Görögország, Athen
1999. július 22. – 2. nap
Csütörtök – Délután, kora esteHangulatkeltő - Circle of Life
Athen ugyanúgy lüktet mint eddig már évezredek óta. Nos, nem teljesen, hiszen mint minden, a város maga is változott, növekedett és ki tudja miknek ad most már otthont… olyanoknak mint Eligor? Esetleg Naamah-ból van több? S vajon a Hét Házból mennyi van jelen és… végtelen kérdések és lehet, hogy a város már nem is annyira otthonos? Akárhogy is legyen, egy dolog biztos! Jóseggű Theias telefonszáma megvan! S nem csak a telefonszáma, a csókját is elloptad, a pillanatokat vele az elmúlt időből és most, az autóját is egy időre, míg azzal hazavisz.
A Dominancica harcból a Kandúr került ki győztesen, olyannyira, hogy már bezáródott az ajtó, mire hallod halkan ahogy elindult talán oda, ahova téged is hívott. Ehelyett felbaktatsz és reflexszerűen nyitnál, mikor rádöbbensz, hogy ez bizony nyitva van! Esküdni mernél rá, hogy bezártad mielőtt futni indultál most pedig…
Azonnal azokra gondolsz, akiknek kulcsa van ide, de még ez sem jelent teljes bizonyosságot, bár Theo kellemes meglepetés lehetne… talán. Ehelyett inkább egy dühös távozás emléke idéződik fel, elképzelhető lenne, hogy tényleg csak te voltál ilyen gondatlan? Kizárnád, de a kisördög nem igazán akar eltűnni most már, hogy felütötte a fejét. A fegyvered… odabent sincs! Az őrsön van leadva a többi felszereléseddel együtt, míg egyetlen lehetőséged a hűséges keverék melletted.
Végül a kíváncsiság győz és besietsz, hogy egy esernyővel felszerelkezve kutass a betolakodó után, akit elsőre nem veszel észre, de még másodikra sem. Kócos a lábadnál áll, igazából legalább annyira akadályoz, mint amennyire segítségedre lehet a jelenléte. Talán már épp megnyugodtál, lehetséges, hogy leengedted a „fegyvert” és ballagnál a nappaliból a hálódba, amikor az erkélyről lép be valaki, akit még soha életedben nem láttál.
(bőre sötétebb, mint a képen)
Nyugodtan lépdel, mint aki otthonra lelt és kiélvezi annak minden rezdületét. Észre sem vett talán, hogy beléptél és nem is vagy egyedül. Magas, kecses és finom vonású, fekete bőrű nő. Ez igazából annyira fekete, hogy rögtön arra gondolsz a sötétben talán észre sem vennéd és ki tudja mit tehetne! Talán valami sokkal rosszabbat, mint csak úgy betörni valaki más otthonába és úgy tenni, mintha az övé lenne az egész hely!
Nem sok a viselete, mezítláb van és mindössze egy törülköző van a teste köré csavarva, miközben inda vagy hínár (?) szerű hajzuhataga nedvesen csillog. Szép tekintete van, de sötét mint Naamah szíve. Nem látsz sehol ruhát vagy táskát, úgy igazából semmit, ami arra utalna, hogy sok motyóval érkezett volna, de még rápillantva az az érzésed sincs, hogy veszélyben lennél vagy félned kéne…