1. Küldetés 4. Helyszín Alwanno étterme

[Haldirien]

Keil'Kalanos a doktornő kérésére egy bizalmas mosolyt mutatott a hölgy számára, majd egy kart meghúzva kettejük között beindult a gép lebegtetőrendszere, azután pedig a sebességet szabályozó tolókart lassan elkezdte tolni felfelé, és a hajtómű beindult, majd hirtelen az ember fejvadász majdnem a legmagasabb sebességi fokba tette a járművet, a gravitációs erő sokszorosával az üllésbe passzírozta mindkettejüket, annak ellenére hogy még üveg is volt előttük.
Bár Dr. Jinx meg sem tudott mozdulni, valahogyan a férfinek sikerült a karjával irányítania a gépet, villámgyorsan manőverezve az egyébként is gyorsan hajtó coruscanti forgalom között.
Körülbelül egy öt percig tarthatott a sebességmámoros száguldás, ha az elején meg is ijedt Erana doktornő, az utazás végére már megszokta a helyzetet, ami elviselhetőbbé tette számára az utat.
Majd lassan a sebbesség csökken, míg végül a légútvonalról letérve egy leszállópályán talál nyugodalmat a suhanó.
A hely, ahova érkeztek, az Alwanno étterme címen van elnevezve, és igen elegáns vendéglőnek tűnik, azonban mégsem olyan hivalkodónak tűnik, ahová csakis a politikai elit engedheti meg magának, hogy étkezzen.
Maga az épület a környező épületekhez képest kisméretűnek számít, külsőleg visszafogott, egyszerű fehér falak borítják. Az ablakokon keresztül azonban bepillantást nyersz a belső térbe, a kedves, halvány vörös színű falakkal ellátott terembe, ahol szépen faragott asztal és hozzátartozó székeket. A legtöbbnél ülnek, de a kutató tekintettel Dr. Jinx elszórva megpillant egy-egy üres asztalt.
- Itt volnánk, nem tűnik olyan nagy durranásnak, de felelősséget vállalok az itteni traladon bordáért, illetve az összes többi ételért. (traladon - Korélián őshonos állat - http://vignette4.wikia.nocookie.net/starwars/images/6/6c/Carrionspat.png/revision/latest?cb=20080302190807)
Keil'Kalanos a kezét nyújtja Erana Jinx felé, majd elindulnak a bejárat felé.
Amint belép a vendéglőbe, megcsapja a mennyei ételek illatának áradata Erana doktornő orrát, amitől a gyomra felüvöltött, és korgásként adott szót akaratának. Körbenéz, de nem bizonyosodott meg abban, hogy mások meghallották, mert még a mellette léptető férfi sem reagált rá.
Az asztaloknál főképp emberek ülnek, de előfordulnak más fajok képviselői, pontosabban egy twi'lek illetve egy másik asztalnál egy bith evett éppenséggel valamiféle sültet.
A pultnál egy középkorú ember férfit pillant meg, halvány körszakállal, és rövidre beretvált hajjal, ami alól csak a szemébe csüngő vékony tincs jelentett kivételt.
- Jónapot! Foglaljanak helyet, mondta a férfi vidáman, miközben feléjük nyújtott két mappát, amikben az élelmiszerek listája volt. Főképp húsok, de voltak másféle ételek is, illetve volt nagyon sok desszert, és annál is több alkoholos nedű.
Csak egy keveset kiemelve, miközben átfutja Erana Jinx a listát, ezek az ételek emelkednek ki.  - Füstölt nerf, traladon rostélyos, Endwa, illetve valamiféle Mounder burgonyás rizset, miről fogalmad sincs, mi lehet.
- Én a traladont ajánlom - mondta kedves mosollyal a férfi. - Mit kívánsz?

[Az Ezüst Utazó]

Dr: Erana Jinx:

Az étterem felé vezető út tényleg gyors nagyon gyors. De ijesztő is egyben igaz én akartam az én hibám. A helyközi hajók amivel  idejövök reggel és elmegyek este csiga lassúságúak ehhez képest. Kismilliószor meg is állnak, egyszer elaludtam rajta. Elszoktam már ettől, de a végére egész jó lett, mondjuk rá.
"Alwanno étterme"
Olvasom magamban a cégtáblát ekkor kordul meg a gyomrom, jó hangosan Keil pedig úgy tesz mint aki nem hallja. Biztos, hogy hallotta, A többi vendég  is idefordult. Vagy halkan nevetgéltek vagy  megjegyzéseket tettek "valaki nagyon éhezik" és hasonlókat, egyenesen rám nézve. A legegyszerűbb megoldás a nagyapám szerint ilyen helyzetben "tegyél úgy mint aki ott sincs". A kéznyújtást elfogadom, és a nagy durranásra tett megjegyzésére csak legyintek.
-Szerintem szép.
Jön a pincér vagy tulajdonos ki tudja? A modora kedves, találkoztam már jobbal meg rosszabbal is. A haja érdekes mondhatni fura.
Keil törzsvendég lehet itt mivel csak átfutja a nekünk nyújtott mappát és már rendel is, míg én nagyban bogarászom még. A mappám mögött azért hallgatózom is. Mennyi étel fér ebbe az emberbe? Bármi is legyen az az Endwa ha lemászik a tányérról akkor előbb leszedálom Keilt utána sikítok, lehet  fordítva és befejeződik ez a rövidke barátság.
Most más problémám is van, jó lenne egy kis édesség de némelyikbe kevernek alkoholt én meg nem iszom. A mappám mögött megbököm Keilt. És csak suttogok neki mintha egy pár lennénk.
-Miért ajánlod azt a tralaizét ha nem vállalsz felelősséget érte? Sütit kérek jó sokat, nem szeretnék kekeckedni de a mappán nincs rajta miből van!

[Haldirien]

Az étterem úgy tűnik megfelel Erana Jinx kivánságainak. Kedves környezet, többé kevésbé csendes, éppen ideális méretű háttérzaj van ami nem is zavaró, de nem is nyomasztó.
-Szerintem szép. - mondja Erana Jinx, amire a fejvadász válaszként egx kedves mosoly kíséretében az alábbit mondta.
- Szerintem is, igazán hangulatos, ízletes falatokat tálalnak a megfáradtak.
A gyomra korgására nem nézett fel senki, azután megérkezik a fogadós aki középszerűen kedvesnek tűnik. Dr Erana azonban nem egészen ismeri a vendéglátótól kapott elemózsia lényeges többségét, esszenciáukat pedig nem  tud róluk szintén.
-Miért ajánlod azt a tralaizét ha nem vállalsz felelősséget érte? Sütit kérek jó sokat, nem szeretnék kekeckedni de a mappán nincs rajta miből van!
A férfi halkan felnevet, amelyet csupán a szemed láthatott. Mert teljesen néma nevetés volt.
- Ó, dehogynem ajánlottam felelősséget vállalva a minőségéért. Remek egy  állatfaj, talán a banthához hasonlíthat kissé, szörös. Nagyméretű nővényevő mely élettani hatása a lelki élet nyugtatása.
 A sütiket elrendezem. - mondta, felállt és a csapos mellé állt a pultnál, majd visszasietett az asztalatokhoz.
Az étel igazán jól nézett ki, jól átsütött vöröshús, melynek az ize igazán megfogta a doktornőt. Közben felmerült mindenféle téma, de leginkább Erana Jinx múltjáról szólt a beszélgetés.
Azután miután befejezték, előjött egy már problematikusabb kérdés.
- Nos akkor velünk jössz majd a küldetésre? - szólal meg érdeklödve, miközben feléd nyújtja a Coreliai csokiskekszet tartalmazó nagy tálat

[Az Ezüst Utazó]

Dr.: Erana Jinx:

-Látom ám, hogy vigyorogsz!-Csattanok fel enyhén a mappám mögött.
-Viszont néhány sütibe tesznek rumot vagy más alkoholt, és már előre szólok én meg azért nem vállalok felelősséget hogyan fogok viselkedni ha beüt az a minimális kis pia is ami benne van. Ráadásul másnap mindent le fogok tagadni mivel semmire nem fogok emlékezni.-Visszavigyorgok a fejvadászra és még nyelvet is nyújtok rá mint egy gyerek. Társaságnak nem is rossz, attól függetlenül hogy mi a szakmája.
Aztán elém teszik a tralaizét. Belekóstolok miután kicsit megbökdösöm a villámmal. Belekóstolva még jobb, de amint érkezik a süti azonnal félre is tolom, nem mintha nem lenne jó. Inkább ismeretlen az a probléma. Nem érzek benne alkoholt és annyit eszek belőle amennyit csak tudok meg nem szégyenlek.
Amikor a múltamról kérdez szívesen passzolnám a témát, de már mindegy. Amíg eszem két falat között gyors családtörténet.
-A nagyszüleim mind orvosok voltak és az apám is, anyám meghalt szülés közben, hiába a modern orvostudománynak ez van. Így nem meglepő, hogy egyenes út vezetett az orvosiba. De szerintem erről már meséltem.-Arról persze egy szót sem ejtek, hogy apám soha nem heverte anyám halálát és most is valamelyik kaszinóban üldögél de persze soha  vagy alig nyer. Azzal sem dicsekszem, hogy a nagyapám Jedi lovag volt. A fénykarddal tökéletesen megtanított bánni de azt a bizonyos erőt már nem tudta átadni, mert meghalt.
A kard azóta az ezüstbőröndben pihen, amúgy is illegális csak a leges-legvégső esetben veszem elő. Azután jön a kérdés mennék e velük a küldetésre.
-Orvos mindenhová kell, és az eligazításon nem láttam rajtam kívül egyet sem. Az más dolog, hogy Acélfej bármikor megszerelheti önmagát de ő az egyetlen ilyen. Szóval a válaszom, igen.-A süti nagy részét megettem.
-Ha kérsz még valamit szólj részemről tele vagyok. Ha végeztél kérd a számlát fizetek. Ja és még valami, visszafelé menjünk inkább kényelmesen.

[Haldirien]

- Mégis miért vigyorognêk? ,- kérdezi Eranától egy nagy mosoly kíséretében. Azután folytatja. - Igazi koréliai koszt.
- Tényleg? Úgy hiszem nem adnak hozzá semminemű rumot, talán egy kevés brandyt, de nem hiszem hogy hozzádnának akármennyit külön kérés nélkül. De egyébként kíváncsi lennék valóban megártana-e pár korty. - mondja kíváncsian.
- Valaki szomjas? - jelenik meg az asztaluk mellett egy pincérdroid. Keil odafordul.
- A hölgy... - pillant a doktornőre, várva a választására, így megkeresi az italok című lapot az étlapon. Rápillantva nem lát Erana Jinx sok italt, koréliai barnasört, brandy,  illetve különféle gyümölcsből facsart nedűk
Majd ahogy sikerült választania, Keil'Kalanosra került a sor.
- Én egy barnasört kérnék, a szokásos módon
- A szokásos módon. Értem, jó napot Kalanos úr!
Majd ahogy jött a droid, úgy távozott is.
- Igaz, így teljesen érthető, hogy miért is váltál azzá, aki most vagy. Nekem talán bonyolultabb kissé. Igazán tiszteletben álló családba születtem, ahol igazán megköveteltek tőlem és húgomtól számtalan dolgot. Nos, mostanában már nem látnak szivesen arrafelé. Összekülönböztem Egyébként férfival, aki megsértett, így párbajba kerültünk. Nos, azóta is keresem, néha néha bukkanok a nyomára. Nos nem tudom hogy kerültem a szakmába, de benne vagyok.
Mondja, miközben megrántja a vállát.
Közben halvány mosollyal díjazza ahogy a doktornő a sütemények közt garázdálkodik.
Majd egy későbbi beszélgetés alkalmával szóba jön az orvostudomány, a doktornő szavára Keil'Kalanos elkomolyodva válaszolt.
- Értem, igaz, a vészhelyzetekben igazán jól jön egy orvos, amikor eldurvulnak a dolgok. - mondja és megfogja a doktornő kezét. - Jó ha van kire számítani. - mondja egy széles mosollyal. - ahogy óhajtja hölgyem, akkor szépen fogunk utazni.

[Az Ezüst Utazó]

Dr Erana Jinx:

-Megártana!-Szögezem le röviden az alkohol témát.
-Maga nem volt ott a diplomaosztó utáni otthoni, nevezzük úgy partimon. Megihattam egy pohár habzóbort más néven pezsgőt és csak a másnapra emlékszem, meg a nagyanyámra aki szigorúan megtiltotta hogy valaha is alkoholt igyak. Szerinte káromkodtam veszekedtem  verekedtem ja  át akartam menni a szomszéd hapsihoz  kettőt találhat mit akartam csinálni vele. Mindezt fennhangon énekelve. Aztán volt pár róka és ennyi.-És már itt is a pincér. Azt már megint kihagytam a történetből hogy a kezembe került a fénykard akkor és aki azzal hadonászik azt igen nehéz leszedálni, a lakást két hónapig tartott rendbe szedni, persze az én pénzemből.
-Gyümölcslevet kérek bármilyen jó nincsen semmilyen allergiám. Alkoholt nem kérek.-Válaszolok a pincérdroidnak.
Azután Keil nagy vonalakban elmeséli ha nem is élete történetét de leginkább azt miért lett fejvadász. Nem bízom benne teljesen sőt éppen csak. A történeteimből a lényeget hagyom ki, szerintem ő is. Vajon mitől sértődhetett meg annyira, hogy párbajozni kelljen miatta?
Egy pillanatra megáll a villa a kezemben és elmélázom.  Most nem tudom be akar e fűzni azért ilyen kedves vagy alapól ilyen? Egyetértően bólogatok mikor orvosként emleget.
-Már dolgoztam terepen de akkor volt csak kisegítőként. Volt mellettem egy sokkal tapasztaltabb orvos. Ez az első saját egyedi küldetés. De lesznek ott orvosdroidok és bízok a megszerzett tudásomban is. De nem csak ehhez értek. Például meg tudnám ezt a droidot szerelni ha elromlana, de úgy látom kiválóan működik. Megint a nagyszüleimet idézve, az orvostudomány nem elég, az embernek több lábon kell állnia ha nem akar éhen halni. És volt egy időszak még a R.A.N.C.O.R. előtt amikor csak abból éltem hogy ezeket szereltem.-Most legalább nem hazudtam. Megnyugtat a tudat hogy a megevett sütemények mennyiségétől nem fogom összehányni Keil siklóját megígérte hogy visszafelé kényelmesen megyünk.

[Haldirien]

A kedves koréliai férfi érdeklődve hallgatja a Erana meséjét, közben, hol elámulva, vagy megborzongva hol pedig mosolyogva a mesén, amely nem kitaláció, hanem igaz történet alapján  lett elmondva. Talán.
Az előadás után bólint egyet, majd továbbra is az orvos arcán tartja a tekintetét, majd megszólal.
- Úgy hiszem, akkor a legjobb ha az alkoholtól valóban megóvjuk magát. Még a végén kárt teszel magadban.... Vagy másokban - mondja egy vaskos vigyor kísértében.
Majd a téma módosul, és a hivatásról és az elköteleződésről kezdődik egy rővid eszme were
Először a koréliai beszél, miközben a tányéron heverőpsütemények száma drasztikusan csökkent, de nem számít, mert nagyon ízlett az orvosnőnek, nem úgy, mint a traladonborda, amihez inkább hozzá sem nyúlt, mert nem tűnt igazán inyenc falatnak.
Azután, hogy befejezte, a  szánitéc történetére kerül sor.
A koréliai néhány kérdést szúrt közbe
- Mi kényszerített arra hogy végül is több lábon álljál meg? Az elmúlt időkben nem kerestek orvosokat? Vagy csak a biztonság kedvéért, esetleg azért mert ha a hadseregben szánitéc nem árt más képzettség is? -úgy tűnik igazán érdekli a Erana szakmájának a részlete.
 - Hol voltál a R.A.N.C.O.R. előtt? Hogy hogy megélünk a klón háborúk után egy olyan napot, amikor nem dolgoztatnak egy orvos hölgyet? - rázzaca fejét szép lassan.
Miután végeztek, az ebêdet kifizetö majd utána áz ajtót Dr. Jinx részére kitáró Keil'Kalanos  a siklóba beül, majd megvárja hogy a doktornő mellé elhelyezkedjen kényelmesen a siklóban, majd egy pár pillanat erejéig felbőgeti a rendszert, rá hozva kissé a félelmet, de inkább meglepetést a hölgyre..
Ezek után ránéz.
- Bocsáss meg, nem hagyhattam ki. - és ezután a sikló oly finoman indul az útjára, mintha csak a legízletesebb aldeerani vajban csúszna, úszna.
- Ez így kényelmesebb, mi? - kérdezi meg a hölgytől a fejvadász

[Haldirien]

A kedves koréliai férfi érdeklődve hallgatja a Erana meséjét, közben, hol elámulva, vagy megborzongva hol pedig mosolyogva a mesén, amely nem kitaláció, hanem igaz történet alapján  lett elmondva. Talán.
Az előadás után bólint egyet, majd továbbra is az orvos arcán tartja a tekintetét, majd megszólal.
- Úgy hiszem, akkor a legjobb ha az alkoholtól valóban megóvjuk magát. Még a végén kárt teszel magadban.... Vagy másokban - mondja egy vaskos vigyor kísértében.
Majd a téma módosul, és a hivatásról és az elköteleződésről kezdődik egy rővid eszme were
Először a koréliai beszél, miközben a tányéron heverőpsütemények száma drasztikusan csökkent, de nem számít, mert nagyon ízlett az orvosnőnek, nem úgy, mint a traladonborda, amihez inkább hozzá sem nyúlt, mert nem tűnt igazán inyenc falatnak.
Azután, hogy befejezte, a  szánitéc történetére kerül sor.
A koréliai néhány kérdést szúrt közbe
- Mi kényszerített arra hogy végül is több lábon álljál meg? Az elmúlt időkben nem kerestek orvosokat? Vagy csak a biztonság kedvéért, esetleg azért mert ha a hadseregben szánitéc nem árt más képzettség is? -úgy tűnik igazán érdekli a Erana szakmájának a részlete.
 - Hol voltál a R.A.N.C.O.R. előtt? Hogy hogy megélünk a klón háborúk után egy olyan napot, amikor nem dolgoztatnak egy orvos hölgyet? - rázza a fejét szép lassan.
Miután végeztek, az ebêdet kifizetö majd utána áz ajtót Dr. Jinx részére kitáró Keil'Kalanos  a siklóba beül, majd megvárja hogy a doktornő mellé elhelyezkedjen kényelmesen a siklóban, majd egy pár pillanat erejéig felbőgeti a rendszert, rá hozva kissé a félelmet, de inkább meglepetést a hölgyre..
Ezek után ránéz.
- Bocsáss meg, nem hagyhattam ki. - és ezután a sikló oly finoman indul az útjára, mintha csak a legízletesebb aldeerani vajban csúszna, úszna.
- Ez így kényelmesebb, mi? - kérdezi meg a hölgytől a fejvadász

[Az Ezüst Utazó]

Dr.: Erana Jinx:

-Kész!-Emelem a számhoz az utolsó süteményt és jelentem be mint egy gyerek. Aztán lenézek a bordára, most már végleg nem kell.
A fejvadász felvetett kérdésére igyekszem válaszolni, néhány dolog kihagyásával.
-A R.A.N.C.O.R. előtt kiküldetésben voltam más bolygókon vagy galaxisokban, egyesek szerint oda elég néhány orvosdroid is de persze ez nem igaz ők nem tudnak például improvizálni adott helyzetben, csak csinálják amire be vannak programozva és akár egy ember vagy más élőlény élete is múlhat egy percen, ha nem jól végzik a munkájukat. A nagy háború alatt még tanultam vagyis már gyakorló orvos voltam, sebész a nagyapáim mellett, ők ott dolgoztak. Láttam durva dolgokat, meg elég sok halottat de a nagyapám szerint látok még egész életemben ilyeneket. Sajnos mind a ketten ott haltak meg.  -Megvonom a vállam.
-Tudom szörnyen hangzik de azóta sok életet mentettem meg ami viszont nagyon jó.-Eszem ágában sincs elmondani Keilnek hogy az egyik nagyapám nem orvosként, hanem Jedi lovagként harcolt a Nagy Háborúban. Még jó hogy nem ittam, még elcsicseregném az egész családfám.
-Amikor hazajöttem azzal a hírrel fogadott a nagymamám hogy a másik meghalt, ő pedig elköltözik nagyon messze, nem halott csak egy másik galaxis nagyon messzi bolygóján él. Ott orvos. Amúgy már minden állás be volt töltve, nem számított férfi vagy nő az illető. Egy háború után, ez várható volt. Egy évig szerelgettem a droidokat némelyik eléggé a végét a végét járta. Már nem tudom melyik nagymamám javasolta tanuljak ki még egy szakmát mert kerülhetek ilyen helyzetbe, és lám igaza lett.-Hatásszünetet tartok és megiszom a maradék narancslevet.
-Nem mellékesen mindkét nagyim pilóta is és orvos is egyben, persze már nyugalmazott de nagyon tetszene nekik a maga kis gépe.Ja és, hogy, hogyan kerültem a R.A.N.C.O.R.-ba? Megláttam  a holo kivetítőn az álláshirdetés, és már rohantam is,  meg sem néztem milyen hely. Tele volt, van fura érdekes alakokkal mint például ez a Lenin. - Szépen nézek és kedvesen mosolygok mellé, remélem ha Lenint hozom fel nem veszi magára, amúgy is nagyon szépen fogalmaztam. Fizetek mert megígértem, aztán beülünk a hajóba. Felbőg a motor aztán elhalkul benyögöm az egyetlen mondatot ami hirtelen eszembe jut.
-Hülye, tudod kivel szórakozz!-Aztán a szám elé kapom a kezem és inkább csendben maradok.
 
 

[Haldirien]

A fejvadász lehajtja kissé a fejét, de még így is látod, ahogy a szélesen mosolyog, miután egy jóllakott gyermek módjára közlöd vele, hogy végeztél az ételeddel. Majd nyel egyet, és kedvesen, semleges arccal válaszol neked.
- Rendben, egészségedre. Remélem ízlett neked, és nem okozott csalódást. - miután befejezte, egy szeletnyi húst emel a szájához.
Azután egy hosszú elöadást adsz Keil részére a családod finomított történetéről, bár kissé módosítottan, mint ahogy történt.
Amíg beszélsz, Kiel végez is az ételével, így nem is igazán szólt közbe, de bólintott néja hogy jelezze azt, hogy érti, mire gondolsz.
Miután már elmeséled neki a nagyszüleid és kalandos és gyors történetét, ő veszi át a szálat.
Nekem akkorra már nem éltek a nagyszüleim.Illetve az egyikük élt még, de ő, mint ahogy apám és anyám elesett azon a napon amikor megtámadták a flottát aa Bothawiu felett. De úgy vélem vajmi képp mindketten nyertek
Persze ennek is megvannak a buktatói, közben elviszik a tányérokat a pincétdroidok.
- Egészségükre. - mondja egyik a szenvtelen női hangon.
- Bár hogy miért utálták meg egymást a Jedi Tanács és a Főkancellár... Egy napról a másikra... Nem értem persze sok pletyka volt még akkor. De ideje visszatérnünk a bázisra, lehet már várnak ránk, és majd az úton folytatjuk, a Nal Hutta felé haladva.
Bár fizetnél, számlát nem kaptok, így lehetetlen számodra ez.
- Mindig itt eszem. - vonja meg a vállát Keil. Ezért igazat megvallva hónapok végén fizetek.- feláll az asztaltól, melléd lép felsegít a székből, felsegít.
A siklóban erősen rászólsz, mire a fejvadász arca teljes meglepetést mutat, majd felnevet, és elindul szépen komótosan.

[Az Ezüst Utazó]

Dr.: Erana Jinx:

Megnyugodtam hogy nem sértődött meg Keil az utolsó túl őszinte beszólásom. Majdnem mást mondtam helyette még jó, hogy soha nem iszom. Szépen lassan csordogálunk vissza a R.A.N.C.O.R.-ba a fejvadász hajóján. Egyenlőre csendkirályt játszom. Gondolataim azon járnak mondtam e olyan dolgot a családomról ami senkire nem tartozik de nem. Kifogytam a témákból. A politika amit felhozott Jedi lovagok és Shitek az utolsó amibe bele akarok folyni.

[Haldirien]

A sikló elindul a többi által alkotott áramlatban, és szépen komótosan indult visszafelé a R.A.N.C.O.R. hangárja felé, így óvatosan vesztenek a magasságukból az utasok.
- Remélem nem okoztam nagy csalódást, doktornő. - billenti el Erana felé a fejét, miközben továbbra is nézi az utat maga előtt.
Óvatosan néz körbe, ahogy látja Dr. Jinx, melynek indokát nem tudja biztosan, de valószínüleg azért, hogy ne lepje meg a forgalomban haladó egy-néhány őrült, aki azt hiszi a fogatverseny-pályán van ahol az életén múlhat hogy ő érjen célba hamarabb. Továbbkúszva a levegőben baloldalt alattuk észreveszi egy hajót, amelyben felismeri a dokkoknál látott szeméttúrót, amit bemutatott nekik az a jawa.
A hajó süllyed folyamatosan, egyre mélyebb és mélyebb szintekre menve. Ki tudja mit akarhat ott a csuklyás kisember. De biztosan tudja Erana, hogy ez gyanúkeltő. Bár lehet azért, mert a Leninfélék általában sem ismertek túlságosan a becsületes körökben való mozgásukért, sokkal inkább az alvilágba húzódnak.
Közben a sikló megérkezett a dokkba, és továbbra sem látja Acélfejet és az echani férfit. Pedig lassan már ideje volna annak, hogy a küldetésre induljanak.

[Az Ezüst Utazó]

Dr.: Erana Jinx:

-Természetesen nem, csak kicsit elgondolkodtam. Még soha nem vettem részt ilyen küldetésben. Érdekelnének a részletek, mármint az, hogy hogyan szokták ezt csinálni.-Eközben befutunk a hangárba magam is látom mi vagyunk az elsők.
-A listát csak átfutottam hiszen nem vagyok fejvadász én mint orvos veszek ebben részt, de érdekelne hogyan csinálják. Akiért a legtöbb kredit jár azt fogják el legelőször vagy azt hagyják utoljára? Vagy aszerint megy ki van innen a legközelebb? Ó, túl sokat kérdezek? Tényleg érdekel a munkája!

[Haldirien]

Spoiler: megjelenítés

Visszatérünk a RANCOR - topicba