Take the Lead

[Az Ezüst Utazó]

Rina te!  Meg azok a beszólások!
-Átlagos kapitány belépője nem tetszett ahogy bámult de mondtam ez még változhat csak jól be kell rúgnom!-Nevetek.
-Ez szinte lehetetlen mivel soha nem iszom alkoholt csak kávét és vizet.-A mentor felvetésre nincs válaszom legfeljebb annyi.
-Mentor, ok okozat, lám itt vagyok veled, nem örülsz?-Átmegyek kicsit doktorba pár perce, és pipálok ezt azt.
-Ha végre békén hagynak minket orvosost fogunk játszani! És le    kell  vetkőzni! Félig komoly lesz, félig játékos élvezni fogjuk!-Arról nem beszélek, hogy ezt beképzelt kapitánnyal is meg kell csinálnom de persze nem úgy mint Rinával!
Remélem jól felcsigáztam a fantáziáját. A tudomány szellemére igaza van egy darabig jó az olaj de egy idő után már semmit nem ér.
A sok hoppá után az ölében kötök ki, szívesen maradnék még ott de érkezett beképzelt kapitány gyorsan elmondta merre megyünk miért vagyok itt "hajóorvos" hányan vagyunk itt, hányféle ételből lehet enni, már nagyon éhes vagyok és indulnék a konyha irányába de el kell jutni a szobámba. Beképzelt Kapitány szerint a pilóta egy sznob amiért szerződés gyanánt pezsgőt bontat. Szerintem nem, szerintem aranyos nem teszem szóvá. lehet Fene tudja hogy főz. Jobban mint a Beképzelt Kapitány anyja? Nekem ez is elég, Ha már Ed anyjánál valaki jobban főz én azt megeszem. Hogy mikor lettem a dokiból hölgy azt nem tudom lehet a pia teszi. A pohárból nem iszom bár koccintok odaadom Rinának igya meg. Viszont az üveget úgy ahogy van megfogom és viszem magammal. Meg a hol van kávé és kávéfőző is tisztázva lett.
-Én inkább előbb ennék, jöhet bármi amiben nincsen cián azt én bevágom!-Vonulunk hárman a szobák felé és csak remélem hogy Rina értette a kacsintást meg a másik jelzést.
A néhány papírzacskómmal elvonulunk a szobáinkhoz az első nagy ami jó lenne kettőnknek most raktár, ezt a Beképzelt Kapitány jól kitalálta.
A kicsi se rossz végül is, minden van itt ami kellhet, bedobom az ágyra a papírzacskókat. Kész be vagyok rendezkedve. Átmegyek Rinához.
-Feltűnt neked hogy a kapitány úr nem említette melyik az ő kabinja? Ez éjjel hozzám meg hozzád akar kóvályogni?-Magamban káromkodok.
Előveszem a pezsgősüveget.
-Vacsora után jól berúgunk!Na jó egy kicsit, de csak szex után!Vagy közben? A kapitánnyal meglátom mi lesz!  -Megrántom a vállam. Nem fűzök hozzá nagy reményeket lehet, lehet hogy egy szexisten de tényleg kéne pár pohár bármilyen pia, hogy beengedjem az ágyamba.
-Orvosos játékot ígértem nem emlékszel? Vagy áttegyük holnapra? Vagy játsszuk minden nap?-Érdekelheti Rinát mi az az orvosos játék, engem viszont jobban érdekel a Black pilóta étele, ezért a konyha felé veszem az irányt.

[Thyriel]

Rina

Az ilyen Magbeli úripicsák mindent megterveznek. Az életük egy nagy elmélet, ami olykor megpróbálnak gyakorlatban is alkalmazni, de igazából csak csökevényes ösztöneikben bízhatnak amik idekint felérnek egy halálos ítélettel. Kíváncsi vagyok, hogy a Szöszi tisztában van e azzal, hogy az a Professzor a halálba küldte. S nem feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen kinyúvad, hanem vannak más, szürkébb formái, amitől legalább akkora gorram-verte zombi lehetsz, mintha kiszívták volna belőle az életed. Igaz, emlékszem néhány férfire, aki nem bánta, hogy így lett…

Az, hogy nyitott új dolgokra és talán a bátorsága (vagy inkább botorságra) már-már karcolja a túléléshez elengedhetetlenül szükségest, kezdetnek nem rossz, hovatovább elég bíztató! De meglátjuk, hogy csak a szája nagy vagy valóban nem bán néhány karcolást a hátán és még ahol kedvem támad végigsuhintani rajta! Igaz, hogy szeretem ha suhog az ostor, de azt is állítják egyesek, hogy utána nagyon gyengéd tudok lenni! Gondolom…

Lassan simítok végig a fonott bőrnyélen, mi tagadás a puszta érintése lúdbőrző és forró is egyben, de sajnos még nincs itt az ideje, előbb hagynom kell, hogy a karmaim, a harapásom és egy-két paskolás vezesse fel mi is vár rá. Ha esetleg nagyon ellenáll, még mindig ott a bilincs, mint csapda amiből nincs menekvés. Igaz, ha ezt túléli és még mindig kedve van a játékokhoz, akkor azt hiszem, hogy egy ideig nem kell aggódnia egyikünk sem, hogy a testi igényei mennyire és hogyan is lesznek kielégítve. Az Átlagos, meg ez a Black gyerek pedig csak hallgassák a gyönyör sikolyokat és izzadjanak a három négyzetméterükön sok-sok zsebkendő társaságában!

Meginnék most egy jeges borostyán nedűt… ami persze közben is hasznos, hiszen nem venném a lelkemre, ha elfertőződne valamelyik sebe! Sőt, még büszke is lehet a harcban szerzett hegekre, hiszen ezek mutatják milyen kis vadmacska! Na úgy könnyen el lehet érni bármit, amit csak férfiembertől megszerezhetsz. Mindenesetre az ilyen „mi-lett-volna-ha” történetek az „Egykor-Volt-Földről” meg legyenek csak a gyerekek abajgatására lefekvés előtt…

Szeretem azokat a dolgokat, amik kellemes érzéssel töltenek el. Ilyen az, amikor az ölembe szédülnek, mert így könnyű dolgom van, hogy finoman combokba marjak vagy épp ujjaim segítségével állapítsam meg a kosárméretet, akár kínai akár más mértékegységben. Ami azt illeti, így lehet finoman harapdálni is a nyakat vagy vállat meg minden effélét tenni, ami lehet némi fájdalommal vegyes izgatott sziszegést csal ki… jó játék! Kebleket préselni a másik hátához, combra marni és felfelé húzni a kezed úgy, mintha… huh. Veszélyes játék, de én szeretek ilyen veszélyesen élni! Érzed, hogy élsz! Ami azt illeti nincs is ennél jobb drog legyen az folyékony vagy valami más módon benned tomboló…

Joe most annyira nem érdekel. Jön, pofázik és végül utat mutat. Ami azt illeti nem vagyok elájulva a hajótól, de az is igaz, hogy sokkal jobb, mint amit elsőre tippeltem volna. Akár még otthonossá is lehetne tenni, ha tudnám az milyen. Így maradna egy szadista szex-kamra, amiben jutna hely némi fegyvernek is, hogy olykor az adrenalin egy másik formája is nekem okozzon örömet! Itt, közben elhangzik valami kávéőrület meg annak fontossága, így hozzáadok egy testmeleg kávéfürdőt, hogy egy picit a Dokinak is kedvezzek.

Joe-ra pillantva még nem döntöttem el, hogy olykor kikapcsolódásképpen akarjam e, de ha lenyűgöz, akkor nem lehetetlen, hogy berántom és lebilincselő leszek vele is, hogy adott esetben még a kis Mei-Mei is szabadon garázdálkodhasson. Nem ártana neki egy felfedező tapogatás, meg ki tudja, talán még mutat valamit amit nem néztem ki belőle! Szóval Joe okoskodik, de hát megteheti, ez az ő területe és itt oda pisil ahova akar. Mit tagadás nem tűnt annyira borzasztónak… tudom, volt már alattam. A pezsgőre húzom a szám, de mit tehetnék, ez van… azért nem tudom szó nélkül hagyni.

/Angol/ Legközelebb valami whisky is jó lesz – csak a mihez tartás végett

Nem érdekel miből van, a pezsgő egy sunyi alattomos ital amit valami vallási fanatikus talált fel. Az ilyen már alapból veszélyes… szóval, koccintunk és Joe lehúzza az egészet. Nehezen barátkozom ezzel, méregetem, mint aki nem tudja milyen méreg ez, de aztán beledugom a nyelvem, mintha innék is. Nem sok fogy belőle, ellenben amikor a Doki épp nem iszik, az enyémet is az ő poharába öntöm egy olyan mosollyal, ami azt sugallja: „mert neked ennyi és még jár!” A baj, hogy ő is nekem akarja adni, így az egész hacuka a kocsira kerül vissza, míg az idillt Átlagos töri meg a válaszával, miszerint Black lehet, hogy tud főzni, de az is lehet, hogy nem.

Amíg a Szöszi jelezget össze-vissza, addig én Joe arcán a megértést vélem felfedezni. Senki nem mondta, hogy nincs kéznél egy doki, akit kirántok a farzsebemből. Ilyen világ ez. Igazából nem érdekelt, hogy húsz vagy huszonöt a szám, csak az, ahogy kiharcoltam és az alkudozás maga. Igazából felére is igent mondtam volna, hiszen Kai fontosabb annál, hogy ilyen apróságokon fennakadjak. Tudom, hogy nem lesz azon a Jégvermen, de talán lesz nyoma annak, hogy merre ment tovább… Mikor már eleget néztünk egymás szemébe Átlagossal, akkor csak egy sejtelmes mosolyt adok neki, aztán mehetünk is…

Magam is megváltam attól a vacak pohártól – elvégre nem volt üvegalakja, így értéktelen – és hagyom, hogy vezessenek. Néha ezt is megengedem másoknak, ahogyan olykor még mást is. A nagyszoba nagyon szimpatikus, ha sokáig maradok akkor kétségtelenül át kell alakítani, de ami azt illeti egyenlőre pakolja csak Átlagos meg az a Fekete. A szobámnál leragadhatnék, sőt, meg is teszem, még tekintettel továbbkísérem a párost, de aztán belépek és alaposan átkutatom a ládámat, majd eldőlök az ágyon a korbáccsal a kezemben és olyasmikre gondolok amik felérnek a mandulaszeműek meditálásnak nevezett kínzásával.

Értem én, hogy merre a konyha, talán később meg is nézem van e valami nassolni való, de most jó így. Meg aztán fürödni sem ártana, de egyenlőre még ráér. Valószínűleg úgy is lesz még két kezem ami segít. A kérdés az, hogy van e kád vagy csak zuhanyrózsa szépségeivel lehet itt élni. Illetve mivel a víz fontos dolog egy hajón, mennyi ideig lehet ezekkel játszani. Ezt majd alkalomadtán meg kell kérdeznem, de még nem égetően fontos a dolog, így inkább kigombolom a blúzt és hagyom, hogy a levegő játsszon rajtam a hangulatfényben. Ezt töri meg a Szöszi, de most nem vágom ki, hagyom, hogy csatlakozzon és áradozzon, próbálkozzon s végig a szépségemben megmártózzon.

/Angol/ Végül is az első benyomás fontos – jegyzem meg, majd a pia témánál – Nem tudhatod, amíg nem próbáltad – szóval már tudom mi lesz az egyik izgalmas este – Ami meg ezt a kaluz… kazul… okozati dolgot illeti, pont annyira fontos, mint az, hogy most épp milyen időjárás lehet az Arielen. – vagyis körülbelül semennyire. Majd eljutva a vetkőzéshez – Ha szükséged lenne egy nővérre a kapitánynál, csak szólj bátran! – jegyzem mint egy mellékesen, majd a felvetésre Joe-ról – Ha alvás közben akar zavarni, akkor remélem tényleg jó doki vagy – szívom meg az orrom és picit átmozgatva ropogtatok – Jól van Mei-Mei, vacsora után! – ez már kezd izgalmas lenni, hiszen nyilván nem bírj az italt, nincs hozzászokva. Ragadozómosolyt lehet úgy kell levakarnom – Ne tervezz annyit… majd felébresztjük az alvó ösztöneidet – így vagy úgy – Most pedig menj, egyél valamit – ott lebeg kimondatlan a „szükséged lesz rá!”

Nekem most jól esik a pihenés, nagy rohangálás volt, nem szeretem az ilyesmit. Határidő meg szaladgálás és effélék nem Rinának való elfoglaltság. Olykor persze meg kell tenni, de azért no. Szóval az ostort ölelgetve pihengetek, de úgy egy jó tíz-tizenöt perc múlva magam is elindulok, hogy valami „reggelit” keressek magamnak, meg az Átlagos bemutathassa a legénysége másik tagját. Egy pillanatra azért még megemlékezem Lizről, meg a pasijának fejéről ha látta volna mit teszek a nőjével, de aztán elengedem a dolgot és szépen a jelenre koncentrálok, abban is a kajára…

[Dierol]

Roxana

Rina arra, hogy a kapitány elsőre nem nyerte meg a tetszésedet, tömören csak annyit mond, hogy az első benyomás fontos. Rinát ismerve akár már ez is kétértelmű lehet, de aztán lehet, hogy tényleg csak arra gondolt, hogy nem könnyű megváltoztatni az ember véleményét ha már az valamennyire kialakult.
A berúgásról viszont sokkal gyakorlatiasabb a véleménye – szerinte ivás közben derül ki, hogy mennyire bírja az ember. Az ok-okozati összefüggésnél kissé megakad a nyelve – hiába, nehéz szó az a kauzalitás, amely az időbeli egymásutániság alaptétele. Igaz, Ed perszónáival nem veheti fel a versenyt.

Rina azért rutinos rendelőjáró lehet – mert ő is ugyanarra gondolt volna mint te? Hogy nem csak vele, hanem a kapitányt is meg kéne vizsgálnod, s nem bízik benne? Vagy csak féltékeny? Esetleg arra gondolt, hogy a kapitányt segít neked megvizsgálnod, ahogy a doktor tette veled Papayafalván? Ki tudja?
Azért az biztos, hogy nagyon be van rád indulva, mert amikor az ölébe huppansz, szorosan hozzád simul hátulról, és egyből a válladat és a nyakadat kezdi el játékosan harapdálni, apró fognyomokkal díszítve a bőrödet. S ha ez nem lenne elég, a kezével hol a melleidet markolássza, hol pedig a combodat simogatja, vagy a farmerodon zizegve húzza végig a körmeit. Ez feltehetőleg téged sem hagy hidegen, és egyre jobban várod, hogy majd végre az öledbe hajtsa a fejét.

A kapitányt egyáltalán nem zavarja, hogy te tűkön ülsz – ráérősen vezeti fel a feladatkörödet. Feltehetőleg a kapitány csak idézte a pilótától a hölgyet – nem néznéd ki belőle hogy magától használná ezt a szót. Láthatólag Rina sincs elájulva a pezsgőtől, mert miután letette a voksát a whiskey mellett, először a te poharadba önti a saját pezsgőjét is – olyan mosollyal, hogy ez neked jár! Miután aztán visszaadtad neki a csurig töltött poharat, azt kifele menet a kiskocsira teszi. Te inkább az üveget privatizálod – ami ellen a kapitánynak sincs szava – feltehetőleg ő sem szereti igazán ezt a szeszfajtát. Amikor kifejted, hogy nem vagy válogatós, azért visszaszól a válla felett
/Angol/ Azzal nem lopja be magát Black szívébe ha kiderül, hogy mindegy mit eszik, csak sok legyen. Elég hiú a „művészetére”.
Rina lemarad a szobájánál, és már csak ketten mentek tovább. Picit elmatat az ajtónál aztán belép. Te meg még hallgathatod a kapitány magyarázatát, hogy merre is találod a legfontosabb helyiségeket. Végre aztán lelép, és te egy laza mozdulattal megszabadulva a zacskóktól be is rendezkedtél. A pezsgősüveggel átmenve Rinához, látszik, hogy ő kissé másképp érzi otthonosan magát. A fények hangulatvilágításra vannak kapcsolva, és az ágyon fekszik végignyúlva. A búza kigombolva, és közszemlére tette azokat a domborulatokat, amiket rajtad is olyan lelkesen markolászott a rendelő előtti kanapén. A képet tovább árnyalja hogy az egyik kezében egy fonott bőr nyelű korbácsot dédelget. Az érkezésedre felpillant, s a zavar legkisebb jele nélkül még inkább úgy helyezkedik, hogy minél többet láthass azokból a csókra vagy megmarkolásra termett idomokból. 
A felvetésedre, hogy a kapitánynak nincs még egy ágya ezen a több ezer négyzetméteren, Rina meggyőzően csak annyit fűz hozzá, hogy abban az esetben reméli – tényleg jó orvos vagy.
A pezsgőre és az ajánlatodra Rina konkrét időpontot javasol – a hangjából kiérzed, hogy alig várja, és az a mosoly az arcán is ezt támasztja alá. No meg azt, hogy forgat valamit abban a csinos kis fejében. Azt viszont nem tartod valószínűnek, hogy a kapitány akkor is rád akarjon mászni út közben, amikor éppen Rinával vagy egy szobában. Csak ha hagyod. Azt megtudni, hogy később Rina mikor vagy hogy szeretne téged, arra viszont azt a választ kapod, hogy ne tervezz – azt sugallva, hogy bármikor kész egy kis rosszalkodásra. Hogy a helyes irányba tereljen, el is küld a konyha fele – de ő nem tart veled. Ha tippelned kéne, talán itt fog megvárni téged, de az biztos, hogy egy ideig még ellesz azzal a korbáccsal, amire néha olyan pillantást vet, mint rád szokott.

[Dierol]

Rina

Még jó, hogy veled futott össze, és kimentetted O'ville szürke hétköznapi mocsarából, ami már kezdte volna elnyelni. Nem csak szemmel láthatólag, hanem kézzel foghatóan is hálás kis dög, hogy színt viszel az életébe. Például a vöröset, amit a megfelelő mozdulatok és eszközök varázsolnak a bőrére.

Valahogy Joe nem lopta be magát a doki szívébe. Node egy férfinak nem is feltétlenül oda kell... Meg így legalább csak a tiéd lehet ez a kívánatos szépség.
Azért az, hogy nem gyakorlott ivó, érdekes lehetőségeket rejthet magában. No és persze élvezeteset. Az viszont eszedbe jut, hogy ha állapot felmérést végez a doki, akkor nem csak rajtad óhajt gyakorolni - és kérdés, hogy ki hogy viselkedik ilyen helyzetben. Például Joe. Talán ennek köszönhető, hogy felajánlottad a dokinak, hogy segítesz neki lerendezni. Akár így akár úgy.

Az öledbe szédült doki nyakába hajolva megcsap a nőies parfümje illata. Nyelveden érzed, ahogy az íze a melegnek köszönhetően enyhe izzadsággal keveredik. Ha rád van bízva, hamarosan már nem a kinti meleg fogja megizzasztani... Szorosan hozzá simulva éleszted fel benne a tüzet hol a kebleit markolászva hol a farmerján karistoló körmökkel, és engeded kissé szabadjára a szenvedélyt. Amely várakozni kényszerül Joe felbukkanása miatt. A kis szöszi egyre jobban felhúz - s ezek a Joe által beiktatott szünetek is azt eredményezhetik, hogy egyre inkább akarod.

Azért erős a gyanúd, hogy a doki számára kicsit mást jelenthet az otthonos jelző, de ugyebár majd hozzád csiszolódik. S ha elég meggyőző lesz, talán kaphat némi beleszólást a berendezést illetőleg.

Joe jelenleg akkor lenne lebilincselő, ha szó szerint hozzábilincselne valamelyik vaskos kábelhez. Persze, hogy a doki vajon mit tenne vele, ha rá lenne bízva, arról van ugyan egy-két elképzelésed. De kevés kétséged lehet afelől, hogy ahhoz, hogy igazán érdekes dolgot merjen villantani, még szüksége van némi bátorításra vagy okításra a részedről...
Tapasztalatból tudod - nem Joe lenne az, aki nem lenne benne. Szó szerint...

Bár a doki poharába töltöd azt az édes löttyöt, úgy tűnik, hogy tartja magát a mondottakhoz, és a mosolyodra válaszul a kezedbe nyomja az immár csurig lévő poharat. Ami aztán csak a kiskocsi tetején talál végleges helyet magának.

Kifele menet a doki fura dolgot csinál - magához veszi a pezsgős üveget. Mivel ő nem issza, és te sem, mire kellhet neki? Leütni Joe-t? Bár nem az a fajta harcica, inkább mégis megfogadná a korábbi tanácsodat? A nagy szobát majd valaki kipakolja - döntöd el. Már ha nem csak valami kamu kifogást hallhattál az imént...
A doki kifejti, hogy nem igazán válogatós, Joe azért visszaszól a válla felett
/Angol/ Azzal nem lopja be magát Black szívébe ha kiderül, hogy mindegy mit eszik, csak sok legyen. Elég hiú a „művészetére”.
Azért a szobádnál lemaradsz - van, amit jó lenne mielőbb fellelni a ládád mélyéről - ha mást nem, az emlékek miatt feltétlenül. A távolodó doki pedig nagyszerű jelöltnek tűnik ezek felelevenítéséhez.
A szobád neked is személyiség nélküli - még. Kell egy-két változtatás ahhoz, hogy aki belép az ajtón - tudja, hogy a te birtokodba lépett, és hogy mi is az elvárt viselkedés. Elsőnek a világítás beállítása a legegyszerűbb és szembetűnőbb, ezért azzal kezdesz. Úgy tűnik, hogy a privát szféra csak a reggeli zuhanyhoz hasonló örömökben részesíthet kád híján. Hogy azt is hogy és meddig, az még kérdéses.
A ládád a szoba közepén vár rád - némi kutakodás árán régi ismerősként simul a kezedbe az ostor, amihez annyi élmény fűz. S amely további élményeket szerez neked és a dokinak is. Az ágyon végigheverve és a blúz szorításán enyhítve tervezgeted, hogy is fogod bevezetni a dokit a gyönyörök birodalmába. Ahogy majd először csattan a szűz bőrön, és megfeszül a szöszi háta az érintése nyomán - és mindezt persze jó hangosan, hogy láthasd az irigy ruhaszaggató villanásokat Joe és Black tekintetében, amikor találkozol velük.
Már a gondolat is elég izgató, hát még az, hogy ennek kulcsfigurája - a doki kopogás nélkül rád nyitja az ajtót, és belép, kezében még mindig a pezsgős üveget szorongatva. Úgy tűnik, hogy kissé aggódik amiatt, hogy Joe nem hívta az ágyába - vagy legalábbis nem árulta el neki, hogy hol akar aludni. Viszont megnyugtatod, hogy Joe még a lábát sem teheti be a szobájába, ha nem akarjátok. Aztán újabb lehetőséget villant meg neked a pezsgővel kapcsolatban - hogy oldja a gátlásait, hajlandó belekóstolni veled a szesz nyújtotta mámorba is. S akkor talán a kapitányt is megszereti a kedvedért - a választást a kezedbe adta. Ilyen lelkes és a kedvedért eddig bármit önként bevállaló "tanítvánnyal" még nem találkoztál. Ez aztán hab a tortán? Vagy rajtad, ha már amúgy is bármit felfalna? Így aztán inkább elküldöd enni a túl sokat tervezgető dokit, és a kabin magányában ejtőzöl kicsit. Végül aztán győzedelmeskedik az éhség, és indulásra késztet a konyha fele.

[Dierol]

Rina & Roxana

A folyosóra kilépve néhány méterre van a következő ajtó mögött a konyha. Ez a szobáknál egy kicsit nagyobb, de nem sokkal. Kellemes narancsillat lengi be, amit annak köszönhet, hogy egy tálnyi pihen belőle az egyik beépített szekrény pultján. A padlót valamiféle kiöntött, könnyen takarítható fehér műkőre hasonlító réteg takarja - márványmintára hasonlító sárgás foltokkal-csíkokkal.

A fal mellett három oldalról beépített szekrények, konyhai eszközök veszik körbe a középen álló konyhaszigetet, mely akár Black oltára is lehetne. A mennyezetről több lámpa is ezt a fontos "színpadot" világítja meg, és a fény lecsúszik a fekete-fehér üres márványlapról. Mindössze egy helyen adja át a márvány a helyet füstüvegnek - a márványlapba van szinte észrevehetetlenül beillesztve egy kéttenyérnyi darab. A beépített szekrények tűzhelyet, sütőt, hűtőt, fagyasztót, mosogatót és mikrót tartalmaznak - a megannyi tál és tányér között. Sőt, a körbefutó pult egyik sarkában ott díszeleg egy igencsak robusztus, krómozott, több személyes karos kávéfőző is. A konyhában makulátlan tisztaság és rend van - sehol egy morzsa, vagy véletlenszerűen lerakott tányér. A hűtő szintén példásan pedáns - minden polcnak megvan a maga tartalma - már kész ételek, halak, húsok, zöldségek, tejtermékek mind-mind csoportosítva vannak benne. Az ember választhat, hogy csinál valamilyen szendvicset magának - már ha megtalálja a kenyeret, vagy megmelegíti azt a tejszínes-gombás csirkemelles tésztát, ami a felső polcra van bekészítve.

Végül az O alakú folyosó által közrefogott közösségi térben találjátok meg Joe-t és Balcket. Itt is a barnás homokkő-szín dominál - bő hat méter széles, és tizenkét méter hosszú nappaliról lehet beszélni. A majdnem teremméretű szoba keskenyebbik oldalain egymással szemben kaptak helyet a nagy, kétfelé nyíló ajtók. Igazából három fő részre tagolható a berendezés alapján. Az orrhoz közelebb eső részen egy masszív és méretes fa ebédlőasztal kapott helyet - négy-négy székkel a két oldalán. A székek maguk is fából készültek - igaz, a lábaik aljára mindegyik kapott egy-egy acéllapot. Ezek azok, amelyek a fel és leszállás közben a padlóba épített ki-be kapcsolható mágnesek segítségével a helyén tartják a súlyos bútordarabokat. Az asztal lapja sok mindenről mesél - bár gondosan tisztán tartják, az intarzia számozott berakása rulettasztalt idéz.
A középső szekció egyetlen bútorelemből áll - egy billiárd asztalból. Hogy azért a hely ne menjen teljesen veszendőbe, a fal két oldalát három méter szélességben mennyezetig érő polcok borítják. Az egyik oldalt italos palackok sorakoznak a rekeszeikben, a másik oldalt viszont nyomtatott könyvek tömkelege várja az érdeklődőket. S végül a terem túloldalán
három nagy bőrkanapé fog közre egy dohányzó aszalt, és egy jókora kijelző kapta meg a fő helyet - jókora hangszórókkal biztosítva azt, hogy túlharsogjon bárki mást. Mellette kisebb testvére tapad a falra - és a hajó főbb paramétereit tartalmazza - A célbolygó nevét (St. Albans), a várható érkezést (156 óra múlva), az aktuális sebességet - és hogy minden érzékelő a normális határértéken belül van.
A nagyobb viszont csak egy trópusi tengerpartot mutat, ahogy az azúrkék hullámok ostromolják a fehér homokos fövenyt a pálmafák árnyékában, és a hangszórókból is csak a tenger zúgása, madarak csiripelése és a fák susogása hallatszik.
Joe fenékkel az egyik bőrkanapé hátuljának támaszkodik, és a dákója egyik végét a földön pihentetve, bal kézzel fogja, miközben azt figyeli - Black hogy járja körbe ráérősen a billiárd asztalt, keresve a legjobb pozíciót, hogy bezsebeljen pár golyót. Black a billiárd asztal szélén tartja a poharát is - az ujjnyi aranyló ital a jégkockával töményet sejtet. Érkezésetek nem marad észrevétlen, mert az ajtó halk szisszenésére mindketten felétek fordulnak.
Black leteszi a dákóját az asztalra, és kíváncsi tekintettel néz végig rajtatok, majd megindul felétek. Kissé idősebb férfi, és határozottnak is tűnik.
/Angol/ Hölgyeim! Joe ugyan többször felhívta a figyelmemet, hogy abban a szerencsében van részünk, hogy két igen csinos útitársunk akadt - de azt kell mondjam, hogy Joe most igen szerényen fogalmazott - pedig nem szokása - lép elétek.

/Angol/ Palladio Black vagyok, de hívjanak csak Blacknek - nyújtja a kezét, melyen egy nagyobb arany pecsétgyűrű díszeleg.
/Angol/ Örülök a szerencsének! - mondja, és olyat tesz, amit eddig más nem nagyon - futó kézcsókkal indítja az ismerkedést.

/Angol/ Én leszek az Önök gasztronómiai és csillagközi kalauza - ismerteti a feladatköreit.

/Angol/ S ha jól tudom, az egyikük fog felelni a biztonságomért - a másik bájos hölgy pedig az egészségemért - Joe ezt a pillanatot választja, hogy közbedumáljon
/Angol/ Ha kiérdemled, biztos teljes mellszéllességgel kiállnak melletted - csap Black vállára, ki némileg megrovóan pillant a pillanatba kaján mosollyal beletrollkodó Joe-ra.
/Angol/ A vadócabb Rina - aki bármikor eltöri a kezed, ha rossz helyre téved - Int felé a kezével - De szerencsére a szendébbik társa - Roxana a doktorunk biztos gondosan begipszeli majd. - vigyorog Joe a bemutatás közben.
Black csak sóhajt egyet, de inkább nem véleményezi.

[Az Ezüst Utazó]

Az első benyomásról Beképzelt Kapitányról megvan a véleményem de inkább megtartom magamnak végül is muszáj kibírni vele a hosszú utainkat, ahogy a mondás is tartja okos enged. Beugrik mit csináltunk az előbb a rendelőben vagyis Rina, szívesen folytattam volna de megjött Beképzelt Kapitány. Nem érdekel mit gondol magában, nálam egyenlő az esélye a nullával.
Haladjunk mááááár! De áááááááá sehova! Megnyerted Rina viheted! Fáradtan felsóhajtok.
Csak a háta mögött  húzom a szám és vágok pofákat. Rina nem egy pezsgős típus mint ahogy ez kiderült, Joenak meg úgy tűnik mindegy csak pia legyen. Tipikus! Még egy pofavágás, Azért annyi információt sikerült kiszűrni, hogy hiú a Pilóta úr a szakács tudományára. Na lám! Lehet hogy ég jól is fogok lakni? Rina tudja Ed anyja főzése egyenlő a halállal Beképzelt Kapitány viszont nem. Ezért maradtam éhen, és ezért ér rá ennyire. Lassú Kapitány...!
A szobámban öt percig üldögélek nem tudok mit csinálni be vagyok pakolva. A lényeg hogy belülről is zárható. Átmegyek Rinához még mindig a pezsgősüveggel a kezemben, kopoghattam vagy jelezhettem volna hogy én vagyok de úgyis tudja, akkor meg minek.
Rina korábban beszólt hogy legközelebb whisky is jó lesz de pont ezért vettem magamhoz a habzóbort.
Ott találom kivetkőzve az ostorral az ágyán. Leteszem az üveget.
-Ezt itt hagynám megőrzésre, a whisky egyenlőre túl kemény ital ha jól gondolom először összehánynék itt mindent aztán meg bealudnék. Semmire sem emlékeznék abból mit csináltunk ma éjjel azzal az ostorral, pedig szeretnék!-Mondom kaján vigyorral az arcomon. Az megtanultam Rinát ne javítsam ki ha rosszul mond valamit egyik fülemen be másikon ki.
-Egyenlőre a pezsgőm is megteszi aztán majd szépen haladunk a durvább piák felé. Aki pedig napirend szerint él évekig az kicsit nehezen szokik le róla de igyekszem.-Pár pillanatig gondolkodom és kész a terv.
-Ha beképzelt Kapitány éjjel szórakozna felkészülten várom, néhány nyugiinekcióval. Szerintem többet nem jön. A rutin vizsgálatot mindenkivel megcsinálom, vérnyomás, látás, kérek egy kis vért, és abból sok minden kiderül, felteszek pár kérdést, mire vagytok allergiásak, én például a Taplófalviakra,  reflex ennyi. Nagyjából húsz perc, vagy fél óra. Ha beképzelt Kapitány kötözködne holnap felvillantom neki a nyugiinekciót és kussol. Jó doki vagyok menni fog!Veled ugyanez, aztááán?Aztán jöhet a korbács!Holnap megnézzük azt a nagyobb szobát kipakolunk és az lesz a miénk ezt szeretnéd te is nem? -Rina Szépen kitessékel a szobájából rövidre zárva a beszélgetést Amúgy is mennék. Na jó, lehet hogy kissé féltékeny Beképzelt Kapitányra de egyre jobban csúszik lefelé azon a bizonyos tízesen, most már csak négyes.
Nyugodtan elszédeleghetne a Taplófalviak között oda való, agyilag. Hogy a fenébe lehet kapitány? Fel se fogta mit mondtam.
Nem azt, hogy sok legyen hanem hogy mindegy és mihamarabb mert éhes vagyok. És ha pilóta kényes a főztjére agyon fogom dicsérni. Nem fogok habzsolni állat módjára nem mintha bármikor is ilyet tettem volna.
A konyha ebédlő közösségi tér felé ballagok. Nagyon kopog a csizmám a farmer alatt kissé idegesítő de remélem az új Öribarinőmnek van valami cipője papucsa használható lábbelije ehelyett. Erőszakos némber még párszor használnom kell némi szerepjátékban, de ott egye meg a fene. Rina még elvan a korbácsával vagy korbácsunkkal? Nem számít. Na jó csak semmi terv nyugalom!
A konyha és az egész térre egy szó jellemző, fantasztikus.Csak  De már ne bánom,  hogy rajtam maradt a csizmám. A palackok nem érdekelnek a könyvek annál inkább, később belelapozok időm lesz  bőven, ahogy néztem 156 órám lesz rá.
Azért nem ártana több információhoz jutni a célbolygóról de majd később. Ez a hajó hatalmas négyünknek bújócskázni is lehetne annyi itt a tér, ezen önkéntelenül is elmosolyodom. Remélem nem vették észre de ha mégis csak közlöm a véleményem.  Semmit nem tudok a főzésről bejárónőnk meg szakácsnőnk volt, de erről jobb lesz hallgatni. A mikrót felismerem, az egyetemem meg mindenféle porkajákon és kifőzdés vackokon éltem. De a többi teljesen ismeretlen számomra.
Ott a kávéfőzőm! A kisistenem! Na végre, még egy dolog amit felismerek, de nem tudom vagy nem merem megkérdezni lehet e inni, mert itt minden olyan katonás rendben van hogy kár belerondítani talány egy szendvicset meg tudnék csinálni de ennyi a konyhaművészetem. Lopni most nem merek észrevennék, itt minden túl tökéletes. Látom hogy kész az étel, azonnal ennék már de honnan jön a narancsillat? Kicsit jópofizni kell előtte Beképzelt Joe Kapitánnyal meg a pilótával remélem nem olyan gázos mint Joe mert akkor kérem hogy tegyenek ki akárhol két ilyen hülyét nem viselek el. Jönnek pedig már éppen startoltam volna a könyvek felé, kikerülve őket, na esünk túl rajta. Az egyik üvegajtóban gyorsan megnéztem magam, még elmegy, kategória,talán egy fokkal jobb! Black kimondottan tízes közel meg pláne! mennyi lehet 40? Annál jobb. A neve furcsa Palladino Black? Nem csoda, hogy csak a Black-et használja.
Remélem nem homokos, de majd kiderül.
"Örvendek a szerencsének"-aztán kézcsók, Erre csak azt sikerül kinyögni:
-Meg hát!-Nee ezt tényleg én mondtam? Vagy csak magamban? Rina hallotta? Ha jól tudom kicsit lemaradt. De lehet túl sokat mászkáltam itt és közben beért, nem nézek körbe.
-Vagyis én is örvendek igen szintén!-Na most én vagyok a hajó ribanca, mindegy. De egy ilyen bevonulással mit várt. Na most kellene valami értelmeset mondani, Roxana nem vagy Gyépés, találj ki valamit!
De gyorsan tovább lendülünk, miközben én úgy érzem vörösebb vagyok mint a pokol legmélyebb bugyrai. De csak folytatja, és ezzel Beképzelt Kapitány simán leesett a képzeletbeli polcról. Nem mintha eddig fent lett volna. Főleg ezekkel a poénnak szánt beszólássokkal. A pilótára nézek látom rajta nagyjából ugyanaz a véleménye Beképzelt Kapitányról mint nekem. Csak a szemem forgatom de úgy hogy az a "majom" ne vegye észre.
-Megkérdezhetem mikor fogunk enni? Nem szeretném sürgetni Balck pilótát de tény hogy ma még szinte semmit nem ettem. Ahhoz pedig hogy mit érdemel és mit nem illetve, hogy hová téved a keze ahhoz magának semmi köze Joe Kapitány, szerintem az csak az ő dolga!-Majd meglátjuk ki itt a szende! Amúgy szép mentés!
-Apropó egészség! Holnap mindkettőjüket várom a rendelőben egyszerű rutinvizsgálat fél óra nem több csak a szokásos. De ne egyszerre!-Pilóta elcsábítási hadművelet indul...3 2 1 most, legalább tudom mit akarok itt ellopni és az nem egy üveg bor vagy hasonló marhaság. Kell a pilóta, akarom és kész! Vajon Rina agya is ilyen elven működött mikor utánam mászkált? Soha nem tudom meg! Már csak az a kérdés ,hogy csináljam? Időm van bőven majd kigondolom. Rinát beveszem másképp nem megy. Odaballagok a könyvekhez és lekapok egyet mintha olvasnám gőzöm sincs miről szól csak lapozgatom.  De miért is, agyalok annyit. A pilóta is csak egy pasi igaz okos de nehezebb eset mint Beképzelt Kapitány tehát kihívás. Imádom a kihívásokat!

[Thyriel]

Rina

Érthetetlen, hogy a Szöszi miért nem gerjed a kapitányra, hiszen az minden olyasmivel rendelkezik, amire az ilyen kis Magbeli lányocskák csak vágyhatnak. Eszerint nem az a tipikus Arieli hableány. Node akárhogyan is legyen, a lényeg az, hogy érintésre kiválóan reagál és még színváltós is! Azt hiszem nekem köszönheti az életét, ugyanakkor gyorsan képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Máris feldobta a pilótának „olcsó vagyok ingyen vihetsz”-et. Tudtam, hogy valami nem stimmel! Túl szép volt…

Mindenesetre a kapitányt nem kedveli az legyen az ő gorram-verte problémája, míg az enyém az, hogy használtat nem vettem mióta lehetőségem elkerülni az effélét. Ha mégis az, akkor nagyon kell tetsszen, amit jelenleg nem tudom, hogy így érzek e. Akárhogyan is, a pia megoldás sok olyan fejfájásra, mint a kutyaharapást szőrivel. Úgy tűnik doktorosdit akar játszani, de nem csak velem. Jobb ha ott leszek vele, aztán majd meglátjuk, hogy amikor engem matat akkor pontosan mennyire is lesz professzionális.

Az illata mindenesetre nem rossz, biztos valami drága parfüm, szóval ezen túl azt hiszem ezt a gyengéjét is ismerni fogom. A többit is épp fel-felfedeztem volna amikor felbukkant az Átlagos, így parkoló-pályára küldte a Szöszit, mert az biz félénk fajtából való. Szerencsére pontosan tudom, hogy az efféle mizériák amik nem engedik befejezni amit elkezdtem, a másik félnek sokkal de sokkal inkább kínzó, hiszen elég jól értek ahhoz, hogyan tapogassak, markolásszak és tegyek mindenféle mást is, hogy tűzben tartsam a kis huncutot.

Mivel a kabinok otthonossága nem izgat fel annyira, így kényelmesen pihegve élvezem a magány perceit, míg meg nem erőszakolják azt. Szerencséjük, hogy ketten vannak, és igen formásak mély kivágásból kandikálva. Különben biz odadobtam volna valamit. El is felejtettem azt a randa piát, mígnem megint elém furakodott és most nem hagy magamra. na sebaj, majd a Szöszi benyakalja az egészet aztán lesz ne mulass! Legalább nem érzi annyira, hogy mennyire is fáj… jól esik a szerető odafigyelésem, amit bőrbe vonva prezentálok neki.

/Angol/ Akinek mindegy, az nem is tudja élvezni az igazán jó kaját…

Ezzel ezt a témát le is zártam még ott, most pedig nagyon nincs mit mondanom, még akkor sem, ha a kiscsaj gazdag létére etikailag… hm, etnik… jómodorban hiányos! Most inni akar vagy sem? Nehéz eldönteni, egyszerűbb ha elküldöm enni, aztán utána iszik, mert így két pohár után használhatatlanná válna. Egyenlőre biztos, hogy megtartom magamnak, a kapitány, de még a pilóta sem érdemelte ki, hogy együtt tapogathassa velem ezt a biztos nem szűzies kis hazudozót. Nem tartom kizártnak, hogy az a professzor csak megkapta a magáét, de még többet akart…

Azért az hízelgő, hogy ilyen nyitott mindenre, még a lábai is… meglátjuk mit gondol azután, hogy intenzíven meg lett szeretgetve a legszebb módon, ahogy csak képes vagyok rá. Erre gondolok még akkor is, amikor hosszú percekkel később követem őt a konyhába, mert biz a hasam akkor is beszél, ha én éppenséggel csendben vagyok. Jó barátok vagyunk amúgy ő meg én, általában jól tartom, ő meg kussban van. Ez mindenkinek igen hasznos, mert régen folyamatosan veszekedtünk, míg egy idő után meguntam…

Nem érdekel az út a konyháig. Persze-persze körülnéztem, de… Az illatok sem izgatnak amíg az nem kajából jön, így hamar elérem a konyhának nevezett helyet, ahol rögtön csak elém ugrik egy héjas termés. Úgy döntök, hogy most nem engedek neki és inkább körülnézek milyen más ehető dolog van errefelé. némi felfedezés után tányérral és egy villával felszerelkezve kutatok tovább, azon tűnődve, hogy ez a rend mennyire irritáló. Nem teszem szóvá, annál éhesebb vagyok, de azért felírtam a képzeletbeli listámra ezt a fekete pontot.

A felső polc kiált értem, engem akar. Finom falatok…

A melegített kajával állítok be közösségi térnek vagy minek nevezett részre, ahol mindenki más leledzik-nedvezik, ahogy a Szöszit nézem. Nem szép tőle, hogy ennyire bénán próbálkozik. Sokat kell még tanulnia ezen a téren, de cserébe majd okíthat engem mindenféle doktoros dologra. Sosem tudhassa az ember mikor van-lesz szüksége ilyesmire. A gondolataimat valami romantikusnak kitalált undormány zavarja meg amiben tenger meg hullámok és egyéb túlértékelt dolgok vannak. Kénytelen leszek elviselni, főleg mivel leülök a bőrbe és falatozni kezdek a nagyon semleges tekintetemmel.

/Angol/ Kicsit balra, így mellé fog menni – közlöm félig teli szájjal és aztán kézzel törlök le egy morzsát.

Hiába no, a kibicnek semmi se drága, meg mert megtehetem.  Időközben arrébb áll így felfedezem az innivalót, ami azonnal odavonz, hiába no, olyan fényes én meg szép pillangó vagyok. Belenyalok, aztán ha már itt vagyok körülnézek mi a helyzet az asztalon, miközben még egy falatot tűntetek el. Jó a kaja, lapátolom is. A korábbi hízelgés nem izgatott fel, ahogy a pilóta sem, ezt az álcát már túl sokszor láttam. Hazugság az egész és a kellő nyomásra azonnal kiderül, hogy minden férfi ugyanolyan idióta.

/Angol/ Hát Black, a szerencséd Liz Zhen Dao Mei-e volt – piszkálok ki nyelvvel egy beakadt husiszálat, majd – meg az, hogy Joe-nak olyan izgalmas a tekintete amikor azon tűnődik meghúzzák e a ravaszt vagy mi – legyintek a villás kezemmel, lehet egy két morzsa véletlen a földön landol – szóval, a kaja terén Zhen De Shi Tian Cai vagy az biztos! – ezt elismerem – Fontos, hogy élvezzük az ízeket! – majd a biztonságnál csak pislogok, ahogy a másiknál is, de ami azt illeti – Ha mindig jó kaja lesz, akkor vigyázni fogok, hogy nagyobb bajod ne essen – ebben most így előre megegyezhetünk. Ami azt a kéztörést illeti, ott meg kell ropogtassam a nyakam, Joe már csak tudja!

Amíg felfedezik, hogy milyen választékos tudok lenni – bár most annyira nem erőltettem meg magam – addig felidézem, hogy mit is beszélt hozzám a Szöszi amikor átugrott. Jah igen! Arról, hogy nem bírja a piát. Egyenlőre az egy üveg pezsgő akkor megfelelő kezdés lesz, én meg majd kortyolok valami töményebbet. Azt amit abban a pohárban találtam ott Black mellett, elég megfelelőnek tűnt. Itt jut eszembe miket is mondtam neki arra az ötletére, miszerint pakolnunk kéne, meg minden efféle nem annyira izgatóan izzasztó dologra

/Angol/ Nyugodtan kezdd el, majd csatlakozom valamikor.

Visszatérve a jelenbe azt kell mondjam, hogy a Kapitánynak van humorérzéke. Ez fontos, legalább ez legyen neki, ha már reflexe nincs. Ugyanakkor a kis Szöszi éhes. Eszem a… vacsorámat, talán feltalálja magát ő is. Mármint a hajó új Doxy-ja, aki… hopp, megvédett. De aranyos! Mintha szükségem lenne ilyesmire. Nem szólok bele, hagyom, hogy kínjában össze-vissza ossza az észt a legénységnek. Kis csóri… nagyon odalett a pilótáért. A tekintete, a teste az ajkai… belülről ordibál, hogy „dugj már meg”, ez annyira éretlen. Ellenben ha emiatt könyveket kell olvasnia, akkor még fogalma sincs, hogy mit is kéne tennie…

/Angol/ Mennyit vízzel kényeztethetem magam naponta? – érdekel mennyit pancsikolhatok, mert az biz szeretem

[Az Ezüst Utazó]

Soha nem kedveltem a kék szemű hapsikat, van néhány hisztim, berögződésem vagy, hogy frászba hívják mint, mindenkinek. Ez az egyik kék szem szőke haj, nem jön be. Rinával ezt nem osztom meg sík hülyének fog tartani. Ed a barna csodaszép putuska Ed "nagyot sóhajtok na ő! Csak ne lett volna a az Frigid Dög, anyja. Jól meglettünk volna. A Vén Perverz Kecskét lassan kinyírtam volna, szívrohamnak álcázva, Azt a pár napot max egy hónapot kibírtam volna bugyiban.
-Majd élvezem holnap ha már nem leszek ilyen éhes!-Jegyzem meg közben Rinának.
-Azt se ártana megkérdezni nincsenek e elhagyott dolgok.Még egy fogkefém sincs, Nem járkálhatok a te ruháidban meg cipőidben!
Mikben a konyhában vesződöm. A mikró oké, meg a kávéfőző is, de ezzel bezárult a tudományom. Aközben a "gyönyörű beszólás" közben jól megnéznem a szemét. Olyan zöldesszürkés a lényeg hogy nem kék!
Ha akarom kell Rina. Bár a nőkbe alapból genetikailag benne van a csábítás tudománya. "Roxana ezt el ne mond neki, még kis e tudja mondani, hogy genetika. Ja és el ne röhögjem magam!"
Akad nagyobb problémám is!
Rina eszik teli szájjal, és beszél közben, húscafatokat húz ki a nyelvével a szájából. És beszél, szemetel a villával de legalább nem verekszik, üt, lő  és minden szó aránylag rendben van most, de ez az evés??! Legalább az egyiket  hagynád abba! Na lépek!
Valahogy elment az étvágyam. Na de azért annyira nem. A biliárd asztal melletti két bőr üléshez megyek, leülök az egyikre felhúzom a farmert és villámgyorsan megszabadulok a csizmámtól a szépségért meg kell szenvedni de én befejeztem a szenvedést egyenlőre. Egy kicsit meg is nyugszom. Lesz itt még szenvedés Rinát ismerve.
Ő most bemutatta magát. Nincs hozzáfűznivalóm jelenlegi ténykedéséhez, de megnéztem honnan vette le az ételt, ami nem "kaja"! Érzem a hűvös követ jól esik!
Az étvágyam is visszatér, de mivel senki nem mozdul elméletileg. Odamegyek ahová Rina, leveszem a vacsorámat. Odaülök az asztalhoz és szépen nyugodtan megeszem mint ahogyan normáliséknál szokás. Majd odamegyek a pilótához és megkérdezem kaphatok e még.


 

[Dierol]

Roxana

Megszemléled a tükörképedet, és bár annyira nem vagy rossz formában, de az Arielen vásárolt felső sajnos nem elég tapadós, hogy elvonja majd a figyelmet Rina dekoltázsáról. Viszont a magassarkú csizmának hála igencsak szépen feszülő feneket tudsz prezentálni. Kis odafigyeléssel a járásodra, ezt csípőringással tudnád még inkább kihangsúlyozni. Csak hogy Black is tudja - mit kell célba vennie... Elvégre ha Rinának tetszik a kapitány vigye, de te miért ne válogathatnál szintén kedvedre? Black majdhogynem rezzenéstelen arccal fogadja a közlésedet, hogy bejönne neked - mindössze a szemedbe néz egy hosszú másodpercig, azon tűnődve, hogy jól hallotta-e?
Nem úgy Joe, aki csettint egyet a nyelvével - neki határozottan feltűnt, hogy mit mondtál a pilótájának. Ahogy nincs kétséged afelől, hogy Rina is jól értette, aki pont mögötted toppan be egy tányér étellel. Vagyis elmondható, hogy a hajó teljes legénységét kiértesítetted. Nem mintha az ilyesmit sokáig lehetne titkolni egy ilyen helyen.

A kirohanásodat Joe nem veszi a szívére, mert mosolyogva közli
/Angol/ Az a helyzet, hogy amennyiben például a pilótánk ujja becsípődik valahova, és emiatt be kell gipszelni, az már rám is tartozik. Ugyanis volt már rá példa, hogy mikor elvágta a mutatóujját, olyan érzékelten lett a kötés miatt, hogy leszállásnál úgy odacsapta a gépet a betonhoz, hogy mindenki azt hitte, hogy lelőttek minket - magyarázza meg a dolgot. Black megadólag feltartja a kezét
/Angol/ Az csak egyszeri eset volt - szúrja közbe.
Rina közben lecsüccsen a garnitúrára, és nem túl elegánsan fogyasztja az ételt. Úgy tűnik, hogy volna mit tanulnia ezen a téren - mert így nem megfogja, hanem esetleg elijeszti a kiszemeltet. Black is csak futó pillantásra méltatja a jelenséget ruhakivágás ide vagy oda, és inkább téged néz. Pedig lehetne úgy is enni, hogy az ember alig bírja elszakítani a tekintetét a sokat ígérő ajkakról. Black érdeklődve pislant Joe fele, amikor a tekintetéről tesz Rina említést.
/Angol/ Majd elmesélem - nyugtatja meg Blacket, hogy nem marad le semmiről. Ellenben Black most inkább a villáról megszökő morzsák útját követi.
/Angol/ Joe, ezen a héten te takarítasz itt - szól oda Joe-nak teljesen közönyös hangszínnel. Joe csak erre kapcsol
/Angol/ Basszus, figyelj oda egy picit a villára! - szól Rinának, hogy vegye már észre magát. Black Rina dicséretét csak egy enyhe meghajlással fogadja.
/Angol/ Te meg inkább adjál a dokinak is enni, mert hallottad, hogy szívesen bekapna valamit...
/Angol/ Csodás meglátásaid vannak - mondja Joe-nak lemondó hangsúllyal, aztán feléd fordul, miközben a kezedbe akadt könyvet lapozgatod. "A valószínűségszámítás fontossága az űrutazásban, avagy az eseményhorizont" - címet viseli, és pár soronként vaskos matematikai és fizikai képletekkel van megtöltve. A lapok margóját valaki apró gyöngybetűs jegyzetekkel tarkította, sőt egy helyen a könyv ki is van javítva az egyik ordenáré hosszú képletnél. Hát, a képletek jó hatvan százalékát felismered, de mivel a navigációval nem igazán foglalkoztál érdemben, a maradék képletről csak a kísérőszöveg elolvasása után alkothatsz fogalmat. Ha nagyon érdekelne, pár nap alatt talán átrágnád magad rajta. A könyvespolc más részei viszont sokkal érdekesebbek - a másik polcon például szórakoztató irodalom kapott helyet.
Belegondolva, a faluban maradván egy időbe beletelt volna, amíg a Vén Kéjenc végleg elpatkol miközben próbál megdugni. Vagy mire a kedves Mama agyvérzést kap, mikor "véletlenül" rajtakap téged Eddel. Igaz, Eddel nem lett volna túl érdekes beszélgetni, de megtanítottad volna neki, hogyan nyissa ki a száját hogy legyen valami haszna és mit csináljon, hogy tíz körömmel kapaszkodj a hátába. Mert Ednek nem a beszéd volt a fő vonzereje vagy a tapasztaltsága, mint Blacknek.
Végül Black megszólít, és hangja olyan borzongatóan kellemesnek tűnik, mint legutóbb Rina gerinceden végigsimító ujjai.
/Angol/ Jöjjön, megmutatom hogy mi volt az ebéd. Nem venném a szívemre, ha vacsoráig éheznie kellene.
A könyvet letéve leveszed a csizmát, mely műveletet két férfi is érdeklődve figyeli. Közben Rina belekóstol Black őrizetlenül hagyott poharába. Az érintett kissé összevonja a szemöldökét
/Angol/ Tartsa csak meg - engedi át Rinának a maradék poharat, kifele menet sétálva. A terv jó volt, hogy te is kiszolgálod magad, de mivel előtte már szóltál Blacknek, hogy ennél valamit, így nem hagyja rád a feladatot. A vízhasználatra viszont Joe válaszol.
/Angol/ Ez mindig függ a távolságtól és a létszámtól. Jelen esetben napi hatszáz liter fejenként, tíz napig. Ez mosásra, fürdésre értendő. Az ivóvíz készletnek nincs korlátja. A szennyvíznek sem, mert egy hatalmas, kültéri tárolóba kerül, ha megtelik a tartály. Ha az utazás elhúzódik, akkor viszont a mosásra és fürdésre használt vizet tisztítjuk és újra felhasználjuk. Így megtriplázhatjuk a felhasználható adagot. Ivásra nem javasolt, mert van egy enyhe sós íze, de ettől eltekintve nem okoz gondot.
 
A konyha felé sétálva Black csevegve feléd fordul.
/Angol/ Kössünk alkut! Ha megígéri, hogy holnap nem szurkál tele, mint a tűpárnát, hajlandó vagyok friss croassant sütni a reggelihez - javasolja.
/Angol/ Bár azt nem ígérhetem, hogy olyan szépen fognak pirulni, mint maga - utal rá, hogy feltűnt neki az alkalmi sminked. Ha mást nem is sikerült elérned - a figyelmét biztos, hogy felkeltette a bemutatkozásod. Most már csak fent kell tartanod az érdeklődését, és elcsábítanod. Jelenleg úgy gondolod, hogy a biztos siker érdekében Rinának is szánsz szerepet. Mert elnézve a pasit, ő nem az a lerohanós fajta mint a kapitány vagy Rina. Őt egy ideig puhítani kell, még akkor is ha arról ábrándozol - hogy megkapod a konyhapulton. Hogy aztán ehhez Rina is kell - hisz melyik begerjedt pasi mondana nemet két ilyen szépségre - vagy a tanácsai is elegendőek, még kérdéses. Az viszont nem, hogy amíg nem ajánlod fel, addig magázni fog.


A konyhában a hűtőből kiveszi a fölső polcról az ételt, amiből Rina is szedett magának, és egy tányérba halmozza, majd beteszi a mikróba melegíteni.
/Angol/ Tudom, hogy nem illik ilyet kérdezni, de kénytelen vagyok megtenni - kezd bele Black, miközben melegedik az étel.
/Angol/ Vegetáriánus esetleg? Vagy van valamilyen ételallergiája? Mogyoróra, vagy másra? - kérdezi, ami valahol jogos, mert végső soron ő a szakács. Közben eléd teszi a villát majd a meleg ételt is.

[Dierol]

Rina

Hogy a doki hogy értékeli majd a teljesítményedet, az még a jövő zenéje. De ha nem vágyna egy kis extrára, biztos megmaradt volna a pasiknál.

A konyhában nem nehéz felszerelkezned - s mivel majdhogynem zavaróan rendben van minden, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy mit és hova pakoltak. Hamar kerítesz tányért, villát, és megmelegíted a hűtő felső polcán magányos csábítóként heverő ételt. A doki viszont csak kóvályog, mint aki nem tudja, mit is csináljon egy ilyen helyen, s ahelyett, hogy feltalálná magát, inkább távozik is.

A szöszi nem csak láthatólag, hanem hallhatólag is szeret több vasat tartani a tűzben. S közben olyan tekintetett vetett a pilótára hogy tudod - ha nem lenne itt Joe, és a pilótát kikötöznéd, a doki egyből rávetné magát. Még nem tudod eldönteni azt hogy mi az oka annak, hogy ennyire ki van éhezve a szexre - vajon ebben a te kezed van, vagy alapjáraton lefekszik szinte bárkivel? Ha mégis megvolt a mentorának, akkor miért is küldte ide? Ráunt volna? De abban már biztos vagy, hogy jobban jársz ha segítesz neki holnap mindkét látogatójánál.

A kaja legalább jó, ha már a doki és a nagy képernyős tévé is okoz némi csalódást. Szerencsére mindkettő tanítható, így nem sokára már olyan műsort adhatnak, amelyet nagyobb élvezet lesz nézni. A beszólásodra senki nem rezonál. Joe-t nem érdekli, mert nem neki szólt, Black pedig túlságosan is jól nevelt, és amúgy is el van foglalva szöszi bénázásával.

A doki érvei leperegnek Joe egójáról, és mosolyogva válaszol:
/Angol/ Az a helyzet, hogy amennyiben például a pilótánk ujja becsípődik valahova, és emiatt be kell gipszelni, az már rám is tartozik. Ugyanis volt már rá példa, hogy mikor elvágta a mutatóujját, olyan érzékelten lett a kötés miatt, hogy leszállásnál úgy odacsapta a gépet a betonhoz, hogy mindenki azt hitte, hogy lelőttek minket - magyarázza meg a dolgot. Black megadólag feltartja a kezét
/Angol/ Az csak egyszeri eset volt - szúrja közbe.
Black érdeklődve pislant Joe fele, amikor a tekintetéről teszel említést.
/Angol/ Majd elmesélem - nyugtatja meg Blacket, hogy nem marad le semmiről. Efelől nincs is kétséged - Joe biztos, hogy részletesen - és kissé meghamisítva a tényeket - fogja szépen ecsetelni Blacknek, hogy mi is történt a kikötő betonján. Ellenben Black most inkább a villáról megszökő morzsák útját követi.
/Angol/ Joe, ezen a héten te takarítasz itt - szól oda Joe-nak teljesen közönyös hangszínnel. Joe csak erre kapcsol
/Angol/ Basszus, figyelj oda egy picit a villára! - szól hozzád
Black a dicséretet csak egy enyhe meghajlással fogadja.
/Angol/ Te meg inkább adjál a dokinak is enni, mert hallottad, hogy szívesen bekapna valamit...
/Angol/ Csodás meglátásaid vannak - mondja Joe-nak lemondó hangsúllyal, aztán a doki felé fordul, miközben az a kezébe akadt könyvet lapozgatja. Látszik, hogy fogalma sincs, hogy mit is csináljon. Bezzeg neked aztán volnának javaslataid... Aztán rád pillant - veled kapcsolatos ötlet fogalmazódhatott meg benne. Végül Black megszólítja
/Angol/ Jöjjön, megmutatom hogy mi volt az ebéd. Nem venném a szívemre, ha vacsoráig éheznie kellene.
A doki a könyvet letéve leveszi a csizmát, mely műveletet két férfi is érdeklődve figyeli. Ezt kihasználva belekóstolsz Black őrizetlenül hagyott poharába. Úgy tűnik, hogy jobb izlése vagy jobb készlete van, mint Joe-nak. Igazi minőségi whiskey simogatja a torkodat. Az érintett kissé összevonja a szemöldökét
/Angol/ Tartsa csak meg - engedi át neked a maradék poharat kifele menet sétálva. A vízhasználatra viszont Joe válaszol.
/Angol/ Ez mindig függ a távolságtól és a létszámtól. Jelen esetben napi hatszáz liter fejenként, tíz napig. Ez mosásra, fürdésre értendő. Az ivóvíz készletnek nincs korlátja. A szennyvíznek sem, mert egy hatalmas, kültéri tárolóba kerül, ha megtelik a tartály. Ha az utazás elhúzódik, akkor viszont a mosásra és fürdésre használt vizet tisztítjuk és újra felhasználjuk. Így megtriplázhatjuk a felhasználható adagot. Ivásra nem javasolt, mert van egy enyhe sós íze, de ettől eltekintve nem okoz gondot.

Közben távozik a doki és Black. Amint bezárul mögöttük az ajtó, Joe megjegyzi
/Angol/ A doki sem tűnik szégyenlősnek - utal a belépőjére.
/Angol/ A hajó tele van ládákkal, és ha betévedtek a raktérbe könnyű elkeveredni. Mert ne is mondd, hogy oda nem fogtok benézni - vigyorodik el, majd a zsebébe túr, és két kecses fülre helyezhető adóvevőt tesz az asztalra, és két fehér, egy centi széles, vékony műanyag karkötőt.
/Angol/ Hogy ez ne történjen meg, a karkötőt javaslom. Csak a raktárban működik, és kirajzolja a ládák közti útvonalat az ajtókhoz. A füles pedig belső kommunikációra van - hogy ha valaki a hajó egyik végéből a másikba akar üzenni.
/Angol/ Blackkel sok gondod nem lesz, ha tiszteletben tartod a konyháját. Jórészt úgyis ott van, vagy a pilótafülkében. Én pedig a hajót próbálom meg egyben tartani. Egy ekkora kasznin mindig van valami, amit lehet bütykölni. Csak vezetékekből több mint száz kilométer van behúzva, a többiről nem is beszélve. A gépház is nyitva van, de ott ne nyúlkáljatok, mert van ami nincs leszigetelve, és ráz. Vagy forró, esetenként mozog. Tudod, nem szívesen vesztenék el egy ilyen párost - fejezi be Joe a balesetvédelmi oktatást a kebleidet nézve.
/Angol/ Kérdés van? - teszi fel a kérdést, immár az arcodat figyelve.

[Az Ezüst Utazó]

Próbálom magamról elvonni a figyelmet,  Beképzelt Kapitány egyáltalán nem vette komolyan amit mondtam, ez az egyetlen jó tulajdonsága amit eddig fel tudott mutatni. Szép szemű pilóta magamban ilyen nevet adtam neki meg fogalmam sincs mit gondol. Valami jár a fejében de mi? Még jó hogy Beképzelt Kapitány megint trollkodik most az egyszer köszönet érte!
Kezd visszatérni az eredeti színem vagyis csak gondolom hogy így van.
-Nem kellett volna begipszelni csak egy megfelelő izomlazító injekció utána pár nap  krém is elég lett volna.-Mit művelhettek ezek amíg én nem voltam itt?  Legalább félbe sikerült szakítani Beképzelt Kapitány élménybeszámolóját. Szép szemű Pilóta is erre törekedik de úgyis végig kell hallgatnom, csak el ne aludjak rajta.
Ideje lelépni mert Rina evése borzalmas! A könyv amit hirtelen lekaptam viszont nem egy tipikus lányregény. Majdnem ilyeneket tartottunk otthon. Azok orvosi lexikonok voltak, kották Műalkotások elemzései. A helyesírás törvényei. Történelmi személyek élete munkássága. Komoly drámák, elbeszélések.
Valamiről beszélnek de elveszettem a fonalat közben mert belemerültem a könyvbe. Hol van már Ed? El is felejtettem.
Ha ennyire néz megint el fogok pirulni. Nyugalom...koncentrálj...Mi is ez a könyv? Azon kapom magam hogy félig fejben félig az ujjamon számolok megy is valameddig de nincs elég ujjam és csak egy darabig értem, aztán bezárt a tudományom. Kölcsön fogom kérni, a matek és fizika mindig is jól ment de nincs itt az írómappám anélkül ujjal most nehezen megy a fejszámolás. Félbeszakít a.... de ki?
A Szép Szemű! Most mi legyen? Úgyis mond valamit! Majdnem elejtem a könyvet! Húúú mégsem. Jobb ha meg sem szólalok mert újra valami ökörséget sikerülne kibökni aztán vörösödhetek megint. A csizmám lóbálva a kezembe amit mégsem hagyhatok ott egy rövid "jó"-t sikerül kipréselni magamból. Távol vagyok Rinától meg Beképzelt Kapitánytól, máris jobban érzem magam. Kimondottan jobb a közérzetem.
-Összeszurkálni? Itt valaki fél a tűktől, vagy attól tart nem vagyok elég ügyes kezű?- Mosolyognom kell. Aranyos de igazán.
-Nem kell alkudoznunk, ellátom néhány alapvető tanáccsal mit kell tenni, hogy jó legyen a vénája. -Közben odaérünk a konyhába ülök és várom a kései ebédemet. Suttyomban megnézem elölről hátulról nem is rossz de nem a testéért akarom ő nem Ed. Mielőtt enni kezdenék még jól kioszt szóval észrevette, a francba. Már megint pirulok...nenenenee! de...!
-Olyan roppantul kínos, ne is emlékeztessen rá! Nem is tudom, hogy jutott az eszembe.-A kérdésére vegetáriánus van e allergiám egyéb valamire.
Két falat között megtörlöm a szám nem kézzel hanem szalvétával.
-Nincs ételallergiám és nem vagyok vegetáriánus. Mindent megeszek szerintem. Főleg ha az ilyen finom.-Ezzel meg is dicsértem a főztjét.
Végeztem vele még mielőtt bármit mondhatna belekezdek abba milyen a jó véna.
-A lényeg, hogy igyon sok folyadékot, vizet lehetőleg egy litert . Alkoholt ne vagy minimálisat, az befolyásolja a tesztet. Jöjjön korán hipp-hopp túl is leszünk rajta.
-Könnyen beszélek nem az én véremet fogják szívni. Nem fogom most még felajánlani a tegeződést vagy mégis? A lényeg, beszéltetni kell.
-Elmondja nekem azt a becsípődős történetet? Jobban szeretném magától hallani mondjuk egy kávé mellett mint a kapitánytól, az ő verziója lényegesen eltérne a valóságtól. Valami kiszínezett marhaság ha jól sejtem.

[Dierol]

Roxana

/Angol/ Ha maga mondja - Válaszolja a kapitány, és ennyiben hagyja a kérdést.

A könyvvel sikerül ismeretséget kötnöd, miközben bénázol vele - de legalább nem ejted el, és nem is fejjel lefele tartod. De azért nem ez lesz életed legcsábítóbb alakítása. Legalábbis remélhetőleg.

Azért a folyosón már jóval összetettebb mondatokkal tudsz előrukkolni Blacknek, és így már kezd beszélgetés jellege lenni a dolognak
/Angol/ Nem kedvelem a tűket - közli tömören az álláspontját
/Angol/ Persze van még más hibám is, de talán nem azokat tenném most a kirakatba - teszi hozzá.
/Angol/ Ami meg a vénámat illeti - nem vagyok biztos benne, hogy jóval szeretnék előrukkolni. A végén még rákapna a szurkálódásra! - válaszolja futó mosollyal, hogy lásd - nem kell komolyan venni.

A vörösödő magyarázkodásodra picit felhúzza a bal szemöldökét.
/Angol/ Mármint, hogy örvend? Ezek szerint mégsem? - kérdezi csevegve, miközben eléd teszi az evőeszközöket.
/Angol/ Akkor felejtsük el! - ajánlja fel, s még rákérdez
/Angol/ Végignézte az orvosi részleg kenőcseit? Nem vagyok orvos, de lehet, hogy a füleit picit megkapta a nap, mert felettébb pirosas színben pompáznak - osztja meg veled az észrevételét.

Az ételallergiára és arra, hogy nem vagy vegetáriánus, biccent, hogy aztán a futó dicséretet mosollyal jutalmazza
/Angol/ Köszönjük a szakács nevében. Szerintem kicsit sótlan lett, de legközelebb majd jobban igyekszem - ígéri.

Black amikor azt mondod, hogy korán látogasson meg, az órájára néz
/Angol/ Node mikor van korán? - kérdi
/Angol/ Az egyik ismerősömnek a korán a délelőtt tíz órát jelentette. A késő este pedig hajnali egyet. Remélhetem, hogy maga inkább tartja magát a hajó időzónájához? - érdeklődik. Arról viszont, hogy mi történt az ujjával, rövid választ ad
/Angol/ Vannak dolgok, amiről jólneveltség folytán nem beszélek, pedig tudnék.
Azért közben megnyomja a kávéfőző gombját. Erre azonnal elkezd sziszegve kibugyborékolni a fekete életmentő ital.
/Angol/ De azért azt elárulhatom, hogy fél éve sikerült a Beylixen a Rozsdás Bökő nevű patináns becsületsüllyesztő vendégkörébe tartozni két korsó sörnek hazudott ipari mosószer erejéig. Az ilyen helyen elvárt zarándokúton régi ismerőst sikerült megpillantanom - és felé vettem az irányt.
/Angol/ Cukort? - kérdezi a kávéval kapcsolatban, és eléd teszi az illatos feketével teli csészét, meg egy kiskanalat, illetve a cukortartót.
/Angol/ Gondoltam, felhívom a figyelmét a legutóbbi tévedésére, amikor véletlenül az én tárcámat is magával vitte - de sajnos a hölgy a zajban nem igazán hallotta, hogy mit akarok neki mondani. Így aztán követtem egy kevésbé forgalmas folyosóig, hogy megbeszéljük a dolgot -a friss levegő kedvéért a nyitott hátsó ajtóban. A baj az volt, hogy egyikünk sem figyelt arra, hogy hol támaszkodom az ajtókeretnek, így mikor hirtelen becsukta az ajtót, sikerült pont az ujjamra zárnia. Biztos nagyon megijedt, mert elszaladt, és azóta sem láttam. Viszont az ujjamat két helyen is eltörte az acélajtó, miközben rácsukódott. Joe meglátása kicsit más, hogy mi és miért történt - de az nem annyira szalonképes - avat be abba, hogy feltehetőleg hallhatta már azt - szándékosan csapták a kezére az ajtót.

[Az Ezüst Utazó]

Akkor kérdésre kérdést, a téma elterelését meg ahogy alakul de! csak semmi PÁNIK!!! " Nagy levegő!"
Csak ne lennék már máris pánikban!
A két hülye, na jóó nem olyan hülye, kicsit jobba a helyzet. De legalább Beképzelt kapitány nem pofázik a bárgyú vicceivel, Rina meg nem tudom mit adna még elő magából.
-A tűket senki nem kedveli, kivéve pár célcsoportot, szabók varrók hímezgető mamikák narkósok lehet hogy párat kihagytam de nem számít. Fekete foltjai hibái mindenkinek vannak, másképp hogyan kerültem volna Papajafalvára kitűnő ZH-kal.-Elhúzom a szám hogy én mennyire utálta azt a helyet!
A francba...megint észrevette hogy vörösödöm nehéz lett volna nem észrevenni itt van velem szemben, Az biztos hogy úgy tudja csavarni a mondatokat hogy abba még én is belezavarodom. Egyszerűen elengedem a fülem mellett? A legjobb megoldás! Amúgy is eszek addig majd kitalálok valamit.
-Szerintem egyáltalán nem sós, pont jó. A túl sok só amúgy is árt az egészségnek megköti a vizet és az ember..-Azon kapom magam, hogy felálltam és éppen kiselőadást akartam tartani a túl sok só ártalmas hatásairól az emberi szervezetben.
-Tehát pont jó!-Gyorsan vissza is ülök a helyemre. De a pirosság legalább elmúlt.
-Csak azt ne keljen végignézni ahogy Rina eszik mert akkor kár igyekezni, ahogy azt már tapasztaltuk is.-Sóhajtok egyet.
-A korán az reggel hat és fél hét között lenne. Már ha fel tud kelni ilyentájt. Gyorsan túl esünk rajta. A hajó időzónájához nem kell tartanom magam, most megmondja mennyi az idő és utána mindig tudni fogom. Tökéletes időérzékkel rendelkezem nem hordok órát sem. Átállok az ittenire és kész.
Hat és fél hét között várom.-Hihetetlennek tűnhet de így van.  Majd reggel meglátja.
Végre kávé! Szép Szemű Pilóta pár pillanatig egyáltalán nem érdekel, csak a KÁVÉM!!!! Végre megkapom, drágaságom! két cukrot teszek bele.
Jaaa hogy beszél? Igaz én kérdeztem! Figyelni kellene...! Az első két korty után már sikerül is.
Bementek egy kocsmába, oké, bár ő kicsit kacifántosabban fogalmaz. Sört ittak ami nem is az volt. Találkozott egy tyúkkal aki lenyúlta a tárcáját, lelépett a kis dög,  a pilóta utána ment és a hátsó vasajtó rácsapódott két ujjára. Nagyjából ennyi. Biztos nem mondom el neki mi az egyik dilim. Most már biztos hogy beveszem Rinát, ha elszólja magát nekem annyi. Az elején viccesnek induló történet a végére durva fordulatot vett főleg rám nézve.
-Sajnálom hogy így járt. Majd csinálok holnap egy röntgent mit lehet tudni, nem maradt e vissza valamilyen apró károsodás. Ilyen eseteknél előfordulhat.-Megint átmentem orvosba. De legalább tereltem a témát.
-Most jut eszembe köszönöm a pezsgőt, kár hogy Rina egyáltalán nem issza kénytelen leszek egyedül bevedelni az is lehet, hogy holnap reggel nem is kicsit másnapos leszek és  mellészúrok párszor. De csak beletalálok egyszer. -Nevetek miközben beszélek. Ne vegye már komolyan.
-Csak vicceltem! Nem hozom magára a frászt! Láttam biliárdoztak és ha éppen nincs semmi sürgető dolga játszatnánk. Nem mondom hogy tökéletesen megy de aránylag jól!

[Dierol]

Roxana

Black csak legyint
/Angol/ a hibákról jót vagy semmit - kommentálja, utalva arra, hogy nem fog rákérdezni a részletekre. Úgy tűnik hogy az a fajta, aki ha akarná, ledumálná rólad a nadrágot, és csak miután levetted tűnik fel, hogy mit is mondott. Szerencsére? nem ennyire rámenős - megelégszik azzal, hogy módszeresen vagy véletlenül? zavarba hoz. Még jó, hogy ott van előtted a tányér, így van mire fogni, no meg előtted hever az új téma, amire lehet terelni a szót, és amiről jó sokat tudnál beszélni. Mint most. Aztán rájössz, hogy Black feltehetőleg nem kíváncsi a lexikális tudásodra, különben keresztrejtvénynél és nem étellel kínált volna. Így inkább befogod, és visszaülsz a helyedre - a tányér mellé. Most pedig Black engedte el a füle mellett a megjegyzésedet Rina étkezési stílusáról, és inkább a kora reggeli időpontra fókuszál.
/Angol/ Hat... tizenöt... - állít valamit az óráján.
/Angol/ Azt hiszem, a zsúfolt reggelembe nem lesz nehéz beilleszteni ezt a programpontot - jegyzi meg - A hajón most délután négy van - közli veled. Ez nem is nagy eltérés, mivel a faluban délután három lenne.
/Angol/ Ha mégis szüksége van csalásra, a szobák mindegyikében található kijezőbe be van építve egy óra ébresztő funkcióval - hívja fel a figyelmedet a lehetőségre ami neked nem, de Rinának lehet hogy érdekes lehet.
A kávé frontján sem kell csalódnod - Black ezt is jól készíti. Erősnek erős, de nem keserű, savanyú vagy kaparós - a két cukor megszelídíti annyira, hogy csak kellemes utóízt hagyjon hátra. Azt, hogy milyen a kávé, meg sem kérdi - azért elég nagy egója van neki is, hogy tudja - tökéletes.
A történet végén a sajnálkozásra és a röntgenre legyint
/Angol/ Kár foglalkozni vele - Doktor Elizabeth már megröntgenezte, és műtötte. Egész jól összerakta, igaz az időváltozásokat megérzem - mozgatja meg az ujjait - az meg ugye a korral jár - dereng fel egy halovány mosoly a szája szélén.

/Angol/ Akkor lehet, hogy Joe-t magam elé engedem hogy rajta gyakoroljon reggel - válaszolja Black - én meg majd a sikeres tesztek után jelentkezem - válaszolja jókedvűen mivel nem veszi komolyan a lehetőséget.
A biliárdozásra biccent.
/Angol/ Jól van, egy menet még belefér, mielőtt elkezdeném készíteni a vacsorát - veszi el előled az üres tányért, és használt evőeszközöket, és elpakolja egy mosogatógépbe. Ahogy kattan a zárja, rád néz
/Angol/ Akkor menjünk - javasolja, és visszatértek a "nappaliba". Joe és Rina még a kanapéknál beszélget, de ez Joe-t nem akadályozza meg abban, hogy Blacknek szegezze a kérdést
/Angol/ Megvolt? - kérdi
/Angol/ Igen, meguzsonnázott - válaszolja Black s a kezedbe nyomja az egyik dákót majd elrendezi a golyókat.
/Angol/ Maga kezd - mondja neked miután végzett. Miközben te a kezdőlökéssel bíbelődsz, Joe megint közbeszól
/Angol/ Black, a doki ott domborít előtted, és nem a seggét hanem a kezét nézed? Menthetetlen vagy! - véleményezi a helyzetet
/Angol/ Igen, mivel a szem-kéz koordináció nem csak itt hanem a holnapi vérvételnél is fontos - válaszol mire Joe sóhajtva visszacsúszik a kanapéra, és inkább Rinát traktálja tovább az észrevételeivel
/Angol/ Ez kész... Remélem azt legalább figyeli, hogy milyen a dákókezelési technikája - mondja neki.
/Angol/ Dugulj el Joe - zárj le Black a kérdést.

[Thyriel]

Rina

Az, hogy a Szöszi esetleg csalódott a pasikban egy olyan lehetőség, ami nem igaz. Csak nem talál még olyat, mint aki akár halovány árnyéka lehetne Kai-nak. Ő olyat mutatna a dokinak, hogy újraértelmezné az analó… anamia… a testi dolgokat! Igaz, hogy akkor is ellenállhatatlan lennék, ahogyan most is az voltam és vagyok, de akkor szívesen megosztanám valakivel ellentétben az itteniekkel. Ha már áldozok rá az időmből és szenvedélyemből, akkor elvárom, hogy csak felém fordítsa minden figyelmét. Így nem elképzelhetetlen, hogy a dolgok, amiket remélni fog, azok nem fognak fájdalommentesen megtörténni.

Ellenben most a kajára kell koncentrálnom, mert ez a micsoda jobb, mint bármi, amit azon a papaya-poklon valaha is összecsaptak. Miközben rendesen termelem befelé a Pilótatápot, azon tűnődőm, hogy a Szöszi ennyire ki van éhezve vagy mégis igazam volt és a könnyen jött… nos, az könnyen lehet fizetős. Mi tagadás úgy is élveztem már az élet nedves oldalát, de azért vagyok annyira hiú, hogyha ingyen is hozzájutok, akkor biz nincs az a gorram-verte fosztogató, aki elijeszthetne. Igen, ez ennyire egyszerű és még annál is élvezetesebb!

Viszont a beígért rosszalkodások láthatóan nem csak engem, de a Szöszit is alaposan felzaklatták, nem biztos, hogy kibírja, amíg megeszem amit kipakoltam magamnak. Rohadt jó lehetek, de ezt azért más látni és más tudni. Akármiért is rúgta ki a Vén Szivar, az biztos, hogy izgalmas lesz az este… Szöszinek még a holnapi is. Miközben a doki össze-vissza téblábol, mint valami kotlós tyúk, addig megnézem már magamnak ezt a pilótát, hogy mit eszik ennyire rajta… de meg kell valljam, hogy nem igazán értem.

/Angol/ Főleg, ha miattad van! – bököm közbe a gipszelés lehetséges okát, de mikor úgy tűnik tévedtem csak megvonom a vállam, hogy akár az is lehetett volna, de ami a mesét illeti – Akár prezentálhatom is – vetem fel két falat között, majd Átlagosra nézek, hogy mit a szól a takarítás gondolatához - Hm? Nem fog elszökni – nyugtatom meg szándékos értetlenséggel, majd Joe már a Szöszire vonatkozó szavaira – Eléggé kiéhezettnek tűnik! – teszem hozzá társalgási hangnemben, hogy ne lehessen kikövetkeztetni mennyire értettem félre – pedig nagyon.

Miután a Szöszi küzdelme nem kevés örömet okoz, meglehetősen széles mosollyal nézem a bénázást, hogy kiélvezzem minden másodpercét a pillanatnyi kínjának. Ennél már csak az lenne fergetegesebb, ha közben mondjuk úgy odasuhintanék az ostorral amolyan mozdulj már módon. Végül beértem a borostyán színű és meglehetősen ízletes korttyal is. Nem tudom mi ütött belém, de épp visszatettem volna a poharat amikor váratlan ajándékot kaptam Blacktől. Jack. Így döntöttem és aztán be is gyűjtöm a poharat, hogy kiélvezzem a maradékot amit köszöntésre emeltem a Pilóta felé.

/Angol/ Sokat. Köszönöm, erről ennyit akartam tudni – némi szarkazmus lehet belekerült, majd bólintok – köszönöm – mintha az én érdemem lenne, hogy a Szöszi ilyen. S mi tagadás, így is van! – Rendben, akkor nem mondom – cserében elmarom azt az ajándéknak látszó dolgot, amit át akar adni – Te aztán tudod, hogy mi egy átlagos nő gyengéje – közlöm vele, de azért el-feltettem a karkötőt meg a fülbevalót, majd figyelem mit akar „Jack”-el – Ami mozog annyira rossz nem lehet. Gondold el mi történne, ha nem mozogna… - ez sem volt teljesen evidens, de Átlagost ismerve megértette mit akartam… ha vigyorog akkor igen – Az előzőt sem, gondolom – utalok Lizre meg a pancserre aki vele volt – Az nincs, de tartsd meg a tangát, amit a ládából csórtál – engedékeny kedvemben vagyok na.

 Mikor az eltévedt páros visszaér, alaposan megnézem magamnak a Szöszit, mert róla minden érzés úgy kiált, hogy szinte önkéntelenül érinteném meg a fülemet, hogy megóvjam a hallásomat. Mindenesetre Joe rátapint tapintatosan a lényegre, amit a Pilóta egy könnyed beintésnek is beillő válasszal le is ráz. Tetszik a párbeszéd, érzem is a késztetést, hogy megosszam az ez irányú gondolatomat, ami:

/Angol/ Tele a poci – pillantásom találkozhat Átlagossal, sőt akár még vigyoroghatunk is, majd az események elvezetnek minket a kezdőlökésig ahol megjelenek a Szöszi mögött – Segítek Mei-Mei, még eltöröd szegényt – simulok hozzá hátulról, préselek kebleket a hátának és persze fogok rá finoman a kezére, hogy elrendezgessem az ujjait úgy, hogy… - Erősen, határozottan és mégis kecsesen! – suttogom és valahogy mégis mindenki hallhatja – Mint amikor majd a fenekébe bököd holnap a tűt – suttogom csak neki, hogy ez a kép kísérje a lökésnél

A férfi páros eközben ügyesen megosztja egymással a véleményét, amit befejezve én is hátralépek és begyűjtöm az italomat, hogy azt szopogassam a doki következő lökéséig.