Görögország, Athén
1999. július 31. – 11. nap
Péntek – kora délelőtt
Cesariel/Görög/ Ami Házának feladata. Az élet őrzőjeként szeretett embereket, esetünkben egy életet kellene óvnia. Elhinné ha azt mondanám, hogy Indira - itt hajol előre a hölgy - annak a nőnek a leszármazottja akibe egykor Ön lehelt életet? - kérdezi teljes komolysággal. Miközben reményteljes pillantással nézhetsz farkasszemet.
Ahogy a fény rávetül leendő? védencem arcára, nem csak a szavam, hanem a lélegzetem is eláll egy pillanatra.
/Görög/ Oh... értékelem, és ebben a meglepetésen kívül még sok minden benne van. Az ajánlat egyre csábítóbb a szó minden jelentésével. Hízeleg az egómnak, és igencsak meglódítja a fantáziámat, no meg a vérkeringésemet. De ennek ellenére ez a javaslat nem tűnik teljesen átgondoltnak. Viszont legalább logikusnak tűnik.
/Görög/ Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes - válaszolom a kérdésre, és tűnődve nézek farkasszemet Indirával.
/Görög/ A logikát értem. Viszont van néhány kérdésem és észrevételem...
/Görög/ Ez azért simogatja a lényemet - ismerem el - és sok dolgot megmagyaráz, de csak a kíváncsiság kedvéért... mégis milyen veszély fenyegeti a hölgyet? Illetve ami aggályosabb, milyen időtartamra gondoltak? De a legfontosabb, hogy milyen korlátozások lennének érvényesek? Például hogy nem használhatok lőfegyvert, nem léphetek cipővel a szőnyegre? Bármi... Mi lenne velem szemben az elvárás?
Cesariel /Görög/ Indira Kumari, kérlek ismerd meg ősanyád életszikráját lángra lobbantó elohimot. Enethiel, O itt a gyermeked, aki csak rád várt korokon át. A művészeteket meghagyom a múzsáknak, de értékelem a műveltséget. - a kérdésekre bólint, kérdezz bátran - a mai világban? Minden. Ön rendőr, ki ne tudná jobban, hogy mennyi alantas lélek járja a várost. - söpri félre és statisztikailag tuti nem téved. Előtte is van egy gyilkos épp. - amíg a veszély el nem múlik. - korábbi kijelentés alapján a világvége utanig - nincs különösebb megkötés amíg megvédi őt.
A választ meghallgatom
/Görög/ Szóval a jó hír az, hogy nincs különösebb fenyegetettség a felkérés mögött - nyugtázom. Aztán úgy döntök, hogy rávilágítok a terve gyengének tűnő pontjaira - A felkérés igencsak megtisztelő, és szeretném elfogadni - de nem biztos, hogy figyelembe vettek egy fontos körülményt - ami miatt kérdéses, hogy jelenleg én lennék-e a legmegfelelőbb jelölt! - hívom fel a figyelmét. Azt most nem feszegetem, hogy a válaszokon kívül jár-e valamiféle juttatás erre az időtávra...
/Görög/ Mégpedig sajnálatos módon pszichológushoz járok, mert nem vagyok mindig beszámítható, és időnként a rosszabbik énem kerekedik felül. Ezzel pedig pont hogy én jelentenék veszélyt Indirára.
/Görög/ Azt is szeretném tisztázni, hogy nekem a legfontosabbak a híveim és a családom. Gondolom ezzel nem vagyok egyedül - tűnődök el - Utánuk következnek a barátok és azok, akiket megszerettem, majd pedig mindenki más. Namármost Indira ezt a tiszta felosztás kavarja meg, de alaposan. Kétségtelen, hogy személye számomra fontosabb a barátoknál - ám a jelenlegi híveim és családom azért prioritást élveznek. Persze ha dolgozunk a kapcsolatunkon, és megkedveljük egymást - ez a különbség eltűnhet az esetében - én meg komoly dillemmákkal találhatom szembe magamat.
/Görög/ Továbbá, mivel ez nagyon hirtelen jött, még nem tudom, hogy oldhatom fel az egyik legzavaróbb ellentétet. Nevezetesen azt. hogy számomra fontos, hogy a szeretteimmel rendszeresen találkozzak, és minőségi időt töltsünk együtt. Viszont Indira védelme is teljes embert kívánó feladat, így ezért most kétségeim vannak, hogy ezt hosszú távon, hogy tudom működtetni.
/Görög/ Ezen kívül, mivel nem ezzel számoltam, nekem holnap utánig vannak megbeszélt találkozóim, amiket nem hagyhatok ki. Úgyhogy ha megélem - holnapután tudnék csak kezdeni, vagy erősen kompromisszumokat kellene kötni.
/Görög/ Végezetül - mivel a felkérés komoly hatással lenne a szeretteim mindennapjaira, így szükségem volna a végleges válasz megadásához még másfél órára, hogy átbeszéljem velük is, hogy belevágjunk-e?
/Görög/ S végül, ha ez eddig nem tántorított el senkit - javasolnék egy három napos próbaidőt, ami alatt kiderül, hogy is működne ez. Bármelyikünk bármikor azt mondhatja, hogy tévedés volt, ha úgy érezzük, hogy nem tudunk együtt dolgozni - és szépen búcsút intünk egymásnak.
Cesariel /Görög/ Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Valami történt és egyre többen szabadulnak ki. Egyelőre igazán hatalmasok nem kerültek-szöktek ki, de nincs garancia mikor változik a helyzet. Mindig minden körülmények között készen kell állni arra, hogy ami ma még hétköznapi és természetes, az holnapra... - elhallgat, nem érkezik több információ. Indira csendes szemlélő, de tekintete csak rajtad függ, mint aki próbál... Valamit. - készüljön Enethiel. Akárhogyan is dönt, tudnia kell, hogy nem merülhet el a szürkeségben, mert menthetetlenül elbukik. Egyetlen út a változásé. Sok Neberu kínlódik most, hogy Lammasu elvekhez kell alkalmazkodnia. - kuncog amire még a hindi szépség is mosolyog.
Indira /Görög/ Tudok várni két napot. - a hangja mézédes. Az esszenciádhoz szól. Simogatóan hat, megnyugtatóan
Cesariel /Görög/ Nem látok leküzdhetetlen akadályt. A feladathoz elengedhetetlen az, hogy Indira mellett legyen. Egyértelmű tehát hogy vele fog lenni éjjel nappal. De válaszolva a felvetett problémára ami nem igazi kihívás... Iason fiatalúr és Amynta kisasszony természetesen önnel együtt egy biztonságosabb helyre költözik.
/Görög/ A változás örök, és ehhez kell alkalmazkodni. Ha tisztában vagyunk az eseményeket mozgató erők céljával, kiszámíthatóbbá válik - értek egyet - Számomra az a furcsa, hogy a győzteseknek nyoma sincs. Talán velük sem volt megelégedve Ő -vonok vállat, hiszen nem én fogom ezt megválaszolni - és aztán haloványan elmosolyodom a Lammasukat említve
/Görög/ Azért vagyok itt, mert én is próbálok alkalmazkodni az új helyzethez.
- jelentem ki a nyilvánvalót. Azután Indira felé fordulok
/Görög/ Örömmel hallom! A türelem hasznos erény - válaszolom, majd hozzá teszem
/Görög/ Csak akkor hallom, ha nekem szánt üzenet előtt kimondod a nevem! - teszem hozzá kedvesen - noha feltehetőleg tudja, de aztán ismét Cesariel vonja el a figyelmemet
/Görög/ Leküzdhetetlen akadályt én sem látok, de megoldandó feladatokat igen. Viszont a korrekt tájékoztatást szükségesnek éreztem a zökkenőmentes együttműködéshez.
Azt hallva, hogy Iason és Amynta velem együtt költözhet - sok mindent egyszerűsít - és bizonyára sok mindent tovább bonyolíthat - de szerintem a pozitívumok vannak túlsúlyban. Ismét Indira felé fordulok
/Görög/ Szóval ezt szeretnéd? - érdeklődök, hogy tőle is halljam a megerősítést. Amint ezt megkaptam, bólintok.
/Görög/ Akkor megbeszélem Amyntával és Iasonnal. Ha azt mondják, hogy vágjunk bele - akkor vállalom. A választ másfél óra múlva Cesarielnek elmondom. Viszont biztos vagyok benne, hogy több gyakorlatias kérdés fognak nekem szegezni, mint amennyire most választ kaptam - úgyhogy szívesen hallanék olyan mindennapi részleteket, amiket már most megtudhatok.
Cesariel továbbra is egy megfejthetetlen enigma számodra. A testbeszéde semmit nem árul el. Nincs mosoly vagy egyéb reakció amiből olvasni lehetne. Szoborszerű vonásai szépségesek de merevek.
Cesariel/Görög/ számtalan rejtély vár minket. Sok minden változott.
Ezután szavaidra Cesariel semmit nem reagál de Indira tekintete oly kékes mint a hullámzó tenger. Az érzések pedig olyan erősek és kaotikusok hogy nem is tudsz kiolvasni belőle sokat.
Indira /Görög/ Igen. Szeretném.
Cesariel /Görög/ A kérdésére a választ azután kapja meg hogy véglegesítettük. Amennyiben előbb távozik úgy két eshetőség van. Más információt osztok meg vagy csak töredék válasz lesz az eredeti kérdésre.
Cesariel nem mondhatnám, hogy nyitott könyv számomra. Majd az idő eldönti, hogy ez tanult viselkedés-e a részéről - vagy pedig a megörökölt emberi oldala ennyire halovány lenyomatot hagyott rajta.
Indira ellenpontként van jelen - ám most még ugyanolyan megfejthetetlen. Viszont legalább megerősíti, hogy a döntés nem a feje felett születik meg. Valamiért az a benyomásom, hogy ez az alku túlságosan is testreszabott mind Indirának, mind pedig nekem - aminek a gyakorlati valószínűsége majdhogynem nulla. Emögött sok szervezés, és legalább egy Neberu sejlik fel. De ha ez igaz, akkor jelen esetben nem csak én vagyok itt a "termék", hanem valahol Indira is annak számít. Ő a csali - és remélhetőleg nem a horgon - hanem egy mindenkinek előnyös együttműködés kapujában.
Cesariel válaszára elmosolyodom.
/Görög/ Ez így teljesen korrekt, és rendben is van. De picit félre lettem értve. Ami most érdekelt volna, az inkább a mindennapokra vonatkozó körülmények. Azaz például a lakhatás helyszíne - ha mást nem, a kerület. Egy nőben ugyanis óhatatlanul kérdések fogalmazódnak meg, ha épp költözésről esik szó...
Gondolatok, benyomások és megérzések. Az emberek ugyanígy élik mindennapjaikat, sokszor inkább az utóbbi kettőre hagyatkozva. Impulzív és heves, meggondolatlan és botor az emberek nagy része, főleg ha ez vélt vagy valós hatalommal párosul legyen az bármilyen mértékű: több, mint semmi. A hatalom megrontja őket és csak kevesek képesek megfelelően dönteni, gondolkodni és tervezni. Ők a vezetők. Ilyesmi lehet minden Namaru, amely a Bel kórusból való. S persze a háború kinevelt más házakból is vezetőket, azért ez a feladat leginkább az első Házra nehezedett.
Ugyanakkor az emberek között is akad kivétel, igaz a mennyiségben a minőség el tud veszni, de végül mindig kiemelkednek azok, akik kellően karizmatikusak és manipulatívak, melyben korábban vélt gondolattal ellentétben nem csak a Lammasu, de a Namaru is jeleskedik. Van is egy-két kósza emléked arról, hogy Lucifer nem a vezetője, mint inkább az arca volt a Lázadásnak, de nem tudod megmondani teljes bizonyossággal, hogy csak szóbeszéd vagy igazság volt.
Indira.
Ha tervezett is, akkor valaki nagyon rákészült arra, hogy a hálójába csaljon és ki tudja mennyi energiát és mi más mindent kellett befektetnie ahhoz, hogy mindezt végigvigye. Családfakutatás a legkevesebb talán, de… ha így van ahogy mondták, akkor az valahol talán megindító, hogy egykor, akinek te adtál életet az tovább adta és most az ük-ük+n+1 unokája itt van veled. S úgy látszik legalább annyira ragaszkodik hozzád, mint Amynta. Legalábbis első benyomások erre engednek következtetni. S ha csali is, ennél szebbet és hozzád illőbbet kevesek tudtak volna a horogra akasztani.
Cesariel /Görög/ A belvárosban, illetve vízparton. Természetesen mindkét helyszínt majd végig kell járnia a megfelelő személyzettel. – de ez a része egyelőre a jövő zenéje