1 Szín A Shadoniták főépülete

[seth]

Köztudott tény kevés ismerősöm körében, hogy makacs vagyok. Nagyon. És az, hogy Mansea nem válaszol, csak megerősít abban az eddig is elég biztos hitemben, hogy a fejvadász nem velünk van (és még csak nem is a Kos Fiaival). A két lökés nem érte el a hatását, egyikünknek sem sikerült eltalálnia a Vértestvért. Arina ugyan harcba keveredik vele, de nem jár sikerrel, és mire én megérkezek, Mansea újra mozgásba lendül. Ugyanakkor Arinát nem bántja, pedig lenne rá lehetősége, ami visszaveti az üldöző kedvemet egy kicsit. Később értelmezni kell a taktikáját.
Szemem sarkából újabb árnyékot veszek észre az előző mellé. Az elsővel még nem foglalkoztam, puszta véletlennek tekintettem. Kettő már nem az.
Úgy néz ki a Vértestvér mégsincs egyedül.
Gyorsítva küldöm át az érzékelt és sejtett dolgokat Arinának - immár nem szavakkal hanem érzetekkel kommunikálva, hogy ne veszítsek a koncentrációmból.
Egyenlőre üldözzük a Vértestvért, de ahol tudok, gyorsítok magunkon - apró lökések, hogy beérjem a másikat.

[Haldirien]

 Mansea hallgatagsága szinte egy vallomással ér fel a szemedben, kőbe vésve azt a tényt, miszerint elárulta a Kos Fiait, és megmérgezte Illiát, amely a  szemedben súlyosabb bűntények számít, mivel te sem tetted le végső voksodat.
Azonban cselekedetei immáron túlmutatnak a gyanús határán, és ordítanak bűneiről.
Az elméd erejével segítesz Arinának átjutni a túloldalra, majd magad is indulsz, de mire odaérsz addigra már heves csapássorozatok után Mansea valami oknál fogva nem végzett vagy sebesítette meg a húgodat, inkább tovább indul a háztetőkön szárnyalva.
Amint földet érsz, már habozás nélkül indulsz a fejvadász után, és kisebb lövésekkel segítve magadat, hamarosan a közelébe is érsz, lecsökkentve a köztetek lévö távolságot. másfél lábra (háromnegyed méter)

[seth]

További lökésekkel addig segítem előre magam, amíg biztossá nem válik, hogy egy vetődéssel a földre tudom vinni - beleszámítva az irányváltoztatásait és a terepet is.

[Haldirien]

Kisebb pszi lövésekkel az orvgyilkos lassan de biztosan csökkented a távot. Már olyan közelbe érsz, hogy talán el is érnéd Manseát, ha előrevetődnél, de nem szeretnéd a véletlenre bízni mert akkor már nehezen tudnál újra a közelébe férkőzni. A látóköröd nagy részét Mansea teszi ki, de egy idő után az utcán veletek párhuzamosan futó alakot is észreveszed. De hamar màsra terelődik a figyelmed. Acélos csillanás Mansea csipőjénél, és egy ramierát veszel észre. Még mindig nem tökéletes a pillanat, főleg hogy mostmár aggódnod kell, hogy hátrafelé vág majd a tőrével. Így óvatosabbnak kell lenned. De alig pillanatok alatt fogást vált a tőrön és elhajítja azt, melynek pillanatában kattanás üti meg a füledet. Az alak az úton megbotlik, és azután szaladt tovább.
Pár másodperc után már előreveted magadat, és sikeresen megragadod a férfi vállát és a másik kezeddel sikeresen megkapaszkodsz a ruhájában a mellkasánál, és a teljes súlyoddal lenyomod a főldre. Mindketten a tetőnek csapódtok, és egy hatalmasat reccsen a faragott kő, ti pedig birkózófogásokba elegyedtek. Bár az erőd dominál, mindig talál valami apró cselt, mellyel kiszabadul a vesztes pozíciókból.
- Javaslom, beszéljünk inkább. Mondhatni megadom neked magam.

[seth]

Miután abbahagyjuk a birkózást, és bejelenti megadását, a biztonság kedvéért lágyékon rúgom meglepetésből.
-Ilért. Most regélj el mindent, az elejétől a végéig.
Egyszerre figyelem a környező utcákat, a beérkező Arinát és a Vértestvért.

[Haldirien]

Mansea ösztönösen összerándul a rúgáskor, azonban nem tűnik megtörtnek, szavaidra halovány mosoly jelenik meg az arcán.
- És ezt egymáson fekve tegyem meg, vagy esetleg felállhatunk? - érdeklődi meg.
Választól függetlenül végül belekezd a történet mesélésébe, közben azonban nem veszed le a tekintetedet a környezetedről sem.
- Az elejétől... Mostanában nem minden alakul úgy, ahogyan azt elterveztük, és ezért mindenki óvatosabbá vált. Ennek az egyik nyílvánvaló jele az, hogy a levélhordó futárokat ellenőrizzük. Én ellenőriztem az egyik ilyen küldöncöt, és nála volt egy bizonyos levél, ezekkel az időpontokkal megadva. A találkozóra egymagamba mentem el, hogy a felektől megtudakoljam, miféle ügyben gyűltek egybe, és megtudjam hogy valaki nem-e a Kos Fiai elárulásán fáradozik. Sajnálatos módon a másik félnél hamarabb érkeztem. Nem igazán tudták hova tenni az eseményeket a csavargók. Mikor kérdeztem ügyük felől, nem válaszoltak, hanem fegyvert fogtak. Aztán a lovag úr közbelépett. Nem mondom, hogy köze lenne hozzá, nem akarom bemocskolni jó hírnevét, távol álljon tőle a pórnéppel való érintkezés. Azonban az az ember, akit megemlített a lovag, felteszem az lehetett a második fél. Így fel akartam keresni őt. De ti közbeavatkoztatok.
Beszéde közben kiürült az utca, a megbotló ember végül eltűnt, míg a másik a házba lépett be. Arina megáll felettetek, és karba tett kézzel merevedik rátok a tekintete.
- Mit gondolsz, Arius? Nem voltam itt, de én nem hinnék neki egykönnyen. Ezt mondhatta volna, mielőtt Illiára támad.
- Attól tartok, így nem lesz egykönnyű dűlőre jutnunk, ha nem hisztek nekem. Egyedül kellett intéznem, én rontottam el, nekem volt a tisztem hogy megoldjam a problémát.

[seth]

~Őrködj, nem hiszem, hogy egyedül lenne.~ üzenem Arinának gondolatban. Nem lehet véletlen, hogy pont itt mászkálnak alattunk - illetve most már csak mászkáltak.
-Érdekes, a nagymesternek nem ezt mondtad. Ezek szerint valamelyikünknek hazudtál, miközben ártatlannak vallod magad. És áruld el kérlek, miért akartad mindezt teljesen egyedül felgöngyölíteni, miközben kráni fejvadászok vannak itt, hogy segítsenek. - egy pillanatig kivárok, majd jó sok gúnnyal folytatom. - Felteszem te ellene voltál annak hogy idehívjanak minket.
EZ bűzlik. Mansea hazudik, és azt hiszi, hogy elhisszük neki amit mond. Megtehetném, hogy a lovag elé viszem, hogy neki feleljen tetteire, de attól tartok abból előbb lenne lefejezés, minthogy bármit megtudjunk, és nekem kell az információ. Tudás nélkül nem nyerhetünk. Ha viszont a saját kezembe veszem a dolgokat, nem tehetem meg, hogy valakit mindig Mansea mellett tartsak, hogy tartsa szemmel. Gyorsan kell itt végezni.

[Haldirien]

Utasításodnak eleget téve a húgod körbefordul, és Mansea cinkosai után kutat a tekintetével, és centrikus körökben haladva kezdi a környező utcákkal, majd egyre távolabb hatolnak szemei.
~ Természetesen megnézem. ~ majd egy idő után hozzáfűzi. ~ Bár még nem látok senkit, azonnal jelzek majd. ~ megforgatja a kezében lévő mara-sequort, és úgy merevedik meg a lány és a kezében nyugvó hosszú penge, mintha egy szobor volna a háztetőn.
Ekkora fejezi be a vértestvér a szavait, de jómagadnak kétségeid vannak a férfi szavai felől, és ezt már meg is osztod vele.
-Érdekes, a nagymesternek nem ezt mondtad. Ezek szerint valamelyikünknek hazudtál, miközben ártatlannak vallod magad. És áruld el kérlek, miért akartad mindezt teljesen egyedül felgöngyölíteni, miközben kráni fejvadászok vannak itt, hogy segítsenek. - mondod éles gyanúval fűszerezve.
A férfi felvonja a szemöldökét.
- Valóban? Úgy véli, hogy meg tudtam volna magyarázni azt, hogy miért kutatom át a leveleiket személyesen? Úgy véli ez a gyanú szelét elvonta volna felőlem? Azt mondtam. Meghívtak... Elolvastam a meghívót a találkozóra. Azt mondtam, nem engem vártak... és fegyvert fogtak. Valaki más volt a meghívott, és ha nem avatkoztok közbe, akkor már elfoghattam volna azt az egyetlen embert, aki még ott volt. Meg természetesen a lovag úr. Kétségesnek vélem, hogy belopódzott volna más sátorba, és elolvasta a másik levelét, így vagy neki jött a levél, vagy... valaki azt akarta hogy elolvassa. De az is lehet hogy engem is meghívtak ide a tudtomon kívül és azt olvasta a lovag. - gondolkodik el.
~ Már kezelik. ~ szólal meg egy hűvös hang a fejedben, és egy pillanatra kiráz tőle a hideg, de rögtön ráébredsz, hogy Thaug hangját hallottad. Ezek szerint már elérte a katakombákat.

[seth]

Átfut rajtam a gondolat hogy talán át kéne kutatni a fejvadászt - elvégre a Vértestvérek többek közt arról híresek, hogy mindenféle mágikus tárggyal egészítik ki repertoárjukat - de aztán beérem azzal, hogy készenlétben tartom a fegyverem, és ha bármit trükközne, azonnal lecsapok.
Közben Mansea beismeri, hogy valóban olvassa a leveleket. Méh jó hogy Kránnal mi nem levélen keresztül tartjuk a kapcsolatot.
-Még mindig nem mondtad meg, mért egyedül csinálod ezt.
És végül megszólal Thaug hangja is - Il már jó kezekben van. Úgy tűnik a Vértestvér ebben igazat mondott, valószínűleg ha meg akarta volna ölni Ilt, a nő már meghalt volna.

[Haldirien]

A fejedben megtelepszik a gondolat hogy bölcs volna átkutatni a Vértestvért, ugyanis köztudott tény hogy sok ördöngös fegyverrel rendelkeznek.
Azután felhagysz a szándékkal, talán azért mert nem akarod hogy esetlegesen a titkait féltő Vértestvér harci kedve újra fellángoljon, talán nem. Inkább csak figyelsz, és fegyveredet állandó készültségbe helyezed, pontosabban már csapásra készen
Mansea válaszát hallva örülsz a Háló létezésének, mely ezernyi alkalommal bizonyosult hasznosnak.
A fejvadász az újabb kérdés után a tekintetedbe mered, majd megszólal.
- Ha megöltem volna társaidat, mit tettél volna? Személyesen érintett az árulás. Nem egy társam lelte halálát. Ezért akarom egyedül, mert olyan kérdésem is vannak, amit másoknak nem kell tudniuk, vagy nem kérdeznék meg.
Majd befejezi a szemkontaktust és Arinára pillant.

[seth]

-Mindketten tudjuk, hogy a kérdések feltétele csak egy kis része a munkának. A maradékban továbbra sem kellett volna egyedül lenned. Egyébként ha megölnéd a társaimat, mindent és mindenkit felhasználnék ellened, akár az igazsággal akár hazugsággal, megkeseríteném életed minden pillanatát, majd amikor már sokadszorra megtörtél, megengedném hogy meghalj, és saját kezűleg tenném meg. Kérdések nélkül. De rendben, tegyük fel, hogy elfogadom ezt a részét. Miben lelték halálukat a társaid?

[Haldirien]

Mansea arcán egy halvány mosoly villant meg.
- Akkor hasonlítunk valamennyire egymásra. Két hónapja történt, Abradoba küldtek minket, hogy végezzünk a shadoni parancsnoki karral. Fel voltunk készülve, öt kiváló ember volt mellettem, két testőr és három orgyilkos. A terv egyszerűnek tűnt, a testőrök kivégzik az egyik parancsnok őreit, és felveszik a páncéljukat, és a többiek pedig behatoltak volna egy ablakon, melyet az egyik testőr nyitott volna ki. De elárultak minket. A testőrökről tudták, hogy melyik van velünk. Az orgyilkosokra mászás közben támadtak íjászzászlóaljak, az egyikünk a mélybe zuhant, miután a harmadik nyílvessző csapódott a hátába. A társammal sikerült feljutottunk végül a terem emeletére, és akkor ott már folyt a harc az igazi testőrök, a shadoni erősítés és a mieink között. A shadoni parancsnokok pedig menekültek. Vagyis próbáltak. A küldetés sikerrel zárult. De mindenki más az életével fizetett a sikerért. Azóta ilyen erőtlen a shadoni jelenlét itt, Abradoban.

[seth]

-Ha hasonlítanánk egymásra, most nem kellene itt lennünk. - ha nemcsak a hangnem lehetne hideg, hanem maga a hang is, a Vértestvér most jégszoborként végezte volna.
-De elrontották, és Krántól kértek segítséget, majd ahelyett hogy mindent elmondtak volna, elküldtek minket tesztelni. Most pedig amikor kiállhatott volna magáért, megmérgezte egy emberemet és elfutott. Az én olvasatomban akár maga is lehet a kém, szóval adjon egy nagyon jó indokot, hogy miért ne menjek biztosra, és öljem meg itt helyben. -ezen a ponton a nyakához teszem a penge végét, de minden rezdülését figyelem.
-Mielőtt félreértené: csak azért hagytam eddig beszélni, mert a méreg valóban nem volt halálos.

[Haldirien]

- Biztosra mehet. Meg is ölhet, de attól tartok ezzel nem segíti Krán érdekeit. - mondja halkan, de magabiztosan Mansea. Szavaiból kitűnik, hogy felkészült a halálra, és nem fél szembenézni vele. - Nem volt okom nekem se, hogy megöljem... a cascadisát?
*Ranagol néha megengedi a nyestnek, hogy elbánjon a farkassal. * hallod a férfi hangját a fejedben. Nem a Hálót használja, bár kell pár pillanat mire leellenőrzöd, hanem pszi-n keresztül üzent az elmédnek.
- Tedd meg amit tenned kell, fejvadász. - szólal meg, miközben hátrahajtja a fejét, kiemelve előtted a torkát, melyen megfeszültek az erek.
Rajtad áll, hogy mit teszel, a fejvadász már önmagában tett olyan lépéseket, melyekért a hűsége igencsak megkérdőjelezhető, és ki tudja, lehet a legutóbbi szavai is hazugságok voltak, bár igaznak tűntek, de egy gyakorlott fejvadász, főleg ha gorviki, hazugságban élnek, így megtanulhattak hazudni, úgy hogy közben igazat mondanak az arcvonásaik. Részben azonban mintha valamilyen figyelmeztetés hallatszana a hangjában. Amit pedig az elmédnek üzent, azzal nem segített magán. Most azt mondta, hogy néha előfordul, hogy te legyőzöd őt? Igencsak hivalkodó szavak, melyre talán a markod erősebben ráfog a markolatra.

[seth]

Némán figyelek egy pillanatig, majd meglendítem a pengét és lesújtok. Mindez persze csak trükk, hogy mennyire jó az akaratereje, mert az utolsó kockázatmentes pillanatban megállítom a mara-sequort.
-A farkasok csak falkában jó vadászok. Javaslom tartsd ezt észben. A legközelebbi alkalommal amikor gyanússá válsz és nem avatsz be minket, tudod mi következik. - a Vértestvér profi, így elhagyok minden színpadiasságot a hangomból és úgy közlöm, ahogy profi a profinak: akár az időjárás jelentést.
~Indulunk.~ üzenem Arinának. Még ki kell aludnunk magunkat a másnapi jelentés előtt és Ilnek is utána kell nézni. Így elsőnek Ilt és Thaugot keressük meg.