Rina
A kis hordár egy méreten aluli kis hal volt. Méltatlan ahhoz, hogy olyan nő oldalán találja meg a testi örömöket, mint a Szöszi. Ellentétben vele én igazi ragadozó vagyok, olyan aki becserkészte és levadászta a prédát, most pedig méltán falatozik belőle a nyakán, ajkain vagy ahol épp kedvem tartja! Ez az egész Papayafalva nem méltó arra, hogy a férfiak olyasmit lássanak ami ennyire különleges mint a doki, szerény személyemről már nem is beszélve…
Miközben Átlagosra várunk azon tűnődöm, hogy hagyjam e a kis Dokit kezdeményezni vagy egyszerűen tépjem le róla ami rajta van és bár ostor az épp nincs kéznél, de talán egy két finom tenyérrel elhelyezett paskolás a megfelelő tomporon elérhet hasonló hatást. A másik kérdés rögtön az, hogy vajon mennyire szereti a vadabb élményeket, elég kalandvágyó e, mint a Lien volt, nem beszélve Nayshya-ról akinek már a neve is felért egy huncut nyelvjátékkal…
Talán először hagynom kéne, hogy lássam mik a gyengéi, hol szorul egy határozott kéz irányító érintésére, markolására vagy… szóval a sok sallang mellett amiről olyan hosszasan képes beszélni valójában a lényeg sikkadt el. De most, hogy ketten vagyunk, sem teszek semmit, hanem azon tűnődöm, hogy talán elindulhatnék megkeresni a ládámat. Elvégre az fontosabb, mint holmi simogatások és cirógatások, főleg, hogy abban talán találok egy ostort valami korábbi játékból ott felejtetten.
Elmerengtem, akármit is kérdeztek fogalmam sincs mi volt az, hiszen épp a sikoltozásról és nyögésekről meg más hangosabb mennyei utazásra utaló hangokról álmodoztam, hogy a doktori mit jelenthet a fellegekben, hogy az izzadt teste és ragyogó szeme, a vörösre paskolt… szóval derekamra kell tennem a kezem mielőtt elindul és elveszi ami jár neki. Valami szoba ugye azért átjutott a ködfelhőn, de igazából nem is érdekes, inkább valami jeget kéne szerezni, no nem a whiskymbe, hanem ugye…
Visszatérve a jelenbe, szinte biztos vagyok benne, hogy Joe elég perverz (minden férfi) ahhoz, hogy tangákat akarjon szimatolgatni és trófeaként levadászni, hiszen ettől… olyanok, amilyenek. Lehet őket persze így is szeretni, de az, hogy épp csóró vagy kőgazdag ilyen téren mit sem számít. Az utóbbitól többet lehet elvenni, ez minden. Most, hogy Átlagos lelépett és ketten maradtunk az orvosiban, ideje bezárni az ajtót, nem kell, hogy mindenki bármit meghalljon, még akkor sem, ha éppen felszállunk.
/Angol/ Az igazság az Mei-Mei, hogy Átlagos akkor is többet tud, ha neked ez nem tetszik. Természetesen nem annyit, mint szerény személyem, de azért ha pasikkal kezdenél, akkor kategóriával jobb, mint a kis hordárfiú. Ami pedig a Profodat illeti, ez hiba volt. Vagy talán nem, de akárhogy is, ezért vagy… voltál itt. – megnéztem a tollat, de nagyon nem izgatott fel, nem rezeg, nem forog, nem…
Azért vannak szintek amik alá az embernek nem lenne szabad süllyednie csak azért, mert már kezd pókhálósodni. Igaz, hogy az efféle szöszibabákat általában valaki mindig tömi, de ez valahogy most olyan kivételnek tűnik, aki a tankönyvein egy vonalzóval… szóval magányosan foglalta el magát. Legalább kiszámíthatott mindenféle súrlódást meg tapadást és effélét. Erre a gondolatra mondjuk mosolyognom kell, de aztán leülök, hiszen jobb az ha magamtól kerülök popsimra, nem a felszállás egyre növekvő lendületétől.
/Angol/ Gyere Mei-Mei – paskolom meg magam mellett a kanapét – Kapaszkodj bátran! S hidd el nekem, hogy szükséged lesz arra a Jégzselére – nyugtatom meg, hogy forró hangulat után mindig édes a hűvös érzés – az olajok is jópofa dolgok, de a végén nem ér annyit – suttogom neki, hogy legyen valami elképzelése arról a forróságról – másfelől ne aggódj a köpeny miatt, anélkül is izgalmas lesz, de ha jó kislány leszel, talán szerzek neked egyet
Mikor a „bátor” kapitányunk visszatér és még tologat is valamit – sem lett érdekesebb mint előtte – rá emelem a tekintetem, mintha érdekelne mit akar, de aztán úgy is kiböki, hogy az én szöszimre fáj a foga. Mivel a Doki nem akar itt maradni és ezt a vak is láthatta, a kérdés kissé feleslegesnek tűnik, de cserébe azt hitetheti el az ember lányával, hogy a kapitány alapvetően törődő, de legalábbis odafigyelő személyiség. Nagy csapda…
/Angol/ S mi a véleményed Black főztjéről? Eddig is azt etted? – tudakolom, hogy attól ilyen nagy marha vagy magától – meg kicsit cseveghetnél a feladatról ami a legénységnek jár ha már a része akar lenni – vetem fel, mert nem igazán fűlik a fogam a nagy melózáshoz – Jah, és körbevezethetnél minket – ölelem át vállmagasságban a Szöszit, amolyan, „Jah, ő az enyém!” Nagyon aranyos, ahogy igyekszik, mint egy szűzlány, aki még csak most bontogatja ki élete első vibrátorát…
