Carmelita Atrayente del EncantadorAz, hogy nem bólint azonnal, hogy kétely merül fel, engem is nyugtalansággal tölt el. Biztos vagyok benne, hogy történt valami, csak azt nem, hogy mi, sőt, a Nosferatu korábbi szavai is csak erősítik a gondolatot, hogy valami történt. Szinte biztosnak érzem, hogy valami történt ott, valami, amihez olyan káinita jelenlétére volt szükség, aki képes megtéveszteni az érzékeket, akár még az emlékeket is.
/Angol/
Mindent el fogok követni, hogy kiderüljön az igazság! – inkább magam, mint az Öreg érdekében –
Ha valamilyen hihetetlen ok vagy okok miatt ez nem lenne elég, természetesen tudom, hogy kihez forduljak és fogadjam el a korábbi javaslatát. Tudom, hogy számíthatok a klánomra. – pici mosoly, ami a korábbi szoborszerű arcot most megtöri –
Akárki legyen is az, aki ennyi gondot okozott Önnek, mindenképp elnyeri a méltó büntetését! – nyugtatom meg, hogy mindent el fogok követni
Tudom, hogy ez az egész egy csapda, hogy tulajdonképpen most eléggé eltereltek a mindennapoktól, de erről szól a káinita lét. Az Öregek diktálnak, a fiatalok pedig – hacsak nem élvezik egy másik legalább olyan erős Öreg védelmét, akkor engedelmeskednek. Valószínűleg képes lennék meglepetést okozni Mr. Salazarnak, ha oda jutna a dolog, de azt hiszem a mentális képességei erősebbek mint az enyém, így nincs értelme ellenkezni. Az egész dolog egyértelműen kellemetlen, de nincs mit tenni. Hagyom, hogy Cameron elvegye a mappát, miközben bólintok.
/Angol/
Természetesen így lesz! – hajlok meg az akarata előtt szavakkal
Végül kivárok, hogy szeretne e még valamit, majd, ha nincs más, esetleg érzem, hogy ideje a távozásnak, úgy eleget teszek ennek a ki vagy ki nem mondott kérésnek és egyenesen a házigazdához irányítom nyugodt lépteimet. Sajnos az estély számomra véget ért, de erről tudatni szeretném a házigazdát is. Sőt, ha megtalálom, akkor szavakkal fogom biztosítani arról, hogy kiengesztelem valahogy amiért nem élvezhetem tovább a szépséget amiért annyit dolgozott. Ehhez mindössze meg kell találnom.