Jeckallo herceg lehet észreveszi dühöd, lehet nem, nem mutatja jelét, továbbra is néz a szemedbe.
- Meg kell kérnem magát. Hogy jómagam nem vagyok fejvadász, így nekem nem szükséges tudnom a cselédek neveit meg a hovatartozásukat. Nem az én asztalom. Forduljanak Manseához, vagy az egyik fejvadászhoz aki ott volt, Guarro! - int jobb felé.
Lépéseket hallasz majd egy csuklyás férfi áll meg mellettetek, és meg is hajol mélyen.
- Igen nagyuram!
- Úgy tudom hogy benn voltál a Karnevan házban.
- Igen!
- Akkor tájékoztasd kérlek őket mindenről amit tudni kell a cselédekről.
- Ahogy kívánja uram.
- Találkozzunk mielőtt indulnak, addigra itt lesznek a vértek. - mondja, fejér megbillenti majd elmegy.
- Nos, öt alkalmazott maradt. Gebrand a komornyik, középmagas termetű, fekete hajú, a frissen borotvált, az egyik szeménél egy apró vágás van, senki sem tudja mi lehetett, de közkedvelr tény a cselédek közt hogy Anri karmolta őssze. Jellemileg igen forrófejű ha
a magáról van szó, azonban máskor, ha urak vannak ott, a szobrok példaképe. A már említett Anri az egyik szolgáló cselédlány, alacsony termetű szénfekete hajjal, igazán kedves, törődő fugura, családja nem igazán gazdag, a lány szereti és félti a munkáját.. A társa Hara, ő is egy szolgálólány, segítőkész, kedves, ő Karnevan úr öccsének lánya, vagy fattyja? Nem tudom biztosan. Ott van még Jarravan, a szakács, a konyhafőnök, ha tudod a dolgokat megkedvel, ha nem, akkor kiabál mint a démonok elől futó. Illetve van a mindenes fiú, ali ott segít ahol tud, az lennék én
- kaccsint a végén.