Timothy James "TJ"
*Hatalmas vigyorral fogadja Julian legyintését, remélte, hogy a barátja nem fog restellni a lábdob miatt. Elismerően megemeli a sörösüveget és nyugtázza a szavakat. Enyhe hiúsággal hallgatja Trixie beszámolóját és ő is elmondja a véleményét, habár ez nem mentes az elfogultságtól, hiszen még mindig a koncert adrenalinsokkja alatt áll. Az öreg rocker szavaira nem reagál, nem említi Tednek, hogy nem a saját fogyasztásuk felől érdeklődött, hanem a vendégek szomjúsága felől.*
***
*Megérti a srácok fáradságát, hiszen ők egész nap melóztak, utána meg letoltak egy váratlanul elnyújtott koncertet. Ő kevésbé fáradt, elvégre egész nap lazult és tunyult. A kipakolásnál magára vállalja a "munka" oroszlánrészét, próbálja megkönnyíteni a cimborái dolgát. Elköszönés előtt még egyeztetik a dolgot, legalább két cigaretta kíséretében. Utána elindulnak haza az öccsével és javasolja, hogy sétáljanak. Útközben beugranak egy éjjel-nappaliba sörért és cigiért, ha már fogytában van. James "lelkesedésére" egy őszinte mosolyt ereszt meg.*
- Azt majd meglátjuk, öcsi!
*Az út további részében kikéri az öccse véleményét, milyen volt a koncert, hogy érezte magát. További terveket nem sző az este hátralévő részében, ha nem történik semmi, akkor átöltözés nélkül bevágódik az ágyba. Nem először történik ilyen, nem csinál belőle lelkiismeret-furdalás kérdést.*
***
*Másnap a kopogtatás rángatja ki az álom nélküli sötétségből. Próbálja elterelni a figyelmét a zajról, a fejéra ráhúz egy takarót vagy párnát vagy használt ruhát - bármit amit talál maga mellett. Amikor végre a fakabátok megemlítik, hogy kinek a képviseletében jönnek, egy kicsit megemeli a fejét és üveges tekintetét az ajtó irányába szegezi. Végül gondolatban vállat von, dolgozzanak meg a pénzükért, korrupt bagázs. De James hullaszerű állapotban kinyitja az ajtót. Valamit makognak Docról, de nem teljesen érti. Mikor bezáródik az ajtó, megkérdezi az öccsét mi a rákról van szó. Az azonosítás szó hallatán elkomorodik és kivánszorog az ágyból egy "Picsába" kíséretében. A zsaruknak még szól, hogy várják meg őket, lassan összeszedik magukat.*
*Eléggé kimerült és kótyagos, de próbálja rendezni a gondolatait. Nem szól az öccséhez, nem tudja mit mondhatna, mellesleg még az sem biztos, hogy Docot találták meg. Ettől függetlenül néha lopva végigméri Jamest, hogy reagál a történtekre. A rendőrségen már sokszor volt, nem ismeretlen a helyszín. Felvillannak az emlékek, mikor legutoljára az örs vendégszeretetét élvezhette. Nem változott azóta semmi, ugyanolyan pöcegödör mint ami volt. Állja a lenéző tekinteteket, amiket az ott dolgozók lövellnek feléjük, felölti magára a "fosok a világra" maszkot. Nem kerül komolyabb erőfeszítésébe, elvégre ugyanígy érez belülről.*
- Ja, hozhatna két kávét. Sok cukorral. Meg egy pár fánkot, ha még van...
*Mondja mindenféle tiszteletet és illemet mellőzve. Nem tartja sokra a rend éber őreit, csak a kormány bábjai, tele előítélettel és rasszista nézetekkel. De úgy hiszi, ezzel nem mond újat az itt jelen lévőknek. Miközben hallgatja a rendőrt, a zsebéből elővarázsol egy szál cigit és rágyújt. A halál okára felhorkan.*
- Drogtúladagolás? Ezt a baromságot. Doc már attól gyomorfekélyt kapott, ha a sarkon meglátott egy rasztafárit.
***
*Követi a nyomozónak csúfolt agyhalott fószert, miközben azon gondolkozik, hogy vajon ő fedezte-e fel a holttestet és ő vezeti-e a nyomozást? A komor falak már végre nem nyújtanak kontrasztot az érzéseivel: tényleg rühell itt lenni. Az orrát bántja a fertőtlenítő szaga és gondolatban megkérdőjelezi a felhasznált mennyiséget. De elvégre a hullaházba mennek, ki tudja mennyi Domestos kell, hogy ne terjedjen itt semmi kórság. Nem ért a lovakhoz. A fehér köpenyes emberről egy hentes jut eszébe, de megtartja magának a véleményét. Ezt a kellemetlen érzést a hátán végigfutó hideg nem igazán csillapítja... Aztán felemelik a leplet a testről és Doc üres tekintete bámul a szemébe. Gondterhelten a halántékához nyúl, majd Jamesre pillant. Az jut eszébe, hogy féltestvére talán először lát holttestet. Ráadásul a barátjáét. Szar helyzet. Óvatosan ráhelyezi a kezét a vállára és finoman elforgatja a hullától. Nyugtatólag szól hozzá:*
- Gyere, menjük ki.
*Engedi, hogy James válaszoljon a rendőrnek, kér-e valamit. Ő személy szerint nem vevő a felsorolt dolgokra. Ha a lifttel felérnek az emeletre, mondja az öccsének, hogy üljön le valahová, addig ő beszél a zsarukkal. Ha egyedül marad a fazonnal, csak akkor teszi fel a kérdéseit. A pár perccel előbbi tiszteletlenségnek nyoma sincs, hangja inkább kemény és enyhén vádló.*
- Ugye nem hiszik, hogy nincs köze másnak ehhez?