Gorviki megbízatás

[Con Angilo Guerdo]

Anotrius Coldeval

Az árusokon átvezető úton csak nézelődök, venni nem akarok úgy se semmit. Most a feladatra koncentrálok, hiszen minél előbb jobb lenne túl lenni rajta. Ebből a dzsad árus zökkent ki és mikor meglátom, hogy Héliát sem érdekli semmi inkább mögém búj félre tolom az árust s mondom Neki:

[dzsad nyelv] - Nem veszünk semmit...

Tovább indulva, ha nem történik semmi és beérve a krimóba, körbenézek. A pulthoz érve a csapláros "kedves" szavaira válaszolva:

[gorviki nyelv] - Egy sör italt kérnék, és egy kupa bort a hölgynek!

[dzsad nyelv] - Kértem Neked egy kupa bort. - mondom Héliának. Majd érdeklődök a csapostól, hogy mit hallani errefele.

[Az Ezüst Utazó]

-Ijesztő alakok vannak itt Antonius. Igyekeztem szemmel tartani a tarsolyod azért mentem a hátad mögött az enyémmel együtt. Köszönöm a bort!-Beszélek Antoniushoz dzsad nyelven. Bár csak enyhén "belenyalok" nem szeretném elveszteni a fejem.

[wolftern]

Anotrius Coldeval és Hélia

Mivel az árust gyorsan lekoptattátok senki nem állja utatok, amíg a csehóba értek. Odafönt a fogadós elétek vágja a kért italokat, majd egykedvűen közli hogy mindez 10 rézbe fog kerülni. Az ivó elég tömött, sehol nem látni üres asztalt, ezért úgy határoztok hogy a söntésnél fogyasztjátok el italotokat. Időközben néhány marcóna alak érkezik még, akik nem törődve senkivel és semmivel a pulthoz dúródnak. Amikor odaérnek Hélia és Anotrius párosához, egyikük -egy alacsony bajszos- megcsípkedi a nő formás hátsóját.
[gorviki nyelv] -hmm...? Tra ret gon bona! fordul társai felé, akik szavaira nagy nevetésben törnek ki. Ezalatt egy bőrvértes fickó három kupa lőrét rendel a csapostól, miközben a két gorviki keringőzik a dzsad körül. A paplovagot egy könnyed mozdulattal elválasztják a nőtől, s ha a pyarroni mégis ellenkezik, megvillan az oldalukon csüngő kard
[gorviki nyelv] -Dac cruh! ripakodik Anotriusra a férfi, amire a kocsma népe felkapja a fejét. Hirtelen csend költözik a fogadóba.
[gorviki nyelv] -Hatem gor Ranagol i Gorvik! Rare baroda en Qwulemi! beszél a bajszos, a nőnek. Hanglejtséből kedveskedés figyelhető meg. A fickó aki majdnem egy fejjel alacsonyabb Héliánál nem csak szépen beszél, kezét udvariasan kinyújtja, hogy abba kapaszkodhasson a külhoni szépség.

[Az Ezüst Utazó]

Hélia:

Megjelenik a fogadóban egy három fős banda, mire mindenki kussol vagy eltűnik a sarokban. Nagy tisztelet övezheti őket itt. Engem viszont nem nagyon érdekel.
gorviki nyelven beszélnek és igyekeznek elválasztani tőlem Antoniust.
Az első kettő bunkó ahogy a hangjukból kiveszem és a többek reakcióiból, a harmadik viszont normálisnak tűnik.A kezét nyújtja gondolom, hogy vele távozzak vagy valami ilyesmi.
-Antonius lefordítanád de nagyon gyorsan miket mondanak főleg ez az utolsó!-Kiálltok Antonius felé Dzsad nyelven aztán pár pillanatnyi várakozás után a kezem nyújtom a kis pasinak, lesz ami lesz!

[Con Angilo Guerdo]

Anotrius Coldeval

<<...Mikor már végre megérkeztünk és megpihenhetnénk és minden jó lenne, megjelenik ez a három alak és szépen elront mindent..>> - állapítom meg mikor megjelennek és el kezdenek kellemetlenkedni. Az első mondaton még még el is mosolyodok magamban, de a másodiknál már megy fel bennem a pumba és a kezemet a kardom markolata irányítom lassan, feltűnés mentesen. Mikor Hélia és teszi nekik a szépet és asszisztál ehhez az egész komédiához már csak legyintenék, de forr bennem a düh.

<<... hihetetlen, hogy ez a liba még mindig nem képes megjegyezni a nevemet és csak feladatot csinál nekem... nem lesz ennek jó vége....>> - mérlegelek, de válaszolok.

[dzsad nyelven] - Semmi gond csak most szajháztak le. - mondom a boszorkának. Majd:
[gorviki nyelven] -xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx. - vetem oda a három fickónak.

[Az Ezüst Utazó]

Hélia:

-Antorius Coldeval-Mondom ki tökéletesen a paplovag nevét, ne gondolja már hogy nem tudom. És azzal a lendülettel el is kapom a kezem az alacsony pasastól.
-A szajha még belefér, hidd el. Ha tudnák mi vagyok már állítanák kinn a máglyát. Mondd hogy a te nőd vagyok és hagyjanak békén. Vagy csinálj amit akarsz! Úgy látom kényelmetlen neked ez az állandó fordítgatás.

[wolftern]

Anotrius Coldeval és Hélia

A marconák nem mennek el a tetlegességig csak, mikor a dzsad nő megfogja a "vezérük" kezét. Abban a pillanatban a bajszos, magához húzza Héliát és szájon csókolja. Ettől a nő akármennyire ellenkezik, nem képes szabadulni. Egyszercsak a "vezér" elengedi a boszorkányt, aki rögtön a mögötte álló szuvasfogú társa karjaiba esik. A férfi felhagyott testőri állásával, és inkább a nő bájai iránt érdeklődik, mint Anotrius képe felé. Viszont amíg a paplovag nem kezdeményez, a harmadik csak feszült figyelemmel kíséri az aranykör rend tagjának minden mozdulatát.

[gorviki nyelv] -Hacer reves kevalm! Tarreno nabra! szövegel Héliának valamit a szuvasfogú, mialatt az alacsony fickó magához ragadja kupáját, s hangjában enyhe gorviki akcentussal a pyarroninak intézi szavait.

[dzsad nyelv] -Mi a nő árrra? 100 arrrany? Netán egy drrrágakő? Mit kérrrsz e csodáérrrt? kérdezi a "vezér" akinek hangja Ranagol felsőbrendűségét sugározza. Szavai már majdnem sértőek, olyan mint mikor a minden évben megrendezett egyházi gyűlésén a rendek vezetői rosszindulatúan felróják egymás bűneit, nyílvánosan gúnyolják az adott rendházba tartozókat.

[gorviki nyelv] -Dac cruh! rikolt társára ezután, mielőtt a paplovag válaszolhatna. A férfi aki épp Héliát molesztálta, elengedi a dzsadot, és a harmadik fickó sem állja útját, ha az távozna a gorvikiak közeléből.

[Con Angilo Guerdo]

Anotrius Coldeval

Miközben nézem ezt a színdarabot végig gondolom, hogy nincs értelme itt hadakozni, egyenlőre, hiszen mi maradnánk alul, főleg ha a kocsmai töltelék is ránk zúdulna, utána meg a zsandárok serege jönne. Elengedem a kardom markolatát látványosan, jelezve, nincs támadó szándékom.

[gorviki nyelven] - L'a zinora non è in vania! Ho bigno di lu conme. Tutvia, se gi "incont" samo alia ricera di un erto zinor Rith camato ... No, qeso suna familiar?  - mondom némi pálfordulással a "vezérnek" ezzel próbálva kizökkenteni és átvenni a "társalgási" fölényt. Közben szépen magamhoz húzom Héliát.

<<...Remélem most már lenyugodtak az indulatok és nem lesz itt vérrontás....>>

[Az Ezüst Utazó]

Hélia:

-Tűnjünk el innen de nagyon gyorsan.-Közben azon dühöngök miért hagytam a tőröm  másik a hajón.
-Sajnálom hogy össze vagyunk kötve.

[wolftern]

Anotrius Coldeval és Hélia

A paplovag mit sem törődik a dzsad szépség szavaival, sokkal inkább a vezérre figyel. Nagyobb a tét, mint a kalózok esetén. Ugyanis a galliomara bűnözői elvehetik egy ember életét, vagy rabszolgává alázhatják azt. Viszont Krad szolgáinak nincs nagyobb kárhozat, mint dolgukvégzetlen örökre Gorvikban ragadni.

[gorviki nyelv] -Ho bigno ramerat il!? Vasteé. Un erto zinor Rith camato. Rentes de caremen é. válaszol a vezér, amire már társai is visszatérnek a söntéshez ahol várja őket korsójuk. Miután lenyugodtak a kedélyek, az ivó szép lassan újra morajlani majd zajongni kezd. Odébb az egyik asztalnál kockák kerülnek elő, ami az egész kocsma figyelmét felkelti. Kis idővel később csaknem mindenki a hazárdőr társaság köré gyűlik, figyelmen kívül hagyva Héliát és Anotriust. Eközben odakint is elállt az eső... 

[Con Angilo Guerdo]

Anotrius Coldeval

Hála Kradnak megnyugodtak a kedélyek és még kardot sem kellett rántani. Eddig minden rendben van de ezt az alakot kellene megkeresnünk, de hol is kezdjük.. Majd még egy pillanatra a kalózokra gondolok, hogy érdekes lett volna most egy küzdelem velük, de tényleg csak egyesek lélekjelenlétén múlott, hogy nem folyt vér... Héliához fordulok:

[dzsad nyelv] - Egy Rithi nevű embert kell megtalálnunk. Én elkezdek kérdezősködni a pultostól, esetleg nézz körbe, de vigyázz magadra. Ne csinálj ostobaságot. - Mondom a boszorkánynak. Majd oda megyek a csaplároshoz:

[gorviki nyelv] - Benento! Ci susam per ex interzo.  Rith ala rirca di pù. Ho sento da quahe pate qusta cave è. E 'impore.

[Az Ezüst Utazó]

Hélia:

Erre csak megvonom a vállam az előző kötözködést sem én kezdtem hanem az a három idióta. Elfordulok a pulttól de ott maradok és csak nézem a kocsmai társaságot, ebből nem lehet baj. Azt meg úgy sem értem amit Antorius kérdez vagy mond a csaposnak. Várok hogy mi lesz.

[wolftern]

Anotrius Coldeval és Hélia

Akárhogy kérdezősködik Anotrius a fogadóban, senki nem tud semmit. Telik-múlik az idő is, és lassan besötétedik. A gorviki banda régen odébb állt, s a verekedés amelybe a kockajáték fullt, lassan egy fertályórája véget ért. Már-már a távozáson gondolkodtok, amikor egy rosszképű fickó lép elétek.
[dzsad nyelv] -Hallani kerestek idegent. Ismerem illetőt nem, de jó coqua megold nehézségek indít a csuklyás, erősen törve az ibarai nyelvjárást.

[Con Angilo Guerdo]

Anotrius Coldeval

Kicsit elvagyok fuserálva, hogy nem jól alakul a szénánk és nem fogunk sose révbe érni. Letörtségemet, láthatja Hélia is. Meg is szólítom:

[dzsad nyelv] - Bocsáss meg, ha durva voltam vagy épp mogorvának tűnik, csak a helyzet hozza ki belőlem. Nem áll szándékomban megsérteni. Aggódom a küldetésünk miatt, a kimenetele végett... Körbe kérdeztem, de senki nem ismeri azt a fickót akit keresünk...

Már-már a távozás gondolata is megfogalmazódott bennem, mire megszólít minket egy rusnya ember. Tört dzsadságát azért megértem.

[dzsad nyelv] - Tehát ismered? Mesélj róla. - mondom neki.

[wolftern]

Anotrius Coldeval és Hélia

A csorbafogú egy ideig értelmetlen tekintetet mereszt a pyarronira, majd hirtelen ötlettől vezérelve keresni kezd valamit a zsebeiben. Mikor megtalálta zsákmányát egy aranytallért vesz elő, amit meg is mutat a paplovagnak.
[dzsad nyelv] -Coqua tied, nekem. Csere keresni ember, hívják hogy is? ...áh! Rita!? válaszol izgatottan, majd elrakja az aranyát. Mikor végzett kérdőn mered Anotriusra, akinek ekkora már le kellett esnie mit is akar a csuhás.

Spoiler: megjelenítés

Ha az üzletet sikerül nyélbe ütnie, a fickó sietősen távozik egy jó kívánsággal.
[dzsad nyelv]-Keresni én Aranyhordó ház. Lenni ott szoba, érteni idegenek... Rita talál, hírt hoz holnap.
Amint elhaggyátok a vámházat, hűs sószagú tengeri szellő csapja meg arcotok. Amit a nap lemente ragyogó fényjátéka tetőz. Eközben a munkások serényen dolgoznak a dokkokban, hogy éjjel belevethessék magukat a tivornyázásba. A városlakók zöme már hazament az utca és a kikötő szinte kiürült. Sajnos a koldus kinézetű jótevő nem sokat árult el, de a kocsmáros ingyen is útbaigazította Héliát és Anotriust a másik fogadóval kapcsolatosan. Ezért elmentek oda, hiszen nincs mit vesztenetek.   
Az épület egy egyszerű jó állapotban lévő ház. Faragott ajtaja van, melyen egy arany hordó látható, ami mögött egy férfi áll kezében valami zsákkal. Belépve rögtön az ajtó mellett egy pultot találunk. Jobb oldalról az épületben egy hatalmas színpad található ez külön megvilágítással van ellátva. A színpad előtt egy hosszú asztal, körülötte párnázott székek. A vendégek egy asztalnál ülnek, amin mindenféle ital és étel rogyásig van rakva. Fogadó belső megvilágítása fáklyákkal történik a falakon rengeteg kép található (arany kerettel) a képek híres városlakokat és hajókat ábrázolnak. A pult mögött egy lépcső látható amit Krad vagy Dzsah tudhat csak hová vezet, mindenki az ízlésének megfelelően dönthet. A söntés mindkét oldalán hosszú folyosó hívogatja a vendégeket, amely biztosan a szálláshelyekre juttatja az ember fiát.
[közös nyelv] -Miben segíthetek? kérdi egy beteges hang. Mikor a nézelődésből felocsúdtok, egy kb 150 cm magas, öreg remegő kezű alak áll melletetek, kinek kezében kulcstartó alkalmatosság figyelhető meg.