RPGenerations
Archívum => Első Törvénykönyv => Félbeszakadt mesék => Teliadan és barátai kalandjai => A témát indította: Nasirius - 2015. Április 27. 21:10:21
-
Itten folyt.
-
Nasirius
Itt folytatjuk! :)
________________________________________
Nasirius
Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan múlik is a rosszullét. Mégis egész biztosak vagytok benne, hogy ez nem csak egyszerű gyomorrontás lehetett, hanem valami mérgezés eredménye, amit a szervezeteteknek sikerült gyorsan leküzdenie. Hirtelen végigpörgetitek az eseményeket, hogy lehetséges mindez. Teliadan a bőrét vizsgálja meg, de ott semmi nyoma találatnak vagy sérülésnek. Körbenéztek a táborban, de más úgy tűnik nem lett rosszul. Ha a szakácsot kérdezitek, csak a vállát vonogatja, aznap száznyi adagot kiosztott, de nem tapasztalt semmi furcsát. Egyelőre nem tudjátok, hogy pontosan mi lehetett a mérgezés oka.
________________________________________
Seth
Teliadan
Futó rosszullét, mellesleg a semmiből. Egy gyors vizsgálat megmutatja, hogy sem tűvel nem lőttek meg, sem nem mentünk bele valami mérgező bokorba. Sőt a levegő sem tűnik mérgezettnek. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt hogy nem mérgeztek meg, lehet szagtalan/íztelen!stb méreg is, de azt észrevettük volna, ha a mi táborunkban valaki alkimista labort dobott volna össze, az orkokból pedig nem nézem ki a méregkeverést.
-Nézzünk szét a táborunkban. - javaslom Shirinnek, és részemről vissza is megyek.
Mint kiderül, a táborban senki nem vett észre semmit (vagy nem mondja el), ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a mérgezés egyedüli célpontjai mi voltunk. Vagyis a két tábor valamelyikében valaki csakis ránk utazik.
Miután átnéztük a tábort, megint Shirinhez fordulok:
-Úgy tűnik valaki nem akar minket a képben látni. Viszont ötletem sincs hogyan derítsük ki hogy ki az. Neked?
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Mit szólnál a füvesasszonyhoz? Lehet, kicsit szét kellene nézni nála. El kellene hinteni, hogy nem hallott e a mérgezésről. Illetve lehet, hogy a grófnak is jelenteni kellene. Aztán figyeljük a reakciókat.
________________________________________
Seth
Teliadan
-Csak épp az időnk nagy részét kint töltjük megfigyeléssel, nem lennénk itt hogy figyeljük a reakciókat. Mellesleg - itt halkabbra fogom a hangomat hogy csak ő hallja - szerintem odakint nagyobb biztonságban vagyunk, mint a tábor környékén. Egyenlőre figyeljük az orkokat, és reménykedjünk hogy történik valami.
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Akkor egyenlőre ne csináljunk semmit, lehet pont ezzel lepünk meg valakit, hogy életben vagyunk. Menjünk és lessük meg az ellenséges tábort.
________________________________________
Seth
Teliadan
-Kétlem hogy halálosnak szánták. - közlöm az első gondolatomat ami eszembe jut. Közben útra is kelünk, hogy elfoglaljuk őrhelyünket az "ellenséges" tábornál. - A tény, hogy könnyedén megmérgeztek és még csak nyomot sem hagytak amin el tudnánk indulni azt mutatja, hogy profival van dolgunk. Egy profi pedig megölt volna minket ha az a célja. Szerintem inkább el akarnak minket ijeszteni, hogy ne kavarjunk bele a kis játékukba.
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Jogos a meglátás, be kell valljam, nagyon okosan látod a helyzetet. Akkor nézzük meg mi a helyzet az orkoknál, aztán majd itt is rendet teszünk a fejekben. - válaszolok Teliadannak, miközben ballagunk a régi ork leshelyre.
________________________________________
Nasirius
Tanakodtok magatokban, illetve hangosan egymás között, hogy vajon mi lehetett ez a titokzatos mérgezés - ha az volt egyáltalán -, ki vagy mi tehette ezt veletek. Közben eljön az idő, hogy tovább folytassátok a felderítő munkátokat, ezért másnap lóra száltok, és ismét megközelítitek a már jól ismert ork-goblin tábort, ahol nemrég izgalmas és rejtélyes dolgokban volt részetek.
Mikor azonban megközelítitek a helyet, furcsa, baljós érzés vesz erőt rajtatok. Egyelőre nem láttok se füstöt, és más nyomot, és nem halljátok a tábor szokásos zaját sem. Ahogy közelebb lopakodtok, meg is tudjátok ennek az okát: a tábor teljesen eltűnt, a nyomai - sátorhelyek, kiégett tűzhelyek - látszanak, de a lakói szőrén szálán eltűntek, úgy tűnik elhagyták ezt a helyet.
________________________________________
Seth
Teliadan
Döbbenten szemlélem az üres mezőt. Bármibe is csöppentünk bele Shirinnel, nagyobb, mint valaha is gondoltuk, és úgy tűnik nem oldódik meg egy sima összecsapással. Erre gondolva örülni és bánkódni is tudok. Egyfelől bánkódni, mert így a rejtély továbbra is megfejtetlen (sőt, kuszább mint régebben), és örülni, mert szerintem egy sima harcban az orkok győztek volna.
-Azt hiszem itt az ideje kettéválni. - szólok Shirinhez. - Menj vissza a táborba és jelentsd hogy ezek elmentek, és induljatok el. Én először körbeszaglászok, hátha találok valami nyomot, aztán beérlek titeket. Rendben?
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Ejha, hát itt meg mi történhetett? - teszem fel a kérdést amint odaérünk a régi jó rejtekhelyünkre és nem látom a tábort.
- Szerintem maradjunk együtt és nézzünk szét közösen, nehogy valami meglepetés érjen minket odalent - válaszolok Teliadan megállapítására.
________________________________________
Seth
Teliadan
-Rendben, de akkor tedd amit mondok. Kicsit értek a nyomolvasáshoz. Elsőként is, ne mászkáljuk össze a területet, csak oda menjünk, ahol nincsenek nyomok.
Majd leereszkedek, és előveszem szerény tudásom a nyomok területén, hogy megállapítsam amit tudok.
________________________________________
Nasirius
Végül úgy döntötök, hogy együtt maradtok. Shirin kissé félreáll, míg Teliadan latba veti nyomolvasó képességeit.
Teliadan csaknem egy órán keresztül bújja a terepet, hol kúszik, hogy mászik, hol csak szemlélődik. Shirinnek meglehetősen furcsa, és kissé unalmas elfoglaltságnak tűnik a dolog.
Ellenben a kívánt eredményt meghozza: Teliadan, arra jutsz, hogy kb. tegnap estig a tábor még itt volt, aztán elkezdték módszeresen felszámolni a szállásokat, a sátrakat összeszedték, a tüzeket eloltották, majd elkezdték elhagyni a helyszínt. Nem úgy vonultak azonban el, mint ahogy egy karaván szokott, hanem valamennyi lábnyom a tábor szélének egy bizonyos, kb. 2-3 méter szélességű pontja/része felé haladt, néha egymás mellett, néha libasorban, majd ott minden eltűnik, nincs tovább előrehaladó nyom...
________________________________________
Seth
Teliadan
Türelmesen nézem végig a nyomokat, bár a tudásom még meg sem közelíti azt a szintet ami itt kéne. Annyit azonban kiderítek, hogy az orkok tegnap este összepakoltak és szőrén szálán eltűntek. Elsőnek arra gondolok, hogy a föld alatt egy titkos út vezet, de aztán eszembe jut a tegnap látott varázsló, és rájövök, hogy valószínűleg elteleportáltak. Ez viszont azt jelenti, hogy az idegen képes volt egy egész tábort elvarázsolni... Ami nem jó hír. Azért a biztonság kedvéért megnézem, hogy van-e valamilyen titkos dolog a nyomok végénél, de nem táplálok túl sok reményt.
Felegyenesedve Shirinhez sétálok.
-Tegnap az egyik idegen a sátorban eltűnt amikor megérintett valamit. Akkor varázslatnak hittem. Most, hogy az egész tábor eltűnt, biztos vagyok benne. Az orkok nem simán elsétáltak: a nyomok véget érnek ott. - mutatok a helyre - Tehát valószínűleg elteleportálta őket. Vagyis az illető nem kis erejű... Szerintem nagyon gyorsan menjünk innen.
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Ok, Te vagy a főnök - mosolyogva válaszolok Teliadannak, majd folytatom - de aztán deríts ki valamit, nehogy szégyenbe maradj.
Picit arrébb állok, hogy ne zavarkodjak a területen, és nézem mit is csinál Teliadan barátom. Kis idő múlva már nagyon unom a számomra semmit mondó tanácstalanságot.
- Elkezdjem felállítani a sátrat, vagy még időben lesz eredmény? - viccesen odaszólok Teliadannak.
Majd kis idő múlva megvan az eredmény, ami elég meglepő számomra.
- Ahha, akkor csak úgy eltűntek, érdekes. Akkor most mi tévők legyünk? Kezd nagyon aggasztó lenni a helyzet. - állapítom meg a helyzetet és követem Teliadant.
De azért még viccesen megkérdem Tőle:
- Engem is megtanítasz bámulni a földet?
________________________________________
Seth
Teliadan
(off: korábban a sátras megjegyzésre): - Kezd, és főzzél mellé teát is. - vigyorgok Shirinre.
-Megtaníthatlak, ha cserébe megtanítasz puszta kézzel harcolni. - felelem komolyan, nem véve észre a humort, ugyanis lefoglalnak a gondolataim.
Varázslóval még nem találkoztam rövid életem során, de hallani hallottam róluk, és nem tetszik az ötlet, hogy most egyet magamra haragítottam. A kevés szóbeszéd alapján a legtöbbjüknek van esze, de ennél kétségbe kell vonnom, különben nem állt volna össze orkokkal. Így aligha fogonk tundi vele elbeszélgetni és békésen megoldani a dolgot. Vagyis meg kell ölnünk... Ami nem jó hír, tekintve hogy fogalmam nincs a képességeiről, és valószínűleg másnak sincs. Tehát a legjobb, ha nem is megyünk közel hozzá, akkor pedig marad az íjam.
Edzenem kell egy kicsit vele.
________________________________________
Nasirius
Körbenéztetek a területen, elég hosszú időbe telt, de végül Teliadan ezeket a megállapításokat tudta tenni, másra nem juttok itt. A terület kihalt, nincs itt semmi és senki. Ideje visszaindulni a táborhoz, és jelenteni.
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Még szép, hogy megtanítalak, de ez azt is jelenti, hogy nagyon sokáig kell majd egymás hátát védeni. Látom nagyon megviselt a látottak, ennyire szörnyű a helyzet? Úgy gondolom ehhez kicsik vagyunk jelenleg. Viszont várom már a gróf arckifejezését, amikor elmondjuk, hogy mi történt itt. - vázolom fel gondolataimat Teliadannak. Majd néhány másodperc szünet után folytatom.
- Akkor most mi a helyzet, felderítünk, vagy visszamegyünk? Lehet tudni, hogy a teleportal meddig juthattak el? - bámulok barátomra
________________________________________
Seth
Teliadan
-Nem gond, hacsak nem ölnek meg, azt kezdek az életemmel, amit akarok. Nem viseltek meg, csak épp egy varázslót piszok nehéz megölni, főleg egy erőset mint ez. Kicsiknek kicsik vagyunk, de ha már belekezdtünk, vigyük is végig, nem? A várgrófot meg simán el lehet képzelni, az álla a földet fogja söpörni. - mosolyodok el a képre ahogy elképzelem.
-Most menjünk vissza. Sajnos nem vagyok varázsló, hogy megmondjam meddig mentek. Az is lehet, hogy lesben állnak hogy lecsaphassanak.
Ezzel elindulok visszafele a táborba.
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Én sem ismerem a varázslókat, de a megnevezés alapján elég ijesztőek lehetnek. Akkor menjünk és meséljük el a grófnak a helyzetet. - és követem Teliadant.
________________________________________
Nasirius
Végül abbahagyjátok a kihalt táborhely vizsgálatát, és elindultok visszafelé. A tábor még mindig egyhelyben vesztegel, addig nem akartak elindulni, amíg nem tudni biztosat az ork táborról. Visszaértek hát, és hamarosan érkezik elétek Dork parancsnok. Valóban szinte leesik az álla, amikor meghallja, hogy az ellenséges tábor, amely néhány napja még a létüket fenyegette, szőrén szálán eltűnt. Azonnal visz titeket az ifjú gróf elé. Ahogy elmondjátok a hírt ő is meglepődik. Láthatóan nem tudja hovatenni a dolgot. Rövid gondolkodás után ki is adja az újabb parancsot: induljatok előre tovább felderíteni az úton, és az út mentén, közben a tábor is elindul tovább az úton, amerre eredetileg tartott.
________________________________________
rolcsy
Shirin
Miután elmondták a látottakat, látszott rajtuk az ámulat. Sajnos ettől nem lettünk okosabbak. Valószínűsíthető volt, hogy ha nem tudnak majd okosat mondani, akkor marad az ismételt felderítés. Miután eltávoztunk a gróféktól és nem hall minket senki Teliadan felé fordulok.
- Mit gondolsz barátom, arról ha az éjszaka a táborban a történteket figyelnénk, hátha észreveszünk valami furát, és csak reggel indulnánk tovább. Most már benne vagyunk nyakig, és nem tetszik, hogy csak rejtélyekkel szembesülünk. Nagyon nem.
________________________________________
Seth
Teliadan
-Nem rossz ötlet. Habár nem hiszem hogy kívülről sokat láthatnák, belül pedig felfedeznék hogy nem teljesítjük amit megígértünk. Nekem úgy az egésszel van bajom, de ugye az életben kellenek kihívások is nem?
________________________________________
Nasirius
Teliadan:
Ahogy jelentettek a grófnak, és a parancsnoknak, beszélgettek Shirinnel. Valami azonban nem hagy nyugodni, mintha valami fura futott volna át az ifjú gróf arcán, amikor elmondtad a történteket. Mintha a meglepődése nem lett volna őszinte...
________________________________________
Seth
Teliadan
Most hogy távolabb kerülünk a tábortól, elgondolkozok a kis gróf arcán, és hogy nem tűnt meglepettnek eléggé. Viszont nem áll szándékomban egyedül megoldani ezt a rejtélyt, ezért körülnézek a környéken, minden érzékkel kutatva, hátha valaki hallgatózik. Ha biztonságosnak ítélem a helyet, beavatom Shirint is.
-Tudod, a kis gróf nem tűnt túl meglepettnek, szerintem tettette. Mit gondolsz, megér egy külön nyomozást?
________________________________________
rolcsy
Shirin
- Nem meglepő, annyira éreztem, hogy valami nem stimmel, és ezek pontosan tudják, hogy mi a helyzet. Igaz ellene vall a nézeteimnek, de legszívesebben kiverném belőle az igazat. Ki kellene hallgatni a beszélgetésüket a gróféknak, lehet megtudunk valamit. Véletlenül nem tudsz ilyen rejtőzködésfélét, amivel közel kerülhetnél a lakókocsihoz? – intéztem szavaimat Teliadan felé.
________________________________________
Seth
Teliadan
-Nos, nekem nincsenek olyan szabályaim, amik megakadályoznák, de nem hiszem hogy a katonáknak tetszene... És igen, elméletben tudok rejtőzködni, de nem tudom, mit érek ezzel egy kifáklyázott tábor kellős közepén. Ez sajnos nem egy ork tábor, ahol át lehet surranni a gyér tábortüzek között. Azt kell mondjam, hogy most nem fog segíteni a rejtőzködés. De egy próbát tehetünk, de semmiképp nem bukhatunk le.
________________________________________
Nasirius
Teliadannak (Shirin közben valahol megbújva figyel):
A tábor külső köréből elindulva fokozatosan elkezdesz lopakodni befelé, a grófi kocsi irányába. Képességeidnek, és szerencsédnek is hála senki nem fedez fel. Befelé haladva egyre több az őr, ezért koncentrálnod kell, hogy a lehető legjobb tudásod szerint közelebb lopózz. Végül sikerül a dolog és eléred a grófi kocsit. Tulajdonképpen olyan közel jutottál, hogy jelenleg a kocsi alatt bújsz meg. Onnan azt látod, hogy két őr posztol mindig a kocsi ajtaja előtt (azon őrök - persze nem ugyanazok a személyek - akikbe már többször belefutottatok, amikor bementetek a grófhoz).
________________________________________
-
Teliadan (Shirin ezalatt valahol meglapul):
Lényegében a kocsi alatt fekszel rejtőzködve, és az őrök lábát látod, illetve, ha továbbá nézel, látod, hogy még mozgolódik a tábor: bár már sötét van, de még nincs éjszaka, lassan aludni készülnek az emberek. Ahogy hallgatózol, az alábbiakat figyeled meg: egyrészt a szekér egyik végéből néha hörgést, és köhögést hallasz, illetve reszelős lélegzést, másrészt viszont ezen kívül teljesen csend van a kocsiban, semmi egyéb zajt nem hallani.
-
Teliadan:
Kikúszol a kocsi alól arra a részre, ahol nincsenek őrök. Óvatosan kezdesz felegyenesedni, majd az egyik hátsó ablak párkányához kezded magad felhúzni, hogy bekukkanthass, amikoris a párkány hirtelen egy nagyot reccsen (bár nem szakad le). Az egyik őr azonban felfigyel a másik oldalon: "Hallottad? Mi volt az? Megnézem." Majd elindul hátrafelé az irányodba.
-
Teliadan
~Rosseb.~ összegzem mélyen szántó gondolataim tömegét, és gyorsan visszabújok a kocsi alá. Ha már alatta vagyok, az elülső kerék mögé guggolok, hogy ha az őr leguggol, ne lásson.
-
Teliadan:
Gyorsan visszahúzódsz a kocsi alá, és megbújsz az egyik kerék mögött. Az őr közben - aki elindult a zaj miatt - körbejárja a kocsit, majd visszamegy a társa mellé. Közben értetlenül dörmög magában, illetve társával is közli, hogy "pedig ő egyértelműen és biztosan hallott valami furát".
-
Teliadan
Szerencsére az őr nem vesz észre, viszont baj, hogy meghallott, mert most már éberebb lesz. Ennek ellenére újra kell próbálkoznom, nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy szimatoljak a kis gróf után, és minél többet tétovázok és játszadozok az őrökkel, annál kevesebb időm marad.
-
Teliadan:
A kocsi alatt sikerült meglapulni, közben az őrök újra a helyükön posztolnak. Ekkor kicsit kihajolsz, és megkocogtatod a kocsi falát. Ezután két hangot hallasz: az előbbi őr felmordul, hogy "Mi a fene ez már megint...", majd elindul a hang irányába. Bentről pedig félig köhögésbe fulladó hangon kiabál valaki, hogy "kköhhöhrrrrhgg ki az, mi kopog...hörghhköhh".
Shirin:
Hallod, hogy Teliadan "akcióhelye" felől különböző zajok jönnek: kopogás, illetve emberi hangok.
-
Shirin
Lassan telik az idő, egyre izgatottabb vagyok, hogy mi fog történni a következő pillanatban. Egyszer csak hangokat hallok, ami nem jó jelre utal. Kérdően küldök pszi üzenetet Teliadannak.
„minden rendben?”
off:
PSZI: 17-2=15
-
Teliadan
Magamban szitkozódva kezdek el gondolkodni egy másik alternatíván, hogy bejussak a szekérbe. A kopogtatás nem jött be, abbéli reményem hogy a másik őr is odamegy, nem jött be. Mielőtt azonban eszembe jutna bármi más, egy hang szólal meg a fejemben. Elsőre meglepődök, csak aztán esik le, hogy Shirin szólt hozzám. Olyan rég nem használtam pszi-tudásomat, el is szoktam tőle.
~Gyere be a grófok szekeréhez, tereld el az őrök figyelmét.~ Elmém hatalma jócskán megcsappan ahogy elküldöm az üzenetet társamnak. Remélhetőleg érteni fogja.
(Pszipont: 16/6)
-
Shirin
Szerencsére sikerült gondolati síkon az információcsere. Így segítségére sietek Teliadannak és az őrök felé indulok. Amint odaérek megszólítom őket.
- Nyugalom uraim, Shirin vagyok, csak érdeklődöm minden rendben van-e. – majd, megpróbálok úgy állni, hogy eltereljem a figyelműket a gróf kocsija mellől.
-
Shirin:
Odalépsz, és megszólítod az őröket. Az egyik éppen elindul hátrafelé. Nem is foglalkozik veled, meg hátra, közben valami ilyesmit mond: "Elnézését, most éppen dolgom van, valami...." A másik közben kérdően néz rád, miközben társa irányába tekintget.
-
Shirin
Az egyik őr mit sem törődve velem elindul valószínűleg Teliadan felé.
- Csak nincs valami probléma, esetleg segíthetek én is? - teszem fel mentően a kérdést.
-
Shirin:
Meg sem hallja a mondanivalód, egyenesen tart hátrafelé.
-
Shirin
~ ...hmmm, ez nem jött be, de ha erősködök az gyanús lenne. ~ morfondírozok.
Majd gondolati síkon üzenek Teliadannak.
- Feléd megy.
Off:
PSZI: 15-2=13
-
Teliadan
~ Másikat tereld el.~ Már alig van erőm üzenni, ha még sokáig itt kell nyomorognom, nem fogok tudni üzenni. Shirin üzenete egyébként sem ér meglepetésként, a szekér alól látom, hogy mi történik. Ha a másiknak sikerülne elterelni teljesen a figyelmét, talán be tudnék surranni az ajtón.Ugyanakkor elég kockázatos az akció, még nem vagyok túl jó a lopakodásban, és ha lebukok, nagyot bukok. És az sem biztos, hogy értékes információ vár odabent, valamint ha a kis gróf visszaér, akkor gyorsan rájöhet a trükkre. Bárhol buknánk is el, mennünk kellene innen.
(pszi:16/3)
-
Shirin
- Ha segítség kell szóljon, én itt leszek és fedeztem a hátát – szólok az őr után.
Majd a másikhoz intézek kérdést.
- Milyen az esti aktivitás?
-
Teliadan
Ingerültségemben majdnem beleöklözök a szekér aljába, de szerencsére visszafogom magam. Nem lenne jó most lebukni. Így inkább kibújok a szekér alól ügyelve az engem kereső őrre, és intek Shirinnek, hogy kövessen, majd keresek egy félreeső helyet (lehetőleg úgy hogy ne nagyon lássanak meg). Ott bevárom a harcművészt.
-Rosseb a jó őrökbe. Így nem tudunk bejutni a grófok szekerébe. Viszont a kisebbik nemes szerintem nincs ott. Keressük meg. Ügyelj, hogy ne nagyon lássanak meg, főleg az őrök. Egy fél óra múlva találkozzunk ugyanitt, rendben? - ahogy már megszoktam a megfigyeléseknél, halkan, szinte suttogva beszélek - még ha most a saját táborunkat is kutatjuk át.
-
Shirin
Látom nem jön össze a terv, de szerencsére Teliadan el tud osonni az őr elől. Majd új terv gyanánt későbbi találkozást beszélünk meg.
- Rendben van, fél óra múlva ugyanitt. - felelek Teliadannak.
Majd addig a táborban sétálok, figyelek ki mit csinál.
-
Teliadan
Shirin gyorsan el tud jönni, aztán beleegyezik a tervbe is. Én is útra kelek, elsőként a füvesasszony szekerét keresem meg, és szaglászom körbe.
-
Shirin:
Elindulsz körben a táborban, és figyelgeted az embereket. Mindenki teszi a dolgát, pakolásznak, van aki már készülődik az alváshoz. Semmi érdekesre nem figyelsz fel.
Teliadan:
Te is elindulsz, és először a füvesasszony kocsiját veszed szemügyre. Ahogy óvatosan közeledsz, azt tapasztalod, hogy a szekér láthatóan üres. Sem az idősebb, sem a fiatalabb hölgyet nem látod egyelőre sehol.
-
Shirin
~ Semmi érdemleges ~ állapítom meg magamban. Majd a füvesasszony kocsija felé veszem az irányt.
-
Teliadan:
Körülnézel, sehol senki. Óvatosan benyitsz a kocsiba. Az ajtó nyitva. Odabent csend és sötét honol. Körülnézel sötétben is működő látásoddal. És akkor meglátod, hogy egy test hever odaben a padlón.
-
Teliadan
Megkerem a gyertyát, meggyújtom (ügyelek arra hogy kívülről ne láthassák annyira) és megvizsgálom közelebbről a nőt.
-
Teliadan:
A nő minden jel szerint halott. Egyelőre- tüzetesebb vizsgálat nélkül - nem tudod, mi okozhatta a halálát. Az idősebbik asszonyt ismered fel a tetemben.
-
Shirin
- Merre vagy - kérdezem mentálisan Teliadantól.
Off:
PSZI: 13-2=11
-
Teliadan
~Na ez nagy baj.~ gondolom a nyilvánvalót. Bárki is ölte meg, a táboron belül lesz, tehát áruló van az emberek között. Már elkezdeném átvizsgálni a halottat, de ekkor eszembe jut, hogy a gyilkos valószínűleg másra terelheti a gyanút, és erre nincs jobb a posztjukat elhagyott kalandozóknál. Ugyanekkor megkapom Shirin üzenetét is, de válaszolni nem tudok, egyenlőre kimerültem. Ezért a hagyományos módszerhez folyamodok: eloltom a gyertyát, majd kioson a szekérből, és körbenézek hátha látom társamat - és gyakorlatilag egyetlen szövetségesemet. Ha nem látom, gyorsan fedezékbe bújok (továbbra is lopakodva, és halkan hívom őt.
-
Teliadan:
A holttestet vizsgálnád át, amikor belédhasít a félelem: mi van, ha ez csapda, és rátok terelhetik a gyanút. Sebtiben elhagyod a szekeret, majd megpróbálod megkeresni társadat, aki nemrég üzent a szellem útján. Ahogy óvatosan, osonva eljössz a szekértől, látod, amint Shrin nem messze lapul egy bokor közelében.
Shirin:
Az üzenetedre egyelőre nem jön válasz, majd látod, hogy a füvesasszony szekeréből lopózik kifelé társad, és körülkémlel.
-
Teliadan
Gyorsan Shirinhez lopakodok.
-Az idősebb füvesasszony halott. Van még energiád még egy üzenetre? - minél gyorsabban tudjuk megbeszélni a teendőket, annál gyorsabban végzünk. Most hogy Shirin itt van, tud őrködni nekem, amíg átvizsgálom a szekeret, és remélhetőleg tud még üzenni, ha baj van. Ha viszont ő is kimerült, akkor én nem kockáztatnék.
-
Shirin
Mivel az üzenetemre nem jött válasz, kezdek valami rosszra gondolni, de ekkor mozgolódást látok, majd később megjelenik társam Teliadan.
- Azt gondoltam történt veled valami baj, amiért nem válaszoltál. A füvesasszony, hmmm…. ez elgondolkodtató. Gondolom vissza akarsz menni. Menjél majd őrködöm, és ha valaki jön küldök üzenetet.
-
Teliadan
Ezt gyorsan lerendeztük. Bólintok, majd egyből vissza is megyek a szekérbe. Elsőnek azonban jó rejtekhelyek után nézek, amiket vész esetén használhatok, csak aztán kezdem el átnézni az egész helyet nyomok után kutatva.
-
Shirin őrködik, míg Teliadan a szekeret kutatja át, de előtte "biztosítja" a terepet. Visszamegy a szekérbe ezután, hogy további nyomokat keressen. /OFF: írd le, hogy pontosan mit keresel, milyen szempontból kutakodsz!/
-
Teliadan:
Először a szekeret nézed meg (ha gáz lenne, alá be tudsz bújni). Nincs külsérelmi nyom sem a záron, sem az ajtón, sem belül máshol. Odabent nincsenek kutatási nyomok. A testen sem látsz különösebb sérülést. Viszont a holtest szája, arca elkékültnek tűnik, ami fulladásra utalhat. De nincs fojtogatásra utaló jel sem.
-
Teliadan
Sehol nem látok erőszakra utaló nyomot, tehát a gyilkost vagy beengedték vagy profi zártörő, és vagy méreggel ölt vagy mágiával.
Megkeresem Shirint.
-Menjünk innen mielőtt észrevesznek.
-
Mindketten:
Elsurrantok a szekértől, illetve a gyilkosság helyszínétől. Úgy tűnik senki nem vett észre semmit. Félrevonultok, illetve vissza tudtok menni a saját szállásotokra, vagy máshová, ahol meg lehet vitatni a tapasztaltakat.
-
Teliadan
Messze vezetem Shirint a tábortól, és körülkémlelek, csak azutàn szólalok meg.
-Vagy mindkét tábor tele van varázslókkal vagy sz itteniek sokkal jobb gyilkosok mint én. Az idősebb füvésznőt meggyilkolták, behatolásnak és dulakodásnak nyoma nincs, ès a holttesten sincsen semmilyen nyom. Van ötleted mi történhetett leszámítva a mérgezést és a mágiát?
-
Shirin
- Szerintem ne zárjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a Lythia ismerte a gyilkosát, és nem is gondolt arra, hogy kioltja az életét. Ha visszagondolsz a leveledre volt egy olyan rész benne, hogy "óvakodj a füvesasszonytól". Lehet nem véletlen halt meg Lythia. Ez egy jól kitervelt történet. Szerintem mindennek megvan a maga ideje. Hamarosan itt minden megváltozik, érzem, hogy az "erőben" zavar van. Meg kellene találni a leveled íróját. - válaszolok röviden Telaiadan monológjára.
-
Teliadan
-Úgy értem a gyilkosságot hogyan követték el. Az addig világos, hogy Lythia ismerhette a gyilkost, de valahogy meg is kellett öln a nőt. Ami meg a változást illeti, itt azóta káosz van mióta megérkeztem, soha semmi nem maradt nyugton. És igen, a levél íróját is meg kéne találni, de őt már akkor nem találtam, amikor megkaptam a levelet. Mostanra akár hetedhét határon túl is lehet, vagy nyomtalanul a táborban. Na mindegy, reggelig őrködjünk felváltva, utàna meglátjuk mi lesz. Ha nem gond, lehetnél első, én kifogytam a szellemi energiákból, vissza kéne töltenem.
Ezzel leülök és elkezdek meditálni. Ha feltöltődtem és még nem jött el őrködésem ideje, alszok is egy kicsit.
-
Kissé tanakodtok még, majd mindenki nyugovóra tér, ki ki meditál, alszik, illetve a megbeszéltek szerint őrködik. Másnap reggel a tábor szedelőzködni kezd. Titeket hív a parancsnok - Dork - és ismét felderíteni küld előre. Ezért hát elindul ismét a karaván, ti jóval előrébb haladva derítitek fel az erdőt. Ezúttal nincs nyoma orkoknak, goblinoknak a közelben. Egy rövid idő után azonban egy dombon találjátok magatokat, ahonnan egy völgyre lelátva egy kisebb várat pillantotok meg.
-
Teliadan
-Valami nagyon nem stimmel ezzel az egésszel. - morgom Shirinnek mikor már jó messze járunk a karavántól. Többet aligha tudnék mondani ezzel kapcsolatban, egyszerűen nem értem, hogy hogy nem tűnik fel nekik a hulla a szekérben. vagy ha feltűnik, mért nem érdekel senkit sem.
Később megpillantva a völgyet és a várost, újra felé fordulok.
-Mit gondolsz, felderítsük csöndben, vagy szóljunk a karavánnak?
-
Shirin
- Az nekem is fura, hogy nem találták meg a füvesasszonyt. Vagy senki nem kereste vagy valaki már eltette a holttestét. Mi lenne, ha valami fortéllyal keresnénk Lythiat és majd kiderül ki hogy reagál rá. - felelelek Teliadan gondolataira, miközben felérünk egy dob tetejére, ahonnan egy falvat és egy várat pillantunk meg.
- Nem rossz gondolat, nézzünk körül, úgyis unalmas volt már a semmittevés - vágom rá Teliadan kérdésére.
-
Teliadan
-Abból ítélve, hogy mi minden történik, kétlem hogy át tudnánk verni őket. Sajnos magunktól kell kikecmeregni, méghozzá csendben.
(Később)
-Akkor induljunk.
Majd nekiindulok a leejtőnek.
-
Leereszkedtek a dombon, majd egy völgybe értek, ahol 2-3 mérföldnyire látszik az említett vár. Látjátok, hogy egy út kanyarog a völgyben, és az vezet a várig - Ti nem azon jöttetek, hanem az erdőből - valószínűleg ez az az út lehet, amin a karaván is halad, és nagy eséllyel bekanyarog majd a völgybe. A várat megközelítve látjátok, hogy annak kapuja zárva van, fent a toronyból számszeríjas őrök figyelik a tájat.
-
Teliadan
-Menjünk inkább az útról. - mondom Shirinnek, majd megindulok az út felé.
-
Shirin
Nincs mit tenni, követem Teliadan barátomat. Közben figyelem a katonákat és a mozgást.
-
Elindultok, és rácsatlakoztok az útra, ami a várhoz visz. Egy kis völgyben haladtok, amely a vár körüli területen teljesen kiszélesedik. Egy kisebb patak is átszeli a völgyet, amely várárokba gyűlik, és körülgyűrűzi az épületet. A völgy ködös, a szürke időben alig láttok rendesen. Egyenesen a kapu felé veszitek az irányt. Alig közelítitek meg azonban a falakat, egy hang szól a toronyból felétek:
- Állj! Kik vagytok és mit akartok? Egy lépést se tovább!
Vélhetően valamelyik katona harsogja ezt felétek. Egyszerre több számszeríj hegye is rátok szegeződik a toronyból és a falról.
-
Shirin
- Nyugalom Urak, nem akarunk mi itt semmi rosszat. Csupán átutazóban vagyunk, de árulják már legyenek kedvesek, hogy hol is vagyunk pontosan - válaszolom az őr kérdésére.
-
Teliadan
Csendben állok Shirin mellett, úgy tűnik, ura a helyzetnek.
-
Mogorva válasz érkezik fentről:
- Ezt is Geinwald városa és vára, Mulado ven Geinwald nagyúr birtoka. Ismét mondom: feleljetek, kik vagytok, és mi a szándékotok?
-
Teliadan
Mire fel ez a nagy szigor?
-Mint mondta, átutazók vagyunk, és történetesen át akarunk utazni. - kiáltom fel most én nekik. A karaván nemsokára ideér, mi meg nem tudunk bejutni néhány őr miatt.
-
Hamarost válasz érkezik:
- Itten ez veszélyes vidék. Folyamatosak a goblintámadások, sajnálom, de nem nyithatjuk ki a kaput akárkiknek, csak ha van menleveletek. Különben tovább kell mennetek. Ez biztonsági előírás, a város érdekében.
-
Teliadan
Mert mi biztos goblinnak nézünk ki odafentről. Vagy elrejtettünk a ködben egy goblin-hadsereget. Bár nem értem, hogy bármelyik is legyen, mit változtat egy menlevél.
-És kitől lehet menlevelet szerezni? - ezúttal kihagyom válaszomból a türelmetlenségemből fakadó cinikus részt. Jobb ha nem idegesítem őket.
-
- Hát azt én honnan tudjam, maguknak kell tudni. Gondolom kaphatnak valaki felsőbb uraságtól.
Érkezik az értetlenkedő, nem túl sokatmondó válasz.
-
Teliadan
-Ezek tök hülyék. - morgom oda Shirinnek, hogy az őrök ne hallják.
-Akkor beengednének, hogy szerezhessünk menlevelet? - kérdezem, mellőzve minden érzelmet a hangomból, mintha értelmes emberrel beszélnék. Nem valószínű, hogy bejön, de egy próbát megér.
-
Egy kis duruzsolás támad fentről a felvetésedre. Majd jön az újabb válasz:
- Nem engedhetünk be senkit, csak akinek menlevele van. Ezek szigorú biztonsági intézkedések, mert goblinveszély van! Első a város biztonsága. Ha nincs irat, akkor tovább kell mennetek.
-
Teliadan
Ugyan nem engednek be, de látszik, hogy nem jöttek rá, csak szívatom őket.
-De csak akkor tudok bemenni, ha odabentről szerzek menlevelet, tehát ahhoz hogy bejussak, be kellene engedniük. - magyarázom türelemmel. Ki tudja, lehet hogy a végén még bejön.
-
Újabb válasz:
- Innen nem kapsz menlevelet. Ha nincs, tovább kell menni, nem jöhettek be.
-
Teliadan
Csökönyösek.
-Menjünk el körülnézni, ha csak nincs más ötleted. Ha a karaván ideér, majd meggondolják magukat. - mondom Shirinnek, halkan, hogy odafent ne hallják meg.
-
Shirin
- Szerintem mennyünk vissza a karavánhoz, és mondjuk el mit tapasztaltunk - jegyzem meg Shirinnek.
-
Teliadan
-Rendben, bár nem tudom mit tudnának csinálni.
Ezután ahogy megbeszéltük, elindulunk visszafele.
-
Nincs jobb ötletetek, az őrök elég csökönyösek, nem akarnak beereszteni, és láthatólag elég jól védett a vár ahhoz, hogy csak úgy bemenjetek most napközben. Így hát elindultok vissza az úton a a karavánhoz. Egy idő után összetalálkoztok a karaván előőrsével, akik vidám üdvözölnek, majd tovább haladva eléritek a vezetést is. Dork lóháton halad, és nem sokkal utána a "kis gróf" is, ahogyan magatokban neveztétek néhányszor. Melléjük csatlakoztok, és jelentitek a megtudottakat. Minderre felcsillan a szemük, tanakodni kezdenek, majd kijelentik, hogy célszerű lenne beszélni a vár(os) urával. Mivel egy száműzött nemes karavánja vagytok, ezért láthatóan felcsillan a remény, hogy talán új hazára lelhet a nép, még akár olyan áron is, hogy egy helyi nagyúrnak fogadjon hűbéresküt az öreg gróf. Végül arra jutnak, hogy a fiatal úr, Dork, és a testőrség előrevágtat, és megpróbál kommunikálni a vár vezetésével. Ha akartok, Ti is velük tarthattok. /Off: elég offban jelezni, mert most további hosszabb leírás jönne./
-
A megbeszéltek szerint a küldöttség előre megy, és megáll a vár alatt. Ti kissé hátrább álltok, nem vesztek részt a felkiabálós diplomáciában. Elsőre haladásnak tűnik a megbeszélésben, hogy már nem csak egy őrféle óbégat lentről, hanem valamiféle parancsnokkal is tudnak beszélni. Hosszas megbeszélés folyik, amelynek eredményeként végül két lovas kijön a várkapun, és személyesen beszélnek vezetőikkel. Sajnos nem halljátok, hogy miről folyik a szó. Végül a két lovas visszamegy a várba, a tieitek, pedig elindulnak felétek. A fiatal gróf megsarkantyúzza a lovát, és dühös képpel apja lakószekere felé vágtat. Dork csak ennyit morrant felétek:
- Dugják fel maguknak a biztonsági intézkedéseiket. Itt nem látnak minket szívesen, be sem engednek a várba. Tovább kell állnunk. Az úton tovább állítólag jóféle földek lehetnek.
-
Teliadan
Csöndben kivárom a "tárgyalások" végét. Nem meglepően nem engednek be, amit elég érthetően ad tudtunkra Dork. Erre csak bólintok, mivel egyben a következő feladatot is kiosztotta: felmérni az útba eső földeket. Intek Shirinnek, aztán elindulok tovább az úton, és a parancsnak megfelelően felmérem, mi vesz körbe minket, nem csak mint veszélyforrás (elvégre goblinok mászkálnak itt) hanem mint letelepedésre potenciális helyet is. Ha letelepednénk, akkor nem szabad túl közel lenni ehhez a városhoz, mivel szinte biztosan harcok törnének ki a földekért. Ezen kívül pont ezért kell jól védhető helynek lenni, egy dombnak, vagy egy mezőnek. Előbbinél adva lenne a magaslati előny, utóbbinál a tény hogy nem tudnának meglepetésből támadni.
Induláskor még visszanézek, és felmérem a várost. Melyik oldalról lehet a legegyszerűbben bejutni, hol vannak a kiemelkedő célpontok (nemesek) házai, stb.
Sajnos a rejtvénnyel, mely ezt az egész ügyet körbeöleli, ezzel nem jutottunk előbbre. Talán ha be tudtunk volna menni, megtudtunk volna valami újat, de így nem.
-
Shirin
A helyzetünk nem lett fényesebb, sőt, újabb akadály került az utunkba. De sebaj, majd találunk megoldást. Míg elmerengek a gondolataimba, Teliadan máris a lovak közé csap és elindul. Én pedig hűen követem társam. Miután utolérem meg is kérdezem tőle.
- Te is arra gondolsz, hogy be kellene osonni a várba és szétnézni?
-
Teliadan
-Nem tudom. - felelem teljesen őszintén. - Szerintem ezek - utalok a karavánra - itt akarnak majd letelepedni, és ezzel jó eséllyel egy kisebb háborút robbantanak ki maguk és a helyiek között. Akkor majd biztos be kell osonni, de addig egy jó helyet kéne találni. Mellesleg előőrs vagyunk, ha itt hagyjuk a helyünket, és az orkok újra támadnak, nem lesz aki figyelmezteti őket.
-
Shirin
- Akkor hagyjuk, hadd menjenek a dolgok maguktól, aztán majd ha szükségesnek érezzük lépünk valami okosat. Addig meg keressünk valami megfelelő helyet a karavánnak. - felelem barátomnak.
-
Mindenki megnyugszik kissé, illetve belenyugszik abba, hogy itt nem lesz lehetőség megtelepedni, de még megpihenni sem. Tovább indul hát a karaván, ti pedig az élén, a szokásos felderítő munkát végezve. Az vezet tovább el a várból, majd jónéhány óra a hegyek közötti kanyargós út után egy kisebb völgybe érkeztek, ami teljesen lakatlannak tűnik. A szürke borongós időben a völgyben köd ül meg, de mivel mindenki fáradt, az utánatok érkező vezetés végül kiadja az utasítást a megállásra, és a tábor felépítésére éjszakára.
-
Shirin
- Nem éppen idilli a tájkép. Ebben a ködben bárki ránk támadhat. Úgy gondolom szemünket nyitva kell tartani éjszaka, nehogy meglepetés érjen minket. - jegyzem meg barátomnak.
-
Teliadan
-Szerintem pedig szívódjunk fel a ködben és figyeljünk láthatatlanul. A grófok sok mindent titkolnak, amikkel többek közt minket is veszélybe sodornak. Ha meg akarunk menekülni, többet kell tudnunk. A ködben esélyes hogy újra lecsapnak az orkok. Mi addig tudunk nyomozni.
-
Úgy döntötök, hogy túl sok a rejtély, és a kérdőjel, így nem tértek nyugovóra a táborral, nem kezditek meg a nap végi megérdemelt pihenést. Inkább tovább folytatjátok a feldeerítő munkátokat, de ezúttal a táborban. Saját elhatározásból "őrjáratoztok", halkan jártok, szemügyre veszitek a kocsikat, sátrakat, meglapulva bele-belehallgattok tábortüzek melletti beszéletésekbe. A közhangulat nem túl fényes, az emberek rosszkedvűek, reményvesztettek, félnek. A grófi kocsiban nem ég a lámpa, bár halk, nem kivehető beszélgetés hallatszik ki. Tovább azonban nem tudtok itt időzni, mert az őrség most is szoros a kocsi körül.
Ahogy ballagtok a völgy széléig lerakott táborba, a sátrak, kocsik egyre ritkulnak. Egyszer csak az erdő szélén észreveszitek, hogy az egyik bokor tövéből egy csizmás láb kandikál ki.
-
Teliadan
~Most komolyan, ezt mindig el fogjuk játszani?~ kérdezem csak úgy magamtól gondolatban. A legutóbbi nagyobb táborozásnál is "elhagytunk" egy őrszemet, most is ez van?
Némán megállítom Shirint, mutatóujjamat a számra téve jelzem, hogy maradjon csöndben, majd először rá, aztán a földre mutatva jelzem, hogy várjon meg itt.
Ezután óvatosan ellopakodok a bokorig, közben figyelem a környezetet, és az esetleges nyomokat (utóbbit elkerülöm, hogy ne tegyem tönkre). ha elértem a lábat, és remélhetőleg a tulajdonosát is, megvizsgálom. Csak ha ez megvan, akkor vizsgálom meg a környező földet, növényeket további nyomokat kutatva.
-
Teliadan:
Közelebb mész, míg Shirin figyel csendben. Ahogy a testhez érsz, látod, hogy az nem más, mint Dork parancsnok...
-
Shirin
Egyre jobban nem tetszik a helyzetünk. Vajon ki lehet az a csizma. Lehet bejutott a táborba egy kém? - gondolkodom az őrjáratozás közben. Aztán megpróbálok körbepillantani, míg Teliadan megvizsgálja a nyomokat.
-
Ahogy megvizsgálod/megvizsgáljátok a testet, látjátok, hogy az idősödő, ám jó kondícióban lévő parancsnok testén külsérelmi nyomot nem látsz, se seb, se vérzés, a bőrén sem látszik elváltozás (már ahogy felületesen meg tudod nézni), ellenben a feje meglehetősen ellilult/elkékült, de a nyakán sincsenek esetleges fojtogatásra utaló nyomok, a tünet mégis fulladásra látszik utalni.
-
Teliadan
Ha más érdekességet nem találok a holttesten, megvizsgálom a környező területet lábnyomokért, vagy bármi mást ami az elhunythoz vagy gyilkosához köthető. Először is, valahogy ide kellett kerülnie a parancsnoknak, és a gyilkos sem lebeghetett el olyan könnyen. Ha a hulla környékén nem találok más nyomot a sajátján kívül, nagyobb körben kezdek el vizsgálódni.
-
Megvizsgálod a talajt is, körben a test körül. Látsz vonszolási nyomokat, amelyek valószínüleg azt jelzik, ahogy egy darabon húzták a testet, de ez csak egy bizonyos ponton kezdődik, előtti nincs ilyen nyom, csak lábnyomok, amelyek egy irányba (ból) vezetnek, vissza a táborba.
-
Teliadan
Követem a vonszolás nyomokat, majd megvizsgálom a lábnyomokat is. Hány féle? Melyik lehet a parancsnoké? Atöbbi (vagy a másik) hol van a parancsnokéhoz képest?
-
Shirin
Miközben Teliadan a nyomokat vizsgálja és megpróbálom a közelben lévő fákat szemügyre venni.
-
Shirin: a fáknál nem látsz semmi különöset.
Teliadan: Követed a nyomokat, egy ideig, a vonszolási nyomoktól vissza azonban egy idő után csak a parancsnok lábnyomati látod, amely a központi szekérig vezet vissza.
-
Teliadan
Megvizsgálom azt a részt ahol a támadó lábnyomai eltűnnek.
-
Teliadan:
Nagyon érdekes a dolog. Úgy tűnik, hogy elindult, majd megtorpant, álldogált egy kicsit, aztán a földre került, és onnan már vonszolták.
-
Teliadan
Visszatérek Shirinhez.
-Összefoglalva: a parancsnok magától elsétált egy ideig, majd egyszer csak földre került és onnan vonszolták. Halál okát nem tudom, fulladásnak látszódik de fojtogatás nyomainak híján vagyunk. Bármi ötlet? - kérdezem a fejem vakarva. Mi tagadás, eddig sem jártunk közel a megoldáshoz, de ez alaposan visszavet bármilyen megoldást. Az biztos, hogy bárki is akarja... Pardon, még azt se tudjuk, mit akar a támadó. Szóval bárki is hámozza a jónépet itt, alapos munkát végez. És csak idő kérdése, hogy a két idetévedt kalandozóra essen a gyanú.
-
Befejezted a nyomkutatást, sajnos több érdemit nem tudsz kideríteni a nyomokból. Viszont mostmár lassan egy óra eltelt a holttest felfedezése óta. El kell döntened, hogy értesítesz-e valakit, avagy nyugovóra tértek, és hagyod, hogy valaki más megtalálja a parancsok testét.
-
Felmerül bennem, hogy talán hagyni kéne sodródni az eseményeket maguktól, de nagyobb a kockázat rám nézve ha nem jelentem be a holttestet, így miután végeztem a felderítéssel, megkeresem a legmagasabb rangú ébren lévő katonát, és jelentem neki az esetet.
-
Ahogy jelented az esetet, mindjárt felbolydul az egész tábor. Végül is a csapat harmadik emberét ölte meg valaki. A holtestet elviszik, egy rövid, ámbár igen felületes vizsgálódás után. Hamarosan hívatnak, az ifjú gróf hív be a parancsnoki kocsiba. Szomorú, maga elé meredő fejjel ül, kezében egy pohár borral.
- Ugye nem Te tetted? - Rád mered, majd elmosolyodik. - Csak tréfáltam. - Derítsd ki, hogy mi történt, ez most a feladatod. Az istenit! Tudni akarom, hogy mi a fene folyik itt! - Odacsapja dühösen a kupáját.
-
Érzelemmentes arccal jelentek és hallgatom a választ.
-Akkor már ketten vagyunk.
Ezután távozok, és a szállásom felé veszem az irányt. A kis grófnak talán foglalkoznia kéne azzal is, hogy perpillanat ő a következő legesélyesebb célpont.
Alvás előtt alkalmazok egy kis elmetrükköt, hogy ha valami zavargás lenne, azonnal felébredjek.