Take the Lead

[Dierol]

Rina

Végül Átlagos volt az, aki a finom utalást elértette, és önként úgy döntött - segít megmosni a hátad. A feneked neked is fáj - mivel Joe téged is elfenekelt, de a fél tucat fognyom majd még csak ez után kezd el majd fájni és színesedni. Joe most nem annyira céltudatos, mint eddig, de a kedvedért szájalni azt most is nagyszerűen tud, akárcsak az első alkalommal a betonon...

Aztán amíg a párocska - mármint a Szöszi meg az Átlagos ebédelni ment, te addig kerülő úton a konyhában nézel szét - és pár szem télapó elfogyasztása után aludni térsz a kabinodba, ahol a szanaszét gurult cuccaid fogadnak. Megannyi érdekes darab, pláne, hogy jó részük meghitten rezegni is képes, vagy más módon hatni az érzékszerveidre - mint akár az a kendő, amely nem csak szemet de a szájat bekötni is jó, vagy a ki tudja honnan szerzett póráz. Szöszi vagy Átlagos ide vagy oda - de ennek ellenére azért Kai igencsak tud hiányozni. De bár nem lehet itt, ez nem lehet akadálya, hogy azért álmodban szeressen, és óvó módon vezessen téged azon a pórázon...

A sikamlós álomból többé-kevésbé kipihenten ébredsz, és látod, hogy Kai helyett mindössze a lepedőt sikerült meggyűrnöd. A konyha fele veszed az irányt, ahol Black nincs jelen, de az ebéd tekintélyes maradéka és több sornyi télapó áll vigyázzban a hűtő mélyén. Így szabadon eldöntheted, hogy mi jár neked, és hogy mennyi is egy fejadag - igaz, eddig sem volt megszabva, hogy ki mennyit ehet.

[Az Ezüst Utazó]

KÁVÉÉÉÉÉ??? KÁVÉÉÉÉÉÉÉÉ!!!!!!! Hol Hol hol....!? Úgy pattan ki a szemem az illatra mint egy vadászkutyának.
-Jól vagyok!-Senki se kérdezte, de már kimondtam.
Hassal csúszok le a műtőasztalról. Alig szólok egy szót sem míg be nem vágok legalább három adag kávét három cukorral és már a negyediket öntöm ki.
Az első adagnál már kezdek észhez térni csak éppen a durva fej és hátfájástól nehéz a beszéd. Tőmondatokban igyekszem  beszélni.
-Soha többet nem iszom!-Ebben biztos is vagyok. A legrosszabbat hosszabbat hozza ki belőlem, egy kötözködő idiótát. Jobban bírom a fájdalmat de már tudom mire számítsak Rinánál, vagy nem, inkább beveszek néhány fájdalomcsillapítót mint, hogy bepiáljak.
-Te nem iszol? Mármint kávét, Kérleeeek, naaa!-A harmadik úgy hat rám mint két fájdalomcsillapító. Mennek az összetett mondatok is és nem úgy megyek mint egy zombi.
-Ne haragudj a reggeli miatt. Nem tudtam róla, hogy van egy ilyen piszkálódós, vihogós ÉN is bennem. -Jó, bocsánatot kértem. Rajta áll elfogadja e már csak tetéznem kellene de eddig nem volt lehetőségem négyszemközt beszélni vele.
-Mi lenne ha kölcsönadnád az egyik ilyen könyvedet valamelyik könnyebbet kezdőknek,
 akik még soha nem olvastak ilyet. Csak hagyd itt a műtőasztalon senki nem viszi el, vagy inkább hozd be a szobámba nem nyomom be a privátot. Tedd a polcra, ha ott leszek úgy is kérdeznék néhány dolgot.-Várom a reakciót.

[Dierol]

Roxana

Mire lekászálódsz a műtőasztalról, Black már előzékenyen beletette a három cukrot a kávéscsészédbe. Közben azért érzed magadon a tekintetét, ahogy lecsusszansz az asztalról. Közlöd vele, hogy jól vagy, mire egyetértően dünnyög
/Angol/ Ennek örülök! - nyújtja át a csészét, és amikor mutatod, hogy kiürült, készségesen újra tölti. Amikor megkérdezed, hogy ő nem iszik-e kávét, megrázza a fejét
/Angol/ Köszönöm nem - utasítja vissza - Egyrészt mintha neked volna rá szükséged, másrészt én tudom, hogy mi van benne - enged meg magának egy gyenge poént. Az láthatólag jól esik neki, hogy elnézést kértél
/Angol/ Nincs harag, fátylat rá - legyint, és ezzel úgy tűnik lezártnak tekinti a dolgot. A könyvajánlóra láthatólag eltöpreng - de most elég nehezen tudnád megmondani, hogy éppen azon gondolkozik, hogy milyen könyvet adjon, vagy tényleg csak futólag elkalandozott a tekintete rajtad, ahogy a férfiembernek néha szokása.
/Angol/ Rendben van, csak azt mondd meg, hogy milyen alműfajt szeretsz - emeli fel végre a tekintetét, és a szemedbe néz, mellyel nem kizárt, hogy némi pulzusszám növekedést okoz. Mielőtt még valami pajzánságot vélnél felfedezni a szavai mögött, pontosít
/Angol/ Sima Kalandregény legyen, esetleg dráma, vagy humoros? - kérdezi, miközben érdeklődve szemez veled.

[Az Ezüst Utazó]

Elvesztettem a tökéletes időérzékem az alvással. Vissza tudok emlékezni majdnem mindenre ami történt lehet, néhány dolog kimaradt. Az ebédlőasztalos és műtőágyas jelenet csak azért rémlik mert még két fájdalomcsillapító után is sajog a fenekem. De, hogy miket mondott a kapitány az csak halványan. Feljött az orvosiba de előtte ettünk, nagyon éhes voltam. Ez biztos. Rengeteg étel volt sokat ettem, már amikor nagy nehezen le tudtam ülni. Joe mondott valami hülyeséget dicséret gyanánt az ebédre én is, de nem hülyeséget. Kezdem fáradni, a kapitány kérte kenjem be a hátát ő meg az enyémet. Aminek kimondottan jó szex lett a vége, de nem kellett volna lenyuszikáznom. Máskor kicsinek szánt most hatalmas suhintás, magamban elmormogott káromkodásokat okozott. De még egyszer nem szóltam, ki tudna hová kaptam volna a következőt. A farmerom helyett a vászon műtősnadrágot kaptam magamra. Könnyebben fel is jött szellős meg nem kell vele kínlódni.
A papjafalvi megjegyzésre amúgy e tudnék mit mesélni. Egy kettő darab fájdalomcsillapító keretében megjegyeztem.
-Ebből vegyél be két óránként egy felet mert nagyon erős és ne igyál közben alkoholt, a krém csak fél óráig hat nagyjából kisebb fájdalomra.És ami Papaján történt az ott is marad.-Hogy kibírja e? Nem tudom. Nem is az én dolgom Előre szóltam.



-Bocsánat de hozzá vagyok szokva, egy bizonyos betegek százaléka hazudik az orvosoknak, hogy mihamarabb megszabaduljon a rendelőből ezért kérdezek meg mindent kétszer háromszor. Biztos? Biztos!Biztos? Biztos! Biztos? Biztos! BbaBlaBla...Érted.-Szegény Black nagyjából itt veszthette el a fonalat. Vagy még képben van? Az ötödik kávé után...
-Tényleg mit tettél te ebbe bele? Nagyon jó kedvem van!Vicceltem, neked is sűrűbben kellene nem csak sátoros ünnepekkor. A regények meg...-Itt megvonom a vállam.
-Tényleg nem tudom mit, szeretek. Mondjuk dráma nem kell azt olvastam eleget apám könyvtárában. Nem árt ha van benne, csak kevés, vagy egyáltalán nincs.-Fejezem be a milyen típusú könyvet szeretnék olvasni.
Valószínűleg feltűnt Blacknek a nadrágváltás csak éppen nem tette szóvá vagy most akarja. Erre viszont már semmi szüksége nincs.
Enyhe fájdalmat érzek a hátamban és mélyen a hasamban. Enyhe sziszegő hangot adok ki odakapok.
-Hogyaza!-Nincs mese, körmondatok úgy ahogy van rákérdezek!
-Tudom hogy te férfi vagy, de eddig is volt itt nő hol tartjátok a betétet meg a tampont?Hol lehet mosni? Megmutatnád? Félre kellett tennem a jó modoromat mert nagyon sürgős lenne!

[Thyriel]

Rina

A következő napokra kialakult menetrend a következő: Későn ébredni, még később felkelni. Reggeli, bőségesen, mert a legfontosabb étkezés! Fogmosás, mert adunk a tisztaságra. Aztán kis olvasás orvosi könyvekből, leginkább anatómia, vágott és lőtt sebek ellátása és ilyesmi, ha úgy van, hogy a Szöszi ráér, akkor rajta gyakorolva az előbbit. Persze ha kell meg is vágom… Aztán futás testmozgásnak, illetve  harcművészet és efféle, majd zuhany - elhúzódhat, hogy aztán kaja – finom ebéd esetén bőven némi aranynedűvel kísérve, aztán olvasás míg emésztek, majd a hajón csavargás aminek részét képezheti mások cseszegetése különböző formában. Végül éjjeli bagoly hadművelet, ahol kísérteni lehet, másokat zaklatni, hogy ne tudjon aludni és persze olyan gombokkal ismerkedni, amikhez alapvetően semmi közöm.

[Dierol]

Roxana

Joe a fájdalomcsillapítóra nézve megvakarja a hasát, aztán elveszi.
/Angol/ Majd ha nagyon fáj, talán meggondolom a használatát - válaszolja, miközben zsebre vágja a szerzeményét.

Black kicsivel később arra a felvetésre, hogy a betegek egy része hazudni szokott bólint.
/Angol/ A másik fele meg mindenfélét kitalál, hogy beszélgethessen a doktorral - teszi még hozzá. Arra viszont, hogy mit tett a kávéba, kissé meglepett arccal válaszol
/Angol/ Az a titka, hogy kávé is van benne... - vallja be, hogy miből készítette.
/Angol/ De én beérem napi két kávéval. Egy reggel, egy pedig ebéd után. Ha többet iszom, attól utána nem tudok aludni - magyarázza, hogy miért tart mértéket. A könyv témájára rátérve meghallgatja az igényeidet - kicsit olyan, mintha egy pincér épp a rendelésedet venné fel.
/Angol/ Rendben van, akkor sima kalandregény lesz a megfelelő - véli a hallottak alapján - Majd beadom - ígéri meg.
Black a hirtelen mozdulatra picit hátrébb lép egy lépést, majd mikor látja, hogy nem őt veszélyezteti a mozdulat, érezhető érdeklődéssel a hangjában megkérdezi
/Angol/ Valami baj van? - tudakolja, s miután elárulod, hogy mire is volna szükséged, láthatólag megvilágosodik.
/Angol/ Szerintem a mosókonyhát keresed. Ott vannak a higiéniai fogyóeszközök is a szekrényekben. No meg a mosó, gőzölő és szárító gépek. Gyere akkor, ha szeretnéd, hogy megmutassam - invitál. Fél percnyi gyaloglás árán megérkeztek a mosókonyhába, ahol Black rámutat az egyik szekrényre
/Angol/ Itt vannak. Ezek a fedeles kosarak itt a fal mellett pedig a szennyes tartók. Mindenkinek van egy. Te abból a hat darab üresből választhatsz - mutat rájuk - Ami pedig a mosást illeti - minden gépből kettő van - így talán nem fogunk összeveszni rajtuk - árulja el. Ahogy elnézed az említett gépeket, látod, hogy legalább húsz-harminc éves modellek, de pont ezért nem okoz számodra nehézséget a kezelésük. Közben felcsipog Black órája, aki rápislant a sárgán villogó számlapra.
/Angol/ Elnézést, de adódott egy kis probléma - mondja, és távozik. A hangok alapján nem megy messzire - a mosókonyha melletti pilótafülkébe távozhatott.

[Dierol]

Rina & Roxana

A következő két nap az Ólommadár fedélzetén úgy telik, és azzal, amivel szeretnétek. Aki akar, az vegyülhet a többiekkel, de ha úgy tartja kedvetek, könnyedén lehet olyan zugot találni a hajón, ahova órákra félre lehet vonulni. Roxana sikeresen elvégzi a vérkép elemzést, és kiderül, hogy mind Joe, mind pedig Black egészséges. Black pedig tartja a szavát - miután a mosókonyhából távozott, másfél-két órával később valóban betér Roxana kabinjába, és odaadja neki a Papírtigris  nagy sikerű fantasy kalandregény trilógia első kötetét - hogy talán ezzel érdemes megpróbálkozni.

Úgy tűnik, hogy Joenak minden nap van feladata. Hol egy ventilátor, hol egy szelep adja fel az évtizedek óta tartó szolgálatot, de ha mégsem, akkor a kilátó rész elektronikáját próbálja meg üzembiztossá tenni. Egyszóval mindig van mit javítani. Black pedig főképp a konyhában sürög-forog, vagy pedig a pilótafülkében finomít a pályán, ha szükséges. De mindezek mellett is jó, hogyha napi hat órát töltenek a kötelező tevékenységekkel. A maradékot a magvilágokból szerzett filmek nézésével, biliárddal, vagy olvasással töltik el.
Joe emellett Rinának elárulja, hogy az orvosi előtti raktér falába beépített szekrények érdekes dolgokat rejtenek. A fellelt "kincsek" vastagabb tornaszőnyegek, medicinlabdák, és egyéb sportszerek. A leghasznosabbnak talán azok a sokat látott céltáblák tűnnek, melyek nagyszerűen alkalmasak arra, hogy a tűvetővel gyakoroljanak rajtuk, miután elhelyeztétek őket a folyosón. Black azért megemlíti, hogy a normál pisztolygolyót nem fogja meg céltábla, ahogy mögötte a fal műanyag borítása sem.
Roxana hátsó felének érzékenysége azért csökkent, de még egy-egy óvatlan mozdulat szisszenést válthat ki. Pláne, ha mégis úgy dönt, hogy át akartok költözni a nagyobb szobába, mely jelenleg raktárként funkcionál. Ebben az esetben Black segít kipakolni belőle, és a ládákat a másik két szobába, valamint pár darabot Joe szobájában helyez el - de a takarítás élményét meghagyja nektek.
Rinának sem nagyon lehet panasza, már ami az orvosi szakirodalmat illeti - mert nem csak anatómiai könyvek, hanem dokumentum filmek is rendelkezésre állnak, melyek az alapvető tudnivalókat taglalják. Úgy mint a csontok és izmok elhelyezkedését, neveit. Továbbá a különféle tipikusabb sérülési módokat mutatja meg és magyarázza el - mint a törés, zúzódás, vágás, és szúrás jellegű sérüléseket valamint azok ellátását.
A késő éjszakai folyosói zajongásról elmondható, hogy nem nagyon hatja meg sem Átlagost, sem pedig Blacket. Hiába, elég jól hangszigeteltek a kabinok. Ám ha Rina botor módon mégiscsak valamely ajtón kezdene el dörömbölni, annak eleinte álmos arcok a jutalmai, ahogy kikukkantanak, hogy mégis ki az és mit akar. Ha pedig tovább erőlteti az elsőre nem igazán vicces ébresztőt - nos, annak hideg zuhany lesz a vége...

[Dierol]

Roxana

A könyvet elolvastad, és miután sikerült elfogadni a leírt világot és szabályait olyannak, amilyennek megformálták - már együtt tudtál érezni, bele tudtad élni magad a helyzetükbe. Együtt mulathattál velük a helyzetkomikumokon, izgulhattál egy-egy feladat sikeréért, s aggódhattál mikor harc közben megszorították őket. A könyv erejéig barátokat szereztél, akik bár közel sem hibátlanok, de szerethetőnek bizonyultak, és együtt tudtál örülni velük a sikereiknek. A könyv egy érdekes történettel szolgált, mely a különös tájak és hihetetlen helyek és szokások mellett az emberi kapcsolatokról is szólt. Könnyed olvasmány, amely jó érzéssel tölt el, bár az utolsó mondatot is befejezve talán kissé azért sajnálod, hogy véget ért a mese.
Miután végeztél a könyvvel, később Blackkel tudsz leülni a közös helyiség ülőgarnitúrájánál egy kiadós csevejre. Black ekkor igencsak  óvatosan fogalmaz - úgy tűnik, hogy nem akar még egyszer úgy járni, mint minap a reggeliző asztalnál. De azt elárulja, hogy neki személy szerint tetszett a könyv - ami várható is volt, mert különben biztos nem javasolta volna.

Közben a mosókonyha segítségével gyorsan sikerül a ruhatáradat frissen mosottá és vasalttá varázsolni - főleg hogy nincs túl sok ruhád - valamint áldhatod az előző doktornő nevét, hogy bőséges készlettel töltötte fel a mosókonyha egyik beépített szekrényét - már ami a tisztasági betéteket illeti.


Három nap telt el, és te mint (majdnem) mindig, akkor kelsz, amikor szoktál. Miután elhagytad a kabinodat, hogy a kialakult napi rutint követve a közös társalgó fele vedd az irányt, hogy megreggelizzél a két férfival - valahogy hiányérzeted támad. Az üres társalgóba lépve látod, hogy Black még nem terített meg - pedig eddig mindig megterített. Visszafordulva a konyha fele közben rájössz, hogy mi okozza a hiányérzetet - nem érzed a friss zsömle vagy péksütemény illatát, ahogy a kávéét sem, amely annyira hozzá tartozik az itteni reggelekhez. A konyhába lépve látod, hogy a reggelinek se híre se hamva - ahogy Blacknek sem. Minden olyan, mint ahogy tegnap este hagyta - a kávé előkészítve várja, hogy megnyomják a gombot, ahogy a sütőben is erre várnak az árván hagyott  reggeli sütemények. Az, hogy Joe sincs sehol, az valahol még érthető, mert ő hajlamos reggel pár percet késni. Rina meg akár egy órát is - de ez egyáltalán nem vall a katonás Blackre. Szinte biztos vagy benne, hogy valami történt...

[Az Ezüst Utazó]

Black attól vicces hogy nem az, még csak nem is törekszik rá. Ez az elgondolás elég érdekes de igaz. Néhány nappal ezelőtt sajnos véget vettettünk a beszélgetésünknek az orvosiban, de legalább megtudtam hol találom a számomra szükséges egészségügyi holmikat. Black meg szerintem úgy tett mintha dolga lenne. Jól tette, egyedül szerettem volna akkor maradni a mosókonyhában. Mindent megtaláltam ami kellett.Lehet tényleg dolga akadt, de már soha nem tudom meg és ez volt a legkisebb bajom akkor. A mosó szárító és ehhez tartozó fürdőszobai dolgokkal nincs problémám az egyetemem is én mostam magamra, mint ahogy mindenki. Azok a gépek se voltak sokkal fiatalabbak legfeljebb más nevű modellek. A könyv jó volt,kiolvastam munka helyett, mivel most nincs is mit csinálni, a számítógép magától hozza az adatokat órák alatt.  kivéve mikor a fájdalomcsillapító mellékhatása miatt aludtam. Bementem, az orvosiba félig ülő félig fekvő helyzetbe tettem a műtőágyat és nagyjából két óra múlva már aludtam is. Kellene még egy reflex és látás vizsgálat de az kb tíz perc emberenként. Most meg nem vagyok abban a hangulatban. Csak gyógyszert akarok és aludni.
A sampont és a fésűt legalább megtaláltam ez jó hír.
Úgy döntök nem akarok a nagy szobába költözni és ezt be is jelentem. Ha Rina akarja az övé lehet, nekem nem kell. Rina amúgy sincs tekintettel senkire, zajong lövöldözik röviden idegesíteni próbál. Ha éppen nem alszom vagy olvasok a raktárban téblábolok. Ez úgy a harmadik nap, mikor már kicsit jobban vagyok. Van egy olyan érzésem valami elkerülte a figyelmem. Már sokkal könnyebben mászkálok itt mint először. Az "Elhagyott tárgyak" és a "Talált tárgyak" között nézelődöm. És aki keres az talál! Na lám egy tölthető aksis MP3 lejátszó, ráadásul nem agybedugós hanem füles van hozzá. Remélem nem valami komolyzenei vacak van rajta. Hűűűhaaa! Jóóó kis rock! Viszem mint vadállat a zsákmányt, Ilyet senki nem használ már, nekem is MP4 volt. Éjjel hallgattam rajta a tételeket, alvás közben. Elméletileg ettől jobban bevésődik, hogy igaz e? Nem tudom, de már azzal is kiröhögtek MP4? vén vacak! Mindegy ez az MP3 tökéletes mindent és mindenkit kiszűrni.
Találtam még egy kis éves papírnaptárt, amin szépen bekarikázom a "havit", majd kiszámolom mikor várható a következő.
Folyamatosan kérem a bocsánatot amiért a reggeliből még csakhogy...de az ebédnél simán kihagyom a főételt és rámegyek a desszertre. Ígérem el fog múlni napokon belül. Ugyanez vacsoránál.
Néhány nap múlva reggelinél.
Sehol senki, még egy árva kávé sincs főzve nem hogy megterítve nem hogy megterítve frissen sült péksüteményekkel amiket sűrű elnézések közepette majdhogynem tömök magamba az édeseket főleg. Persze a hormonok miatt, tudom el fog múlni és lesz mit ledolgozni reggel este kemény felülésekkel még ki tudja még mivel de inkább a süti mint a hiszti.
Nem számoltam mióta vagyunk úton, de a végcél órákban volt megírva. Öt vagy hat nap? Vagy Rina unalmában kinyírt mindenkit és most én jövök vagy megérkeztünk. Elindulok a kijárat felé, ha üres baj van.

[Dierol]

Roxana

Szó se róla, Black nem az a vicces fajta - de cserébe kiszámítatónak, szervezettnek és segítőkésznek mondanád. No meg persze kissé sértődékenynek is - amit a gyenge humorérzékének is betudhatsz. Azért a mosókonyhában gyorsan feltalálta megát, és ügyesen kereket oldott - elég jó kifogást talált arra, hogy távozzon - ha megad sem tudod, hogy igaz-e amire hivatkozott.

Joe tudomásul veszi, hogy nem akarod a nagy szobát, ahogy Black is. Egyikük sem akad fent a döntéseden, amikor közlöd velük az elhatározásodat.
A raktárban téblábolva ládák, ládák és ládák töltik ki a helyet, olyan érzést keltve, mint egy modern technikai őserdő, ahol indák helyett kábelek kúsznak fel a mennyezetig pakolt ládák oldalán. Ennek az egyik tisztásán találod meg azt az elárvult lejátszót, amely ki tudja, hogy mióta nem volt emberkézben. Ennek ellenére nem vadult el - készségesen végrehajtja az érintéseddel kiadott parancsokat, és megosztja veled azokat a dalokat, melyeket régen tanítottak neki.

Black látván a válogatásodat, azért vacsoránál már megkérdi, hogy holnap délre mit főzzön - mert látja, hogy a jelenlegi kínálat nem teljesen fedi le az igényeidet.

Reggel a társalgón szemközti falán a másodkijelzőn látod, hogy a hajó adatai a következőt mutatják:

Úticél: St. Albans
Várható érkezés: 54óra
Belsö hömérséklet: 22 fok
Levegö minöség: normális
Energiaellátás: megfelelö
Burkolat: sértetlen
Gravitáció: normál
Beavatkozás: nem szükséges

Ebből egyértelműen látod, hogy még utaztok, de ugyanezt megerősíti a hajtóművektől származó nagyon gyenge remegés, melyhez már annyira hozzászoktál, hogy fel sem tűnik. Azért kikukkantasz a gyalogos kijáratot is tartalmazó kihalt folyosóra, de látod, hogy a rámpákhoz vezető ajtók zárva vannak...

[Dierol]

Rina

A te mércéddel mérve felettébb eseménytelennek lehet mondani az elmúlt pár napot - ahogy az egy ilyen hosszú utazástól elvárható. Utaztál már eleget, és ez nem is számít kirívó esetnek. Az már inkább, hogy álmodban újra azon az átkozott sárfészekben, a Klinikán voltál. Az asztalon kiterített hideg kis Lizzy egyszer csak megmozdul, és felkel, majd megindul feléd. Látod a karók ütötte lukakat, és a szemét elborító tompa tekintetét. Mire körülnéztél, már egyetlen kijárat sem maradt - egy ajtó vagy ablak sincsen a falakon. Hiába ürítetted a közeledő Lizzy fejébe, testébe a teljes tárat - azon kívül, hogy tenyérnyi darabok szakadtak ki belőle, és egyre kevésbé mondtad volna csinosnak - egyre csak közeledett. Lőheted, vághattad, üthetted, végül megragadta a kezedet, és utána már mozdulni sem tudtál. Érezted, ahogy a hideg ujjai a fejedet ragadják meg, és a fájdalom belehasít a koponyádba...

Izzadtan és feldúltan riadsz fel az ágyadban - talán egy-két mély levegő után tudatosul benned, hogy biztonságban vagy az Ólommadár fedélzetén. Általában ismered a rémálmaidat, de ez most az újdonság varázsával hathatott rád. Abban viszont feltehetőleg biztos vagy - most nem tudnál egyből újra vissza aludni. Talán még mehetnéked is van - most, hogy újra visszanyerted az irányítást a tested felett...

[Az Ezüst Utazó]

A lejátszót mindig a kezem ügyében tartom fél szemem pedig Rinán  nehogy "hűűdenagy" poénnak találja elvágni a vékony kábelét,  vagy csak összetörni.  Hiába próbált felidegesíteni a hangoskodással a privát buliban jól megvagyok egyedül.
Az "alkalomhoz illő" édesség mennyiséget tömök magamba de már érzem, hogy nincs szükség rá. De inkább ez mert néhány nap és letornázom. 23 nap múlva úgyis kezdődik minden elölről. Blackel nem ártana közölni de azt se tudom hol leszek 23 nap múlva.
Blackkel az ő szokásos modorában közlöm, hogy holnap reggelinél és ebédnél se kell miattam külön fáradnia, már elmúlt az édesség utáni vágyakozás de ha újra kezdődik azt előre közlöm majd.
Meglepődöm másnap mikor sikerül a szokásos időben felkelni sehol senki az étkezőasztalnál. Az aránylag koránkelő Black se. Ez nagyon furcsa Először a kijelzőhöz megyek és gyorsan felírogatom az ott látható adatokat a kis jegyzetfüzetembe ez a másik amit mindig magamnál hordok, mit lehet tudni? Ha egy óra múlva sem kerül elő senki és a tábla ugyanezt mutatja valaki átállított valamit rajta. A gyalogos rámpa csukva de még megyünk a gyenge zúgás a lábam alatt ezt mutatja.
Kellett nekem megnézni azt a régi horror vagy thriller filmet, A nyolcadik utas a halált...? Meg még utána mind a három részt, a francba.....!!!!
Már mindenütt Alienket látok és nagyon be vagyok ijedve. (szarva)
Az első utam azonnal Black kabinjához vezet őrült módon dörömbölök, valamit kitalálok vagy megmondom az igazat? Hogy egy régi horror miatt beto...ááá! Inkább hazudok, úgyis jól megy!
 

[Thyriel]

Rina

A zuhany tűnődőm azon, hogy mifene Go Shi-t álmodtam. Eléggé zavaró ami azt illeti, mert nem ez a lázasan-izzadtan ébredő típus vagyok, hanem egy egészen másfajta. S miért éppen most is eléggé gondolkodóba ejtő, hovatovább már-már idegesítő, de a kis Lizzy annyira nem kell, hogy zombiként is élvezzem a közelségét. Mivel nincs itt Kai, hogy megvitassam vele ezt az egészet, úgy tűnik, hogy nem most fogom megoldani ezt a rejtélyt, de Mei Wen Ti!

Sokkal inkább érdekel egy jó kis borostyán idegnyugtató, mert az bizony mindig segít az efféle helyzetekben! No meg valami figyelemelterelés se lenne rossz, így könnyed préda után nézhetnék. Nem is tart tovább a mosakodás, ideje felfedezni, hogy ki mit csinál épp és persze megtalálni a holt. Ez egy rossz szóvicc volt, de mostani idegállapotomban csak ennyire futotta. Mivel az összebútorozás a Szöszivel nem történt meg, így nem kell aggódnom azon, hogy felébresztem és Átlagos sem zavarta köreimet, így…

Útközben akadok a Szöszibe, aki láthatóan meg van rémülve. Érdekes, hiszen itt nincs mitől, hacsak… kicsit hallgatózom, de mikor nem utal semmi arra, hogy Átlagos a nyomában lenne, akkor úgy döntök, hogy ez valami korábbi dolog visszhangja, bár a miértet nem tudom, de az biztos, hogy ez most vicces lesz! Egy olyan pontot választanék az első lépéshez, ahol van hely elrejtőzni vagy sietve másik úton kerülni, hogy aztán finoman acéllal simogassam meg a korlátot/falat vagy bármit ami jól hallható hangot ad.

Ez után felmérem, hogy merre vagyunk és milyen másik helyiség van a közelben amiben valamit be lehet időzíteni, hogy valami váratlan zajt adjon ki, hogy aztán onnan is elsietve készítsek elő valami másik érdekességet. Alapvetően ezektől teszem függővé, hogy még mennyi ártatlan csínytevés következzen mielőtt megadom a kegyelemdöfést. A kellő ijedtség esetén még legalább egy-két ilyesmit tervezek, de végül bármi is legyen, a korábbiakból fájdalmasan tanulva nem fent a folyosó plafonján, hanem másképp rejtőzünk, hogy végül:

/Kínai/ Toh Shung Mei-Mei – susogom neki

[Dierol]

Roxana

Rina szerencsére nem utazik a lejátszódra - de mondjuk esélyt sem adtál rá. Így sértetlenül kiszolgálja az igényeidet. Ahogy Black is igyekszik a többé-kevésbé kedvedben járni - legalábbis megígéri, hogy ha szólsz, akkor készít neked édességet.

Reggel felírod a füzetedbe a vérnyomás adatok és navigációs jegyzeteid végére a hajó megnyugatóan zöld paramétereit. Hogy hol lehet a két pasas, azt nem tudod, de az üresen kongó, néma hajó kellemetlen érzéseket kelt. Pláne, miután eszedbe jut,hogy a filmekben ilyenkor szokott minden végleg elszaródni - és a legénységből jó, hogy ha csak egy éli túl. Igaz, az sem szokott nagy öröm lenni...
A hajó lágyan remeg a hajtóműnek hála, és feltűnik, hogy a hajó korántsem néma - néha egy-egy halk kattanás-pittyenés vagy roppanás hallatszik különféle irányokból. Eddig nem tűnt fel - de most minden ilyen váratlanabb zajtól kilelhet a hideg.

De aztán további, az eddigiektől eltérő zajt is hallasz. Az orvosi fele vezető nagy zsilipajtó szisszenését, és tompa döndülését, ahogy kinyílik, majd bezáródik. Viszont sem lépteket nem hallasz, sem pedig válasz nem érkezik - ha véletlenül úgy döntesz - odaszólsz. A zsiliphez vezető folyosóra kikukkantva sincs ott senki. Már kezdenéd azt hinni, hogy valaki az orvosi felé távozott, amikor a konyha felől némi csapágyas zörgést és sziszegést hallasz. Ezt legalább tudod, hogy mi okozta, mert álmodból felkeltve is felismered ezt a hangot - valaki megnyomta a kávéfőző gombját, mely most ledarált egy adagot, és le is főzte. A jó hír az, hogy nem vagy egyedül. Csak azt nem tudod, hogy kivel vagy együtt. A konyha fele vezető folyosóra bekukkantva ismét sehol senki. A folyosó másik végén a konyhába vezető ajtóra rálátsz, mely most nyitva van - és ez eddigi szokással szemben sötétbe burkolódzott. Valaki lekapcsolta a konyhában a villanyt. Kerülve a másik irányba, óvatosan haladsz el a szobaajtók előtt - és majdhogynem a mosókonyháig érsz, amikor feltűnik, hogy a mosókonyha ajtaját nyitó panelen elkent ujj és tenyérlenyomat sötétlik. Leginkább félig alvadt vérre hajaz a látvány, így hat méterről, ahogy lassú dermedt cseppekben tart a föld fele...
Ahogy közeledsz, biztos vagy benne, hogy valami nem stimmel a dologgal - csak még nem tudod, hogy mi. Odaérve már látod, hogy ez nem vér hanem - csokoládészirup...
/Kínai/ Toh Shung Mei-Mei - suttogják ekkor mögüled a füledbe.

[Az Ezüst Utazó]

Nyugalom, nyugalom! Azt tanultuk az öt éven keresztül, hogy bármire fel kell készülni és ez a helyzet pontosan a BÁRMI!!!! Nem lehetek annyira, hülye  horrorfilmekre alapozok! Láttam romantikus vígjátékokat is de most egy se jut az eszembe. Csak amit az orvosin tanultam. Valaki jól rám akar ijeszteni. Kávét akarok most hallom, kifőtt egy adag nagyon hülye tudok lenni ha éppen női problémáim vége felé járok. És el kell jutni Black kabinjához. A konyha rendben van valaki kapcsolgatja a villanyt, nem nagyon érdekel. Csak a fejem csóválom de azért felnevetek csak  Rina lássa nem hiába az erőfeszítés. Kicsi kéz a panelen ez az ő műve. Még nem tudom hol van de úgyis előkerül diadalittasan. Elmondhatnám neki hogy a félig alvadt vér, porhanyós és törik. Egyáltalán nem ilyen folyékony mint ez a valami ami itt van. Hirtelen ami még az eszembe jut mi lehet ez az büdös és abba Rina,  na én se bele se nyúlna, nánk. Amúgy is az a bűz több méterről is érződik be se tenném a lábam a konyhába. Az igazi vér pedig bíborvörös. Ha velem lett volna vérvétel alatt láthatta volna, hogy a kis kapszula alján van egy kis folyadék véralvadásgátló. Fel kell rázni. De így járt. Valahonnan megjelenik. Lehet hogy fentről? Ügyes! A villany kapcsolom fel a konyhában,kávét iszok, a csokoládé szirupot nyalogatom   kell a szénhidrát!!!! Valamit magyaráz persze kínaiul.
-Nem vágom! Ja és takarítsd fel ezt  kupit amit csináltál!-Ezt a "Nem vágom" beszólást egy évfolyamtársunk mondogatta folyton ha valamit nem értett. Nagyon sűrűn nem ezt meg azt nem vágott. Le is került a patológiára. Hogy onnan hogy lehet valakit kirúgni eszem nincs hozzá.
A kávém és felmérve a csokoládés szituációt már egyenes út vezet Blac kabinja felé. Ahol kopogtatok.