A macskák egy igazán különleges állatfaj. Számtalan féle van belőlük és talán nem mind ugyanannyira közkedvelt, de ugye akad belőle házi és vadon élő, kisebb és nagyobb és persze játékos és életveszélyes is. Neko-chan bármelyik is legyen és bármennyire emberi vagy épp intelligens, az biztos, hogy minden vonásában egy igazi fiatal cicalány. Az, hogy értenek e, már nem annyira rejtély, mint az, hogy mennyire is pontosan, hiszen Makarios is ért téged valamennyire.
Annak ellenére, hogy valószínűleg kezded kiismerni a Szöszicát, még nem vagy mindenben teljesen biztos. Egy dolog már úgy véled azért nem annyira bonyolult, még pedig az, hogy akár ember aki cicát játszik, akár egy Kami, azt biztos, hogy a cicás dolgok műkődnek. Ami pedig a fiút illeti, nos, a számokkal nagyobb ruhák alapján sem lett kevésbé feltűnő a városi séta. Ugyanakkor a cica meglehetősen kevés alkalommal akart elkódorogni és ha meg is tette, meglepően hamar visszatért a legrövidebbnek tetsző utcára
Alaposan megnézed magadnak a kapitányt, aki legalább annyira vonzó, mint a Szöszica, de ehhez a fajta szépséghez már érettség társul, nem egy kölyökcica ártatlansága semmint egy fiatal, de már ivarérett példány kecsessége és nemessége. Nem te vagy az egyetlen aki elbambult és nem is csak ketten, valaki épp átesett egy cipőfűzőjét bekötő emberen – talán emiatt. Az a gondolat, hogy álcázza magát valaki, neked sem újdonság, tanultál effélét magad is, így könnyedén lehet, hogy pontosan ilyesmiről van szó.
Egy közel hárométeres tengeri kígyódémon valahogy álcázta magát…
A kérdésedre felnéznek rád, de lehet csak a hangod miatt, aztán némi cicamosdás jön. A cicalány leheveredik egy időre, mintha ez lenne a válasz. Azt sem tartod kizártnak, hogy így van, de ha el is indulnál a hajóra és talán épp meg is szólítanád a szépséges nőt, amikor arra leszel figyelmes a szemed sarkából, hogy Szöszica felkelt és Makariossal együtt tovább indultak és meg sem állnak egy nagydarab, egy hegyomlás néger férfi előtt.
Akárki is a férfi, nagyon megörül Neko-channak és nyitja neki a zárt kaput, hogy a kölyökcica beleszaladhasson a privát mólón egészen a pallóig és onnan fel a hajóra. Az utcakölyök leblokkol, nem igazán akaródzik követnie a fiatal lányt, sokkal inkább megvárna téged, akit szintén egy érdeklődő-kérdő tekintet fogad az „ajtónálló” hegyomlás részéről. Úgy tűnik, hogy a férfinek mindegy, hogy ott állsz e vagy sem, de azért valamennyire mindig szemmel tart.