Domvik nyolcadik arca – Árnyak a Hét intés völgyein túl
Helyszín: Keresztutaknál
Időpont: P.sz. 3693 Berrana – roda Őszközép: Szent Tarantinus hava (Hűs évszak: Morgena hónapjai – Rákok hava)
Esemény: Úton - Útfélen
Résztvevők: Tyrus Valles, Aignan bel Verperiodi, Gewin Da Lorre, Canis Prímusz, Erigowi Artemise, Filo de Morto
Amikor a két férfi idegen nyelven beszél, Artemise egy kissé csalódott, mert szívesen végighallgatta volna a dolgokat, de így csupán annyit tesz, hogy uvariasan nézi a társalkodókat, időnként belemeredve a ködbe, elfordulva. Nem egyszer történt már hasonló, amikor az édesanyjával beszélni akart valamiről, hogy a harmadik fél lehetőleg ne ismerje, hogy más nyelven beszéltek. Néha kibeszélték a harmadik felet, néha nem. De úgy tűnt, egyikük sem pillantott felé különösen gyakran amikor beszélgettek, így remélte, hogy nem erről van szó.
Amikor végül befejezték a diskurzust, az idős ember elköszönt és elvágtatott.
- Kegyelmes uram... ! - próbál Artemise a férfi után szólni, de amaz már eltűnt a ködben, túlságosan elmerengett a múltban, és akkor vette észre a mozgást amikor a férfi már elügetett.
- Köszönöm a tanácsát, lovag uram, eddig szerencsére kitartott a szerencsém, és az a kedves úr, aki az imént továbblovagolt megengedte, hogy a favágók táboráig vele mehessek, ahol aztán rátalálhatok Prímuszra, akivel tovább tudok menni... De azt hiszem, lehet igaza van, és jobb ha visszafordulok, még ha egyedül is kell visszatérnem a Grumm úr fogadójába. Nem tetszik nekem ez a köd.Amikor befejezték a beszélgetést, egy másik lovas léptetett közelebb hozzájuk, az igazán megnyerő külsejű férfi a lovascsapatból, és Artemise köpenyét méltatta.
- Köszönöm uram! Édesanyámtól kaptam ajándékba, még mielőtt elindultam volna, amolyan búcsúzóul, azt nem firtatta, hogy merre vásárolta, és én sem szerettem volna megbántani egy ilyen kérdéssel. Azt mondta, hogy nagy hasznát fogom venni az utazásom alatt.
Majd az egyik kezével óvatosan hátranyúl, és jobb oldalt az ujjaival hátrafésüli a haját a csukjája alatt.
"Remélem, hogy nem akarnak bántani, bár a lovag elég egyenesnek, és szavahihetőnek tűnik, meg ő maga is mondta, hogy a hazugság vétek... vagy valami hasonlót mondott. Bárcsak itt maradt volna az idős úr, ő legalább barátságos volt."
//Ha szeretnék arról megbizonyosodni, hogy ellenségesek-e, barátságosak-e a vonásaik, a tekintetük, hasonló, akkor arra dobjak valamiféle emberismeretet?//