sötétben. Ugyanis több mint nyolc órán keresztül tudott játszani remekebbnêl remekebb dalokat, ismétlés nélkü. Délutántól Éjszakába nyúlóan neki születésekkor a Mavalon nevet adták.
Közben a tenyerem erősen rátapad a lapátra, és húzom, húzom a vizet.  a kis refrénem dallamát dúdolom alá.
Azután fütyörészni kezdem a Tengerjáró és a Hurrikán refrénjét.
Amikor megszólal valami idegen nyelven a az a harcos nőstény, felvonom a szemöldököm
" Hát ez neg van bolondulva... Az emberek képesek beszélni, akkor ha nem beszélünk nem vagyunk emberek.... Csak...  Persze a némák kivételek... Természetesen ők is emberek.
- Nem elékszik meg hogy tolja a vizet, fel is kapja.. - szólalok meg a kis kitalált zegherovi nyelven, amit már csak egy ember beszélt egész Abbrynban. És ez a megtiszteltetés engem illet. Majd tovább folytatom a fütyülést. Mostmár az Ardún lovag gyémántját dúdolom, melyik mesterem kedvence volt. A történet egy ardún férfiról szólt, Regarról, aki szülei halála után a házuk fájából készített magának vértet és fegyvereket, úgy indult háborúba. És végül elnyerte a a szerelme, Tavara szívét.
Majd eltelik a délután és felbukkan egy sziget.
Mindenkinek a karjába új erô és remény támad, és kétszer olyan gyorsan hajtottunk mint korábban.
Amikor megérkérkeztünk a sziget lakossága igencsak magának valóvolt. Elfogadták a kereskedelmi ajánlatot, majd pedig kikötötték hogy csak nemesúr s annak kísérete léphet partra.
Vágyakozó pillanatokat vetett a szigetre. Nem lesz rossz dolog ha átengedik. Kérdés mi a nemesség feltétele. És mivel ellenőrzik.
"Természetesen igéretemrôl sem felejtleztem meg. Az vacsora idekén a legénységnek zenék.
Megvivódok magamban hogy mit is kéne csinálom.
-Jó estét! A nevem Sterrard, Zegherov hercegségéből, kegyelmes nagybátyjám, aki neve Urhash, aki a Ébenház  ura, a Goiiardi'i Raqeo ([Gojjardi Rakeo- A Folyók őre zegherovi nyelven) és Siral S'ellfin [Siral Sijelfin- Szellemek barátja],, végül de nem utolsó sorban Zegherov Hercege.
{A [...] jelben lévők nem hangoznak el.
Meghallgatom Kiina kérését..
- A kísérőim száma hét fő, pontosabban jól ismert barátaim, utazótársaim. Így nevükben nem beszélhetek, hogyha a hajó fedélzetétének kényelemét veszi figyred.- mondom visszafogott hangon, hogy más nr hallhasaa, m4
« Utoljára szerkesztve: 2015. November 07. 00:34:32 írta Haldirien »
Ha rám vársz sikolts rám.

Nem elérhető KLM

  • Haladó
  • ***
  • Hozzászólások: 521
  • Aktivitás:
    0%
  • Karma 0
Re:Nadír Könnyei
« Válasz #134 Dátum: 2015. Október 21. 12:09:33 »

Kael Lacrymatis



Mesélő: Dierol
Helyszín: A Kufár
Időpont: nyárelő
Esemény: Árnyak Tengerén
Résztvevők: Kael

Kael válaszára a Kufár legyint
-Mindketten tudjuk, hogy nekem nem a legénységtől kell leginkább tartanom...
- Inkább a legénység hiányától.



A napok egyhangúan, fárasztóan telnek. Evezés, étkezés, pár gyertyaégésnyi pihenés, evezés, étkezés, pihenés követi egymást végtelen sorban. Az emberek egyre fáradtabbak, a kezdeti lelkesedés lassan fásultságba fordul – annak ellenére, hogy látható eredménye van a négy napos erőfeszítésnek – a hajótemető árbocai lassanként a távoli horizontra kúsztak. Ám a levegő továbbra is moccanatlan, a tenger pedig éjfekete tükörként terül el a hajó alatt. Minthogy a Kufár "visszatért", Kael csupán evezés közben, ám rendszeres időnként pendíti meg az ismeretlen varázstudóhoz vezető szálat...
Megmenteni a drágakövet, ellopni a sárkányt és lecsapni a királylány fejét. Vagy valami...