Egy örökkévalóságnak tűnt elhagyni a város területét, és biztonságos helyet keresni a partraszálláshoz. Próbáltad megkeresni a Vércse alakját a tömegben, de minden egybeolvadt. Semmit sem láttál, csak az emberek tömegét. Csalódottan fordulsz vissza a társaidhoz, de nem csatlakozol a beszélgetésbe, hanem gondolataidba révedsz.
Mire feleszmélsz, már koppan a sziklához a csónak, ahogy az evezők végre biztonságos helyet találtak a kikötésre.
Először a Félszemű, majd a Vidrát kisegíti a nagy termetű Medve, azután Sas lép át a száraz kőre, majd int neked, hogy kövesd, majd végül a három, toporgó újonc hagyhatta el a csónakot.
- Merre menjünk? - morgott fel a Medve.
- Abrado-ba kell mennünk, ott kell találkoznunk a többiekkel. Vércse utasítása ez volt. A székvárosban úgy is könnyebben újra tudunk szerveződni.
- Ne felejtkezzünk el majd arról, hogy valószínüleg ott is vannak tolvajcéhek, akik nem fogják jövetelünket jó szemmel nézni. - válaszolta a Medve, de amig a legfőbb rangúak társalogtak, a többiek elhúzódtak, és magukban társalogtak.
- Vidra, Hörcsög, szerintetek hányan jutottak ki a városból még? Én nem igazán láttam senki mást.
- Én láttam egy pillanatra láttam Rókát. - jegyezte meg az egyik újonc, aki ha jól tudod a Qo'huoron névre hallgat. Fiatal fiucska volt, hosszú fekete hajjal, melyet hátrafésült a kezével, arca beesett és rút, gömbnyi fekete szemei azonban minden hiányosságot kiegyenlítettek, és egy remek koldussá tették őt.
- Én is láttam Rókát, szerintem ő is helyre lelt az egyik csónakban. - válaszolta a Vidra, miközben a haját kisodorta a szeméből. - Valaki tud valamit a többiekről? Bivaly, Sha'ren, Kavalass? Nem láttátok őket?
- Én nem láttam egyikőjüket sem - mondta ki a többiek gondolatait Sas. A többiek a fejüket rázták. - Hörcsög, te láttál valakit?
Majd miután befejezted a mondandódat, ha megszólalsz, ha nem akkor pár pillanatnyi csend után közétek lép Félszemű Shu'on.
- Gyertek, vár minket Abrado. Vércse és a többiek is ott fognak ránk várni.