Hrissi Al Shard
Hrissi unottan hallgatja a helyieket, és közben azon jár az esze, hogy is terelhetné el a figyelmüket, hogy szétszéledve egyesével levadássza őket. De sajnos nem ezért van itt, így tovább hallgatja a mélyre szántó eszmefuttatásokat, miközben csak gondolatban gyilkolja le őket.
Atolla már egy fokkal érdekesebb fejlemény, de erre is csak megvonja a vállát. Nagyon úgy fest, hogy a herceg sem a szavak embere - vagy legalábbis nem a megfelelőké. Bár azt sem lehet kizárni, hogy a kis utazókönyvecskéjéből - a hogyan legyünk hercegek-ből hiányzik már fejezet, amit őt ismerve holmi bokor mögött kuporogva lett felhasználva...
Hopp, de mégsem, mert másodjára már megtalálta a szavakat - talán a nadrágja korcában...
Ha a szóba került térképre tudna legalább egy pillantást vetni - nos, akkor talán egy kicsit előre tudna tervezni. No nem sokat, mert ezek mellett a bolond északiak mellett nem lehet sokat előre tervezni! Hogy Alidax micsoda, nem igazán tudja - de tippre talán valami féldrágakő bánya lehet, vagy egy kocsma ki tudja hol?
Az érdeklődésre meghűl az ereiben a vér, és már hasal is le, hogy odébb guruljon. Közben a kése fele tapogatózik, hogy már most és itt elvágja a további csevej lehetőségét a beszélő torkával együtt. Hamar szembesül a problémával, hogy nem lát senkit sem - így kénytelen a földhöz tapadva tovább fülelni, hogy hova is vágja a pengét.
Amikor meghallja, hogy a nevén szólítják, fogást vált a fegyver markolatán, és kelletlenül elteszi. Azt biztosra veszi, hogy bónuszt nem fizetnének érte, de azon picit eltűnődik, hogy vajon neheztelnének-e a küldönc halála miatt? Mert valahogy nem szenvedheti az ilyen eseteket. De eddig minden ilyen építő jellegű kérdésén fel voltak háborodva. Hogy Okka érkezik-e vagy sem, az nem okoz nagy meglepetést. Elvégre olyannak bizonyult eddig, mint a fing - az első huzat elviszi ki tudja hova?
Végül feltápászkodik a földről, és megindul a mutatott platánsor fele. Legalább kinyújtóztatja a tagjait - ha már másra nem is tűnik alkalmasnak ez a séta.